6.fejezet Jó és Rossz hír

Szijjasztok új fejezet!Remélem tetszeni fog.Mostantól komment határok jönnek.A következő fejezetet csak akkor tetszem fel ha lesz 2 kommentem.Remélem nem gond.Ha meg van akiknek tetszik írjanak és hamarabb jön a fejezet.Nem akadok ki az építőjellegű kirtikáktól sem legalább tudom mit kell változtatnom rajta.Jó olvasást!
Puxy:Bííía


Stacey


Nagy nehezen sikerült hazaérni.Lexi egész úton egy szót sem szólt, ráadásul mikor megérkezett még egy 'Szia'-val sem illetett meg minket.Látom rajta, hogy valami baj van, de nem merek rákérdezni.Az út csendben telt.Néha-néha hallottam Chels szuszogását, ugyanis ő annyira ki volt nyúlva, hogy az egész hazavezető utat végig aludta.Az ablakból néztem, ahogy elsurrant mellettünk egy pár autó.Sőt, még láttam abból a híres-neves angol piros buszból is egy párat, amelyek láttán mindig elmosolyodtam.A rádióban éppen One Direction ment.Erről eszembe jutottak a srácok és az a csók.Az a csók amit Harry adott nekem.Nem tudom eldönteni, hogy ez csak azért tette mert lány vagyok és valamilyen szinten csinos, ami persze szerintem nem igaz, vagy azért mert tényleg tetszem neki.
A kocsi leállt jelezve hogy megérkeztünk.Ahogy észrevettem Chels elvárta volna tőlünk, hogy az ölünkbe vigyük be ugyanis nem óhajtott bejönni.Bezzeg amikor megjegyeztem, hogy ha nem jön bent marad a kocsiban rögtön kiugrott.Lexi továbbra sem volt valami kedves és életrevaló.Arra gondoltam, ha bemegyünk Chels úgyis behúzza a szunyát megint kifaggatom és megbeszéljük mi bántja.
Mikor bementünk, ahogy mondtam Chels rögtön a szobája felé vánszorgott majd becsapta maga mögött az ajtót.Elmentem megkeresni Lexi-t aki a konyhában ült és egy pohár szélét körözte ujjával, másik kezét pedig a feje alá tette.Odasétáltam a csaphoz, úgy téve mintha csak innék és öntöttem magamnak egy pohár vizet majd leültem a vele szemben lévő székre. Kortyoltam egyet a vizemből és szólásra nyitottam a számat, de ahogy észrevettem ő ezt felfedezte és beelőzött.
-Elmegy.- mondta röviden.Egy szót sem értettem.Ki megy el?Hova?Minek?Láttam ahogy Lexi szeméből egy könnycsepp kicsordul.Odaszaladtam mellé és megöleltem.
-Kifejtenéd?- kérdeztem miközben kisírt szemébe néztem.
-Marc a barátom.Elmegy itt hagy egy állásért.- mondta sírva.Újra megöleltem, majd adtam neki egy zsebkendőt.Még sosem láttam ennyire letörtnek ezek szerint sokat jelentett neki ez a Marc.Nem tudtam mit mondjak hisz nekem ennyire komoly kapcsolatom még nem volt.Igaz egy kicsit furcsa volt nekem ,hogy már járnak fél éve és még senki, legalább is én ,nem láttuk.- Ha lehet most egyedül akarok lenni.- mondta majd én bólintottam egyet és otthagytam.Valójában nem tudtam mit kezdjek magammal.Chels alszik és még csak 3 óra van.Sétálni most nincs kedvem tévézni sem.Lehet megnézem a Twitter-em és Facebook-om.
Leültem a pink Laptop-om mellé és felnyitottam.Gyorsan felmentem Facebook-ra.Rengeteg levelem érkezett.Gyorsan megpillantottam egy párat.Az egyik egy kicsit nagyon lesokkolt.
"Szia kincsem!Van egy jó és egy rossz hírem.Megkérdezném melyikkel kezdjem, de gondolom arra most nem jönne azonnal válasz.De tudom ha megkérdeznélek azt mondanád kezd a rosszal így azzal kezdem.Penelopé-t tegnap elvittük állatorvoshoz és sajnos tele van kullanccsal.Már kivették belőle az összeset szinte de azok már annyira teleszívták magukat, hogy szegény kutyában nem maradt élet.Ma visszük elaltatni.Ne aggódj sírok én is eleget helyetted.A jó hír pedig, hogy ma voltam orvosnál a rendszeres rosszulléteim miatt.Az orvos pedig megállapította, hogy terhes vagyok.Nem tudom te ennek örülsz-e de én nagyon.Puszilom a nővéredet és persze téged is.Vigyázzatok magatokra.Puszi:Anya."
Majdnem 5 percig a képernyőt bámultam.Nem tudtam mit tegyek most.Felhívjam-e anyát vagy előbb csapjak egy hisztit Lexi pedig lepődötten figyeli, ahogy fél óráig duzzogok de nem mondok semmi magyarázhatót.Lépteket hallottam a lépcső felél.Gyorsan lecsaptam a Laptop-ot, hogy még csak véletlenül se lássa az erre tévedő.Kinyílt az ajtó és Lexi lépett be rajta.
-Téged keresnek az ajtóban.- mondta majd elment.Leszaladtam az ajtóba közben azon gondolkoztam ki lehet az.Mikor az ajtóhoz értem Harry-t pillantottam meg.Sajnálom szegény srácot, ugyanis most nem vagyok jó kedvemben és ilyenkor olyanokat hozzá vágok az emberek fejéhez amit nem gondolok komolyan, na meg visszautasító vagyok.
-Szia.- mondta mosolyogva.Attól a mosolytól akaratom ellenére is elmosolyodtam.
-Szia!Rég találkoztunk.- mondtam úgy téve mintha már vagy ezer éve nem láttam volna.
-Az biztos már nagyon hiányoztál.- mondta mosolyogva és ahogy láttam ezt a mondatot nem akarta kimondani, hiszen úgy elpirult mit egy paradicsom.Nem mondom hogy én nem....
-Ja.- mondtam.- És mi járatban?- kérdeztem, hogy legalább egy kicsit oldjak ezen a bekövetkezett feszültségen.
-Gondoltam elmehetnénk fagyizni vagy sétálni.- mondta mosolyogva.
-Persze benne vagyok.Csak szólok Lexi-nek és magamra kapok valami tűrhető ruhát.- mondtam.- Ja és persze ne állj ott gyere be.Ha szomjas vagy ott a konyha ha le akrsz ülni ott a nappali érezd magad otthon.- mondtam mosolyogva majd beengedtem.Gyorsan felszaladtam az emeltre először bementem a szobámba és elkzdtem kutakodni.Mivel ez csak egy fagyis séta nem akarok nagyon kiöltözni.Magamra kaptam egy fehér amerikai zászlós pulóvert, egy fekete csőnacit és egy fehér Converse tornacsukát valamint egy barna bőrtáskát hozzá.


Mikor lementem Harry a nappaliban ült és tévét nézett.Ekkor azonban eszembe jutott, hogy nem szóltam Lexi-nek így gyorsan visszaszaladtam és benyitottam.
-Figyelj remélem nem gond ha most én elmegyek?- kérdeztem Lexi-től kedvesen ami rám általában nem jellemző ha vele beszélek de most muszáj kedvesnek lennem vele.
-Persze nem, menj csak.- mondta majd bólintottam egyet és kimentem.Kiáltottam egyet a kanapén ülő Harry-nek és elindultunk egy "baráti" fagyis sétára.