-Légyszi engedj be félek itt kint.- mondta remegő hangon.Valahogy tudom mit érez.Ez a valaki megölte a bátyámat és engem is meg akar ölni .Ha Adam-et megmeri ölni akkor Lia-t is Ian-t és Mary-t is.
Ian még mindig aludt én pedig fent ültem az ágy szélén és sírtam.Mary is elaludt.Elfáradt a sok sírástól.Csak néztem magam elé a semmibe és sírtam.Mary ott feküdt az ágyunkon.Elkezdett mocorogni.
-Még fent vagy Nan?
-Nem tudok aludni.Ideges vagyok.- mondtam és szemem tágra volt nyílva és a semmit bámúltam.
-Van valami más is ami miatt ideges vagy?- kérdezte Mary félénken.Ekkor majdnem üvőltöttem egy nagyot és a képébe mondtam volna hogy igen de nem akartam ezzel terhelni.
-Nincs.Csak Mary a testvérem volt.- mondtam.Mary odajött és megölelt.- El kéne mennünk a házunkhoz és elhozni.Ha más találja meg akkor bajok lesznek.
-Én félek oda visszamenni.
-Neked nem is kell visszajönnöd.
-Nancy magadban nem mehetsz oda.Veszélyes.
-De el kell onnan hoznunk.
-Majd egy kicsit később.
-Jó meggyőztél de ez így még nyugtalanabbá tesz.- mondtam majd csönd következett.- Tudod mi jutott eszembe?
-Nem mi?
-Mikor kicsik voltunk én 10 ő 15 elvitt egy játszótérre és látott egy csapat csajt és odament hozzájuk és az izmát mutogatta ami nem is létezett így ott hagyták mikor visszaért mert egy csomó pénzt gyűjtöttem mert leültem a kuka elé és azt hitték hogy hajléktalan vagyok.
-Komolyan?Mi lett volna akkor Lindsey-vel?
-Lindsey?
-Így akarta hogy hívják és ezek után már minimum hogy így nevezem el.- ekkor beugrott.Adam nem fogja látni a saját kislányát.Nem élte meg azt hogy a saját kislánya a szemébe mondja hogy szeretlek apu.
-Elmegyek iszok egy pohár vizet.- mondtam és lementem a lépcsőn.Ian és Lia még mindig aludtak.Mikor beértem a konyhába a kezembe vettem egy poharat és a csaphoz vittem mikor elkezdtem inni sírás tört rám és elejtettem a poharat ami széttört.Erre Ian felkelt Mary pedig leszaladt az emeletről.
-Nancy jól vagy?- kérdezte Mary.
-Te?Itt?- mondta Ian és rám nézett.De én csak sírtam.Amitól Mary is sírásba kezdett.Lia sírt Mary odaszaladt hozzá és felkapta és elkezdte rázni.
-Mi a baj miért sírsz?Mit keres itt Mary?- kérdezte Ian de én csak néztem a földet és sírtam.
-Vidd fel és altasd el majd elmondok mindent.Bármit mondhatsz neki csak ne kérdezd meg hogy mi történt. - mondta Mary és Ian felkapott és felvitt a lépcsőn.
-Nem hiszem el hogy ez történt.- mondtam és csak sírtam.
-Ne beszélj aludj!- mondta és átkarolt.Így merültem mély álomba.
5 órával később..
Sikerült 5 órát aludni amitől sokkal jobban érzetem magam.Mikor lementem Mary a konyhában Ian pedig Lia-val a nappaliban volt.Amint Mary észrevette hogy eljöttem elvette Ian-től Lia-t és Ian odajött hozzám.
-Hogy érzed magad?. kérdezte kíváncsian.Közben a szemét le nem vettem az enyémről.Ezzel mindig levett a lábáról szóval kénytelen voltam megszólalni még ha nem is akartam.
-Jobban.- mondtam és lementem.Kimentem a konyhába és ittam egy pohár vizet-Mary oda jött hozzám és elkezdett velem beszélni mintha nekem most erre lenne szükségem.
-Elmegyek valamit elintézek.Nem sokára jövök.- mondta Ian és megcsókolt.- Ne menjetek ki a házból!- ezek szerint ő is sejti hogy baj van és veszélyben van a családunk.
-Mit szólnál ha csinálnánk egy könyvet tele Adam kedvenc dolgaival?- most komolyan?Azt hiszi hogy ezek után a halott bátyám képeit és dolgait fogom gyűjtögtni?Nemet akartam mondani de látszott Mary-n hogy őt is megviselte a dolog ezért nem volt más választásom.
-Rendben benne vagyok.Egy pillant csak felmegyek Lia hordozójáért mert ahogy látom elaludt.- mondtam és felszaladtam a lépcsőn.Megkerestem a hordozót és lementem.Belefektettem Lia-t aki az emelésre csak egy picit nyöszörgött és ugyanúgy aludt tovább.
-Mivel kezdjük?
-Talán képekkel mivel az összes cucca a házban van ennél több nincs nálunk.
-Igen igaz.Van nyomtatótok?
-Persz hogy van miért?
-Mert a telefonomon van egy csomó kép rólam és róla.Gondolom neked is van rólad és róla.Elmenjük a gépre és kinyomtatjuk.-felmentünk a számítógéphez.Lia-t mindenhova cipeltem magammal.Hiába házban voltunk én féltettem.Mikor jött az első kép elöntött a sírás.De nem üvöltöttem csak könnycseppek jöttek a szememből.De ahogy láttam Mary szeméből is.Mikor készen lettünk lementünk hogy beragaszzuk a képeket.
-Hol van a mappa?Mary hova tetted le mielőtt felmentünk?- kérdeztem mivel mikor leértünks ehol sem volt a mappa.
-Én az asztalra tettem 100% nincs ott?
-Nincs.Sehol sincs.- mondtam.Majd megfordúltunk és olyan látvány tárult elénk amit soha életünkben nem gondoltunk volna.
2012. február 29., szerda
2012. február 28., kedd
Nancy zűrös élete 16.fejezet
Próbálom bepótolni az elmaradottságot.Valószínüleg holnap is lesz új fejezet.Ha nem akkor bocsyka.
Mélyen aludtam amikor meghallottam hogy rettenetesen zuhog az eső és egy ág kopogtak az ablakon mert újja a szél az ablakhoz.Gyorsan lementem és bezártam az ablakokat.Ian nem volt itthon hagyott egy üzenetet hogy elmegy vásárolni.Miután bezártam az ablakokat leültem tévézni ekkor kopogtak.Kinyitottam és az a pasas állt az ajtóban aki tegnap követett.
-Jó napot Ms.McCuries.Tegnap elfutott de ma nem fog.- ekkor elkezdett felém jönni.Én elkezdtem szaladni közben ami a kezembe esett mindent dobáltam a pasasra.De ő csak futott utánam.A hátsó ajtón kimentem és elszaladtam.Megálltam mert észrevettem hogy nem követ senki.Alaposan körbe néztem de sehol senki.Ekkor megpróbáltam z ajtó felé menni.Lassan óvatos léptekkel.Kinyitottam aza jtót de ot állt a pasas.Befogta a számt és felvitt a hálószobába.
-Mit választasz előbb szex vagy rögtön meg akarsz halni?- én csak próbáltam kiabálni de nem sikerült.- Várjunk csak itt én döntök.Inkább azonnal megöllek.- ekkor elővette a hatalmas kést és lassan felém kezdte fordítani.Majd megvágta a kezem.Hosszú csíkot vágott rajta ami nagyon fájt és vérzett.Aztán a nyakamat majd bele a hasamba.Erre lerogytam és a pasas elmenekült.Ott feküdtem majd minden kezdett homályos lenni és végül sötét lett.
-Nancy ébredj!- mondta egy hang a fejemben.Még mindig nem láttam.-Nancy gyerünk haza kell hogy vigyelek.
-Mi?- mondta félkábultan.- Jézusom!Én élek?
-Persze hogy élsz.Miért ne élnél?
-Volt egy rettenetes álmom.Megint azzal a pasassal.De most megölt.És esküszöm hogy éreztem ahogy kínoz.
-Semmi baj!Itt nem lesz semmi bajod.- mondta majd átölelt és homlokon csókolt.
-Nem lehetne hogy itt maradok ma is.Felhívod Jane-t és elmondod neki hogy miért?
-Persze!Megteszem.- mondta és elment a telefonjáért.Felhívta Jane-t aki azonnal beleegyezett.
-Hangosítsd ki!- mondtam Ian-nek aki ezt tette.
-Ne vigyem oda Lia-t?- Lia!Teljesen elfelejtkeztem a kislányomról akit annyira szeretek.Nem tudom mi lenne a helyes ha idehozza Jane akkor is meghalhat de ha meg ott van Jane-nel és nincs ki védje akkor is sokat gondolkoztam közben Ian arckifejezését néztem.Az ő arcán a válaszkeresésé látszott.Gondolom várta hogy mondjak valamit.Ian olyan hogy bármit mondok ha jó ha nem ő mindig elfogadja.Ezért is szeretem olyan megértő.Mindenben számíthatok rá.Sokat gondolkodtam-Újra és újra elmondtam a fejemben a két lehetséges választ míg végül döntöttem.
-Igen hozza.- mondtam de a szavak remegve jöttek ki a számon amit Ian észrevett és átölelt.Letette a telefont leült mellém.
-Nézd elmehetünk ebből a városból.Jó messzire ahol nem kell féltenünk egymást.
-Megtennéd?
-Persze hogy megtenném ha ezzel megvédelek téged és Lia-t akkor megteszem.
-Rendben akkor mikor indulunk?
-Ezen a héten nem mert el kell intéznem pár dolgot.
-Milyen dolgot?
-Öhm...... semmi.- ezt olyan furán mondta mintha valamit titkolni akarna.Rá akartam kérdezni erre a furcsa mondatra de csengettek.Valószínűleg Jane az Lia-val.Lementem és kinyitottam.Az ajtóban állt Jane Lia-val.
-Szia kicsim gyere ide anyuhoz!- mondtam boldogan és mosolyogva Lia-nak aki mikor meglátott rögtön mosolyogni kezdett.- Szia Jane hogy vagy?
-Ó nagyon jól köszönöm drágám és te?
-Megvagyok.Elhoztad Lia cuccait?
-Természetesen kint vannak a kocsiban szólnál Ian-nek hogy segítsen behozni?
-Olyan sok mindent hoztál?
-Igen.- mondta egy kcisit erőltetett hangnemben.
-Rendben akkor szólok neki.- szóltam Ian-nek és kimentek.Ian azonnal becsapta maga után az ajtót. Valamit biztos titkolnak hisz mind a ketten olyan furcsán viselkednek.Leültem Lia-val a kanapéra és beszéltem neki.Olyan aranyos volt hogy megbírtam volna enni.Több mint 10 percig nem jött be Ian és Jane.Felkaptam Lia-t és kinéztem az ablakon.Ian valamit nagyon magyarázott Jane-nek aki mérges tekintettel figyelte.Mikor láttam hogy közelednek gyorsan a tévéhez ültem és játszani kezdtem Lia-val mintha amióta kimentek azt csináltam volna.Ian belépett az ajtón és rám mosolygott.De ez nem igazi mosoly volt.Látszott rajta hogy ezt csak erőltette hogy vegyem észre nincs semmi baj.De én láttam rajta hogy van.
-Drágám nekem mennem kell majd néha-néha meglátogatlak titeket.Visszamegyek Jeremy-hez hogy ő se legyen egyedül.Gyere ide Nancy hagy öleljelek meg.- mondta Jane.Ez a kedvesség milyen erőltetett.Hogy tehetik ezt velem?Miért nem mondják el egyszerűen hogy mi a bajuk?
-Rendben szia Jane és vigyázz magadra!
-Meglesz sziasztok!- mondta és kiment.Mikor bementem Ian Lia-val játszott.Kimentem a konyhába inni egy pohár vizet.Ekkor az ablak kopácsolni kezdett.Nagyon megijedtem mostanában tiszta félelem az életem.Bezártam az ablakot.Éhes lettem szóval elkezdtem csinálni egy kis rántott húst sültkrumplival mivel nem volt más itthon.Körülbelül egy fél óráig sütöttem de Ian ki se jött a konyhába.Mikor bementem megkérdezni hogy kér-e enni láttam hogy alszik.A hasán pedig Lia aludt.Nagyon aranyosak voltak.Mivel nem akartam őket felkelteni Kikapcsoltam a tévét és leoltottam a lámpát.Magamba kezdtem el enni.Evés közben gondolkodtam.Igazából volt min de én mégsem a fontosabb dolgokon hanem azon hogy holnap el kéne menni vásárolni mert nincs itthon semmi.A gondolataimat egy kopogás zavarta meg.
-Mary?
-Szia kérlek engedj be valami szörnyű dolog történt.- mondta kétségbeesett hanggal közben körbe nézett nincs-e itt senki.
-Mi történt?Menjünk be az orvoshoz hogy nincs-e semmi baja a babának?
-Nem nincs semmi baja.Semmi fizikai dolog nem történt.Velem.- mondta és sírni kezdett.
-Akkor mi a baj?Mary mondjad már!
-Mikor hazaértem és lepakoltam felmentem megnézni hogy nincs-e fent Adam mert lent sehol sem találtam.Mikor felértem a fürdőszobában volt és tiszta vér volt.Egy üzenet volt írva a tükörre vérrel.Ezt azért amiért elfutottál előlem cica.
-Mi?- mondtam és rettenetes sírásba kezdtem.Ez a valaki az egész életemet tönkre fogja tenni.Az okát pedig senki sem tudja.-Adam.....Adam meghalt?
-Igen.
-És csak úgy otthagytad?Nem hívtad a mentőket?
-Nem.
-De miért nem lehet segíthettek volna rajta?
-Nem Nancy mellette volt a szíve kivágva.
-Jézusom!- mondtam és üvölteni kezdtem.
Mélyen aludtam amikor meghallottam hogy rettenetesen zuhog az eső és egy ág kopogtak az ablakon mert újja a szél az ablakhoz.Gyorsan lementem és bezártam az ablakokat.Ian nem volt itthon hagyott egy üzenetet hogy elmegy vásárolni.Miután bezártam az ablakokat leültem tévézni ekkor kopogtak.Kinyitottam és az a pasas állt az ajtóban aki tegnap követett.
-Jó napot Ms.McCuries.Tegnap elfutott de ma nem fog.- ekkor elkezdett felém jönni.Én elkezdtem szaladni közben ami a kezembe esett mindent dobáltam a pasasra.De ő csak futott utánam.A hátsó ajtón kimentem és elszaladtam.Megálltam mert észrevettem hogy nem követ senki.Alaposan körbe néztem de sehol senki.Ekkor megpróbáltam z ajtó felé menni.Lassan óvatos léptekkel.Kinyitottam aza jtót de ot állt a pasas.Befogta a számt és felvitt a hálószobába.
-Mit választasz előbb szex vagy rögtön meg akarsz halni?- én csak próbáltam kiabálni de nem sikerült.- Várjunk csak itt én döntök.Inkább azonnal megöllek.- ekkor elővette a hatalmas kést és lassan felém kezdte fordítani.Majd megvágta a kezem.Hosszú csíkot vágott rajta ami nagyon fájt és vérzett.Aztán a nyakamat majd bele a hasamba.Erre lerogytam és a pasas elmenekült.Ott feküdtem majd minden kezdett homályos lenni és végül sötét lett.
-Nancy ébredj!- mondta egy hang a fejemben.Még mindig nem láttam.-Nancy gyerünk haza kell hogy vigyelek.
-Mi?- mondta félkábultan.- Jézusom!Én élek?
-Persze hogy élsz.Miért ne élnél?
-Volt egy rettenetes álmom.Megint azzal a pasassal.De most megölt.És esküszöm hogy éreztem ahogy kínoz.
-Semmi baj!Itt nem lesz semmi bajod.- mondta majd átölelt és homlokon csókolt.
-Nem lehetne hogy itt maradok ma is.Felhívod Jane-t és elmondod neki hogy miért?
-Persze!Megteszem.- mondta és elment a telefonjáért.Felhívta Jane-t aki azonnal beleegyezett.
-Hangosítsd ki!- mondtam Ian-nek aki ezt tette.
-Ne vigyem oda Lia-t?- Lia!Teljesen elfelejtkeztem a kislányomról akit annyira szeretek.Nem tudom mi lenne a helyes ha idehozza Jane akkor is meghalhat de ha meg ott van Jane-nel és nincs ki védje akkor is sokat gondolkoztam közben Ian arckifejezését néztem.Az ő arcán a válaszkeresésé látszott.Gondolom várta hogy mondjak valamit.Ian olyan hogy bármit mondok ha jó ha nem ő mindig elfogadja.Ezért is szeretem olyan megértő.Mindenben számíthatok rá.Sokat gondolkodtam-Újra és újra elmondtam a fejemben a két lehetséges választ míg végül döntöttem.
-Igen hozza.- mondtam de a szavak remegve jöttek ki a számon amit Ian észrevett és átölelt.Letette a telefont leült mellém.
-Nézd elmehetünk ebből a városból.Jó messzire ahol nem kell féltenünk egymást.
-Megtennéd?
-Persze hogy megtenném ha ezzel megvédelek téged és Lia-t akkor megteszem.
-Rendben akkor mikor indulunk?
-Ezen a héten nem mert el kell intéznem pár dolgot.
-Milyen dolgot?
-Öhm...... semmi.- ezt olyan furán mondta mintha valamit titkolni akarna.Rá akartam kérdezni erre a furcsa mondatra de csengettek.Valószínűleg Jane az Lia-val.Lementem és kinyitottam.Az ajtóban állt Jane Lia-val.
-Szia kicsim gyere ide anyuhoz!- mondtam boldogan és mosolyogva Lia-nak aki mikor meglátott rögtön mosolyogni kezdett.- Szia Jane hogy vagy?
-Ó nagyon jól köszönöm drágám és te?
-Megvagyok.Elhoztad Lia cuccait?
-Természetesen kint vannak a kocsiban szólnál Ian-nek hogy segítsen behozni?
-Olyan sok mindent hoztál?
-Igen.- mondta egy kcisit erőltetett hangnemben.
-Rendben akkor szólok neki.- szóltam Ian-nek és kimentek.Ian azonnal becsapta maga után az ajtót. Valamit biztos titkolnak hisz mind a ketten olyan furcsán viselkednek.Leültem Lia-val a kanapéra és beszéltem neki.Olyan aranyos volt hogy megbírtam volna enni.Több mint 10 percig nem jött be Ian és Jane.Felkaptam Lia-t és kinéztem az ablakon.Ian valamit nagyon magyarázott Jane-nek aki mérges tekintettel figyelte.Mikor láttam hogy közelednek gyorsan a tévéhez ültem és játszani kezdtem Lia-val mintha amióta kimentek azt csináltam volna.Ian belépett az ajtón és rám mosolygott.De ez nem igazi mosoly volt.Látszott rajta hogy ezt csak erőltette hogy vegyem észre nincs semmi baj.De én láttam rajta hogy van.
-Drágám nekem mennem kell majd néha-néha meglátogatlak titeket.Visszamegyek Jeremy-hez hogy ő se legyen egyedül.Gyere ide Nancy hagy öleljelek meg.- mondta Jane.Ez a kedvesség milyen erőltetett.Hogy tehetik ezt velem?Miért nem mondják el egyszerűen hogy mi a bajuk?
-Rendben szia Jane és vigyázz magadra!
-Meglesz sziasztok!- mondta és kiment.Mikor bementem Ian Lia-val játszott.Kimentem a konyhába inni egy pohár vizet.Ekkor az ablak kopácsolni kezdett.Nagyon megijedtem mostanában tiszta félelem az életem.Bezártam az ablakot.Éhes lettem szóval elkezdtem csinálni egy kis rántott húst sültkrumplival mivel nem volt más itthon.Körülbelül egy fél óráig sütöttem de Ian ki se jött a konyhába.Mikor bementem megkérdezni hogy kér-e enni láttam hogy alszik.A hasán pedig Lia aludt.Nagyon aranyosak voltak.Mivel nem akartam őket felkelteni Kikapcsoltam a tévét és leoltottam a lámpát.Magamba kezdtem el enni.Evés közben gondolkodtam.Igazából volt min de én mégsem a fontosabb dolgokon hanem azon hogy holnap el kéne menni vásárolni mert nincs itthon semmi.A gondolataimat egy kopogás zavarta meg.
-Mary?
-Szia kérlek engedj be valami szörnyű dolog történt.- mondta kétségbeesett hanggal közben körbe nézett nincs-e itt senki.
-Mi történt?Menjünk be az orvoshoz hogy nincs-e semmi baja a babának?
-Nem nincs semmi baja.Semmi fizikai dolog nem történt.Velem.- mondta és sírni kezdett.
-Akkor mi a baj?Mary mondjad már!
-Mikor hazaértem és lepakoltam felmentem megnézni hogy nincs-e fent Adam mert lent sehol sem találtam.Mikor felértem a fürdőszobában volt és tiszta vér volt.Egy üzenet volt írva a tükörre vérrel.Ezt azért amiért elfutottál előlem cica.
-Mi?- mondtam és rettenetes sírásba kezdtem.Ez a valaki az egész életemet tönkre fogja tenni.Az okát pedig senki sem tudja.-Adam.....Adam meghalt?
-Igen.
-És csak úgy otthagytad?Nem hívtad a mentőket?
-Nem.
-De miért nem lehet segíthettek volna rajta?
-Nem Nancy mellette volt a szíve kivágva.
-Jézusom!- mondtam és üvölteni kezdtem.
2012. február 26., vasárnap
Nancy zűrös élete 15.fejezet
Végre sikerült megírni.Nagyon sajnálom hogy ilyen sokat kellett várni de személyes okokból nem tudtam géphez ülni.A mostani fejezetben lesz izgalom és félelem szóval ne hagyjátok ki.
XOXO.Bya
Dermedten álltam és sírásra állt a szám.De annyira meglepődtem hogy még sírni sem bírtam.Ian gyors mozdulattal kiszáguldott az ajtón.Mike gyorsan odaszaladt Lis-hot és felemelten az eszméletlen holttestet.Nate.....Nate nem tudom hol volt és mit csinált.Gyorsan felszaladtam az emeletre hátha ott van.Az ágyszélén ült és sírt.Odaültem hozzá és megöleltem.
-Eressz el!A te hülye férjed ölte meg.A saját szememmel láttam.Takarodj innen.
-Nate.....hagyd hogy...
-Nem hagyok semmit menj innen.Utállak.- ilyen durva szavakat még sosem vágott a fejemhez.Megrémisztett.
2 nappal később......
Mindenki feketébe öltözött és készültünk a temetéshez.Nate 2 napja bezárkózva volt a szobámban szóval kénytelen voltam a kanapén aludni.Lia pedig 2 napja nem aludt semmit.Lehet hogy egy kcisit felrázta a dolog hisz egész végig a kezemben volt.Ian-ről sem hallottunk semmit 2 napja.ugyan hallottam hogy Jane titkos beszélgetéseket folytat a napok folyamán de sosem tudtam kivel és mit mert bezárkózott és halkan beszélt.
Indulás előtt Mike felment és megkérdezte Nate-et hogy biztos itthon akar-e maradni.De ő nem akart jönni így Jane itthon maradt vele.Sejtettem hogy Jane miért nem jön de nem akartam most konfliktusba keveredni vele.
2órával később....
A hosszú temetés után elmentünk ebédelni.Én még ott maradtam a temetőben és elmentem a szüleim sírjához.Mikor megláttam a nevüket a síron elkezdtem sírni és eszembe jutott amit az eltitkolt testvérem mondott, hogy én öltem meg őket.És ezt ennyi éven keresztül Adam titkolta előlem.Tudott így szeretni.Tudott így egyáltalán velem élni.Az elmúlt egy évben nem beszéltem vele erről.Nem is akartam.Vgayis valahol mélyen éreztem hogy elkéne mondani hogy tudom de tudtam hogy ez elrontaná a kapcsolatunkat.Mary ráadásul nem sokára szül.Nem kell a feszülltség.A gondolataimba vágott egy fa rezzenése.Nagyon megijedtem.
-Van ott valaki?- kiabáltam de nem jött válasz.Gyorsan elindultam a házunk felé.Ekkor megind meghallottam egy rezzenést majd lábnyomokat.Mát szinte futottam.Beértem a temető melletti erdőbe hol megállás nélkül futottam és ahogy hallottam aki követ az is.Elkezdtem kiabálni hogy segítség de már annyira az erdő közepén voltam hogy csoda lett volna ha valaki meghallja.Futás közben megbotlottam egy ágban és a ruhám szanaszét szakadt.A magassarkúmban nem bírtam futni szóval levettem és eldobtam.Valahol a semii közepén futottam elől ketté szakadt ruhában mezitláb.A ruhám megakadt egy ágban és teljesen letépte rólam.Így már csak fehérneműben szaladtam.Sötét volt és hideg.Féltem és még mindig futottam.Végül a sötétben egy alak tárult elém az arcát nem láttam.
-Te vagy Nancy McCuries ugye?
-Igen de mit akar?
-Először is beszélgessünk aztán jön amit ígértem dárga barátomnak.
-Mit igért?És kinek?
-Most akarom elmondani Ms.McCuries.
-Nem féelk magától.
-Pedig kéne.
-Miért?
-Barátom Jhon Lenning arra kért hogy keresselek fel és...
-Ki az a Jhon Lenning?
-Hát régen együtt voltatok de csúnyán dobtad.
-Mi?Én?Nem is ismertem ilyen nevű embert.
-Ó dehogynem.Terhes is voltál tőle csak elveszítetted a babát mikor kiuntál belőle.
-Jézusom!Ennek az embernek valószínüleg valami baja lehet.Nem ismertem őt soha.Ian-nel dolgozott......- ekkor beugrott.Valószinüleg most az összes Hello! magazin dolgozó ránk van szállva.-Térjünk a lényegre mit ígért neki?
-Hogy megerőszakollak aztán megöllek.
-Hogy mi?- ekkor tágra nyílt szemekkel néztem a nagy darab pasasra.
-Nah gyere cica hamar letudjuk nem fog fájni majd szex közben nyírlak ki.- ekkor szaladni kezdtem.Kiabáltam hogy segítség de nem hallotta senki.Bugyiban és melltartóban szaladtam.Egy sötét erdőben este a hidegben.Elestem valamiben nem hallottam hogy szalad vagy közeledik-e valaki.Csendben felálltam és hallgatóztam közben pró halk léptekkel haladtam előre.Ekkor csörgést hallottam.Megálltam és elbújtam egy fa mögé.Olyan sötét volt hogy semmit sem láttam.Szinte a nagy sötétségbe bámultam arra várva hogy meglátok valakit valakit aki tudna segíteni.Csönd volt lassan elindultam.Ekkor észre vettem hogy egy alak közeledik felém.Nem láttam az arcát mert sötét volt.
-Kérem ne bántson.Bármit megteszek!- ekkor sírni kezdtem.
-Én sosem akarnálak bántani.- mondta egy hang.Ami nagyon ismerős volt számomra.Közelebb jött hozzám és megcsókolt.Ekkor már 100%-osan biztos voltam benne hogy ki az.Ian.
-Ian....Istenem.- mondtam és szorosan átöleltem.-Félek.
-Miért vagy bugyiban és Melltartóban.És mi történt a lábaddal valaki bántott?
-Igen de elszaladtam .Valaki követ.
-Miért?
-Jhon Lenning azt mondta neki hogy régen viszonyom volt vele és hogy terhes lettem tőle de elvetettem amikor beleuntam.Nem is tudom ki az a pasi Ian miért tenne velem ilyet?-mondtam é sírni kezdtem.Ian szorosan magához ölelt és a homlokomat csókolta.
-Semmi baj itt vagyok.Nem lesz semmi baj.Tudod mit?A közelben bérelek egy házat hogy ne legyél egyedül aludj ma ott.Rendben?
-Rendben.- majd az ölébe vett és elvitt a kocsijához ami nem messze parkolt az erdőtől.Beültetett a kocsiba és elmentünk Ian házához.Mikor bementünk Ian gyorsan adott egy takarót és lefektetett az ágyra.Nem sokkal kéőbb ő is ött.Átkaroltam és úgy merültünk mindketten álomba.
XOXO.Bya
Dermedten álltam és sírásra állt a szám.De annyira meglepődtem hogy még sírni sem bírtam.Ian gyors mozdulattal kiszáguldott az ajtón.Mike gyorsan odaszaladt Lis-hot és felemelten az eszméletlen holttestet.Nate.....Nate nem tudom hol volt és mit csinált.Gyorsan felszaladtam az emeletre hátha ott van.Az ágyszélén ült és sírt.Odaültem hozzá és megöleltem.
-Eressz el!A te hülye férjed ölte meg.A saját szememmel láttam.Takarodj innen.
-Nate.....hagyd hogy...
-Nem hagyok semmit menj innen.Utállak.- ilyen durva szavakat még sosem vágott a fejemhez.Megrémisztett.
2 nappal később......
Mindenki feketébe öltözött és készültünk a temetéshez.Nate 2 napja bezárkózva volt a szobámban szóval kénytelen voltam a kanapén aludni.Lia pedig 2 napja nem aludt semmit.Lehet hogy egy kcisit felrázta a dolog hisz egész végig a kezemben volt.Ian-ről sem hallottunk semmit 2 napja.ugyan hallottam hogy Jane titkos beszélgetéseket folytat a napok folyamán de sosem tudtam kivel és mit mert bezárkózott és halkan beszélt.
Indulás előtt Mike felment és megkérdezte Nate-et hogy biztos itthon akar-e maradni.De ő nem akart jönni így Jane itthon maradt vele.Sejtettem hogy Jane miért nem jön de nem akartam most konfliktusba keveredni vele.
2órával később....
A hosszú temetés után elmentünk ebédelni.Én még ott maradtam a temetőben és elmentem a szüleim sírjához.Mikor megláttam a nevüket a síron elkezdtem sírni és eszembe jutott amit az eltitkolt testvérem mondott, hogy én öltem meg őket.És ezt ennyi éven keresztül Adam titkolta előlem.Tudott így szeretni.Tudott így egyáltalán velem élni.Az elmúlt egy évben nem beszéltem vele erről.Nem is akartam.Vgayis valahol mélyen éreztem hogy elkéne mondani hogy tudom de tudtam hogy ez elrontaná a kapcsolatunkat.Mary ráadásul nem sokára szül.Nem kell a feszülltség.A gondolataimba vágott egy fa rezzenése.Nagyon megijedtem.
-Van ott valaki?- kiabáltam de nem jött válasz.Gyorsan elindultam a házunk felé.Ekkor megind meghallottam egy rezzenést majd lábnyomokat.Mát szinte futottam.Beértem a temető melletti erdőbe hol megállás nélkül futottam és ahogy hallottam aki követ az is.Elkezdtem kiabálni hogy segítség de már annyira az erdő közepén voltam hogy csoda lett volna ha valaki meghallja.Futás közben megbotlottam egy ágban és a ruhám szanaszét szakadt.A magassarkúmban nem bírtam futni szóval levettem és eldobtam.Valahol a semii közepén futottam elől ketté szakadt ruhában mezitláb.A ruhám megakadt egy ágban és teljesen letépte rólam.Így már csak fehérneműben szaladtam.Sötét volt és hideg.Féltem és még mindig futottam.Végül a sötétben egy alak tárult elém az arcát nem láttam.
-Te vagy Nancy McCuries ugye?
-Igen de mit akar?
-Először is beszélgessünk aztán jön amit ígértem dárga barátomnak.
-Mit igért?És kinek?
-Most akarom elmondani Ms.McCuries.
-Nem féelk magától.
-Pedig kéne.
-Miért?
-Barátom Jhon Lenning arra kért hogy keresselek fel és...
-Ki az a Jhon Lenning?
-Hát régen együtt voltatok de csúnyán dobtad.
-Mi?Én?Nem is ismertem ilyen nevű embert.
-Ó dehogynem.Terhes is voltál tőle csak elveszítetted a babát mikor kiuntál belőle.
-Jézusom!Ennek az embernek valószínüleg valami baja lehet.Nem ismertem őt soha.Ian-nel dolgozott......- ekkor beugrott.Valószinüleg most az összes Hello! magazin dolgozó ránk van szállva.-Térjünk a lényegre mit ígért neki?
-Hogy megerőszakollak aztán megöllek.
-Hogy mi?- ekkor tágra nyílt szemekkel néztem a nagy darab pasasra.
-Nah gyere cica hamar letudjuk nem fog fájni majd szex közben nyírlak ki.- ekkor szaladni kezdtem.Kiabáltam hogy segítség de nem hallotta senki.Bugyiban és melltartóban szaladtam.Egy sötét erdőben este a hidegben.Elestem valamiben nem hallottam hogy szalad vagy közeledik-e valaki.Csendben felálltam és hallgatóztam közben pró halk léptekkel haladtam előre.Ekkor csörgést hallottam.Megálltam és elbújtam egy fa mögé.Olyan sötét volt hogy semmit sem láttam.Szinte a nagy sötétségbe bámultam arra várva hogy meglátok valakit valakit aki tudna segíteni.Csönd volt lassan elindultam.Ekkor észre vettem hogy egy alak közeledik felém.Nem láttam az arcát mert sötét volt.
-Kérem ne bántson.Bármit megteszek!- ekkor sírni kezdtem.
-Én sosem akarnálak bántani.- mondta egy hang.Ami nagyon ismerős volt számomra.Közelebb jött hozzám és megcsókolt.Ekkor már 100%-osan biztos voltam benne hogy ki az.Ian.
-Ian....Istenem.- mondtam és szorosan átöleltem.-Félek.
-Miért vagy bugyiban és Melltartóban.És mi történt a lábaddal valaki bántott?
-Igen de elszaladtam .Valaki követ.
-Miért?
-Jhon Lenning azt mondta neki hogy régen viszonyom volt vele és hogy terhes lettem tőle de elvetettem amikor beleuntam.Nem is tudom ki az a pasi Ian miért tenne velem ilyet?-mondtam é sírni kezdtem.Ian szorosan magához ölelt és a homlokomat csókolta.
-Semmi baj itt vagyok.Nem lesz semmi baj.Tudod mit?A közelben bérelek egy házat hogy ne legyél egyedül aludj ma ott.Rendben?
-Rendben.- majd az ölébe vett és elvitt a kocsijához ami nem messze parkolt az erdőtől.Beültetett a kocsiba és elmentünk Ian házához.Mikor bementünk Ian gyorsan adott egy takarót és lefektetett az ágyra.Nem sokkal kéőbb ő is ött.Átkaroltam és úgy merültünk mindketten álomba.
2012. február 22., szerda
!!
Szijjasztok!Személyes okokból nem hiszem hogy a héten lesz új fejezet.Remélem megértitek.Addig is csak ajánlani tudom ezt a történetet amit egy barátnőm ír a címe A múlt hatalma! Story Blog - Blogger.hu
2012. február 14., kedd
Nancy zűrös élete 14.fejezet
Remélem tetszeni fog a fejezet és egy hozzászólást valaki hagy nekem mert jól esne a bíztatás.Amúgy meg minden szerelmes párnak Boldog Valentin napot.<3
Mire észbe kaptam Ian ott feküdt a földön.Gyorsan lerogytam hozzá.
-Ian ..... lélegezz.- néztem a pulzusát Jane eközben a mentőket hívta.Akik gyorsan kiértek és elvitték.Ian-nel én mentem mentőkocsiba.Végig fogtam a kezét és néztem nehogy valami baja legyen.Mikor megérkeztünk a korházba rögtön bevitték a műtőbe.Az orvos mikor kijött nem valami biztató képet vágott.
-Ön Mrs Jensosn?- nem voltam az de gondolom azt hitték.
-Igen én vagyok az.Mi történt doktor úr?
-Nos........-elkezdett valami szakmai okosságot mondani minek én a felét nem értettem végül az utolsó szót igen.-Sajnáljuk de nem tudtunk rajta segíteni.
-Mi?Ezt értsem úgy hogy meghalt?
-Sajnálom Mrs.Jensons.- elkezdtem sírni az orvos pedig csak bíztatott.Azt mondta hogy még utoljára menjek be hozzá és búcsúzzak el.Ezt tettem.Mikor beértem a szobába ott feküdt ő.Akit mindig is szerettem.Sok mindenen mentünk keresztül nagyon szeretjük vagyis már csak szertettük egymást.Most.......most ott fekszik holtan.Nem lélegzik nem mozog és nem mondja azt hogy szeretlek.Az orvos azt mondta hogy még felboncolják hisz hiába tudják hogy mi okozta a halált nekik ezt kötelező megcsinálni.Mikor elmondta otthagyott.Oda mentem Ian-hez és elkezdtem beszélni.Csak hogy most olyan volt mintha magamba beszéltem volna.
-Nem hiszem el hogy ez történt.Nem akartam hogy meghalj én csak ...én csak már megakartalak ölelni.Úgy érzem ez miattam van.Ha tehetném itt helyben leszúrom magam de nem lehet.Nem akarom magammal is azt tenni amit a szüleimmel.Nem akarom elhagyni Lia-t.- mondtam.Már nagyon sírtam.Rettenetes volt Ian-t így látni.Közelebb mentem és megfogtam a kezét majd elindultam.De mikor elakartam engedni Ian kezét ő megszorította.Kiabáltam az orvosoknak ők pedig rögtön bent teremtek.
-Kérem Mrs.Jensons menjen ki.Majd mindenről időben értesítjük.
-Rendben.- mikor beakartam zárni az ajtót észrevettem hogy Ian már áll.Mi a franc ez?Majd láttam hogy elkezdi a nővérek vérét szívni.Megijedtem.Az orvosok mind az ajtón kezdek ki rohanni.Mikor kiértek én még ott álltam.Ian tekintete az enyém felé kezdett fordulni.Lassan haladt felém majd megszólalt.
-Vigyél ki innen.Most!
-Rendben.- mondtam zavarodottan.Majd Ian rám rogyott én pedig kivittem és beültettem a kocsiba.
-Mi történik velem?- kérdezte zavarodottan és kiabálva.
-Nem tudom.De van egy elméletem.- mondtam.
-Még is mi?Nan mondjad már!
-Oké!Szerintem vámpír vagy.
-Ne ne ne ne ne ne ne!!!Én nem vagyok vámpír!
-De kiszívtad a nővérek vérét Ian!
-Biztos van valami válasz erre vagy valami más megoldás.- leállítottam a kocsit.
-Tudod mit nézzük meg!- felhasítottam egy vágást a kezemen.gy kicsit fájt de muszáj rájönnünk.A vágás rögtön elkezdett vérezni.De akármilyen közel tettem Ian-hez nem történt semmi.
-Látod nem vagyok vámpír.
-Akkor ez mi volt?
-Nem tudom de utána kell járnunk.
-Ian én félek hogy még beteg vagy és hirtelen megint elkezdesz rázkódni tudod mint a....- mondtam volna tovább is de Ian megcsókolt.Olyan jól esett.A selymes és puha szája az enyémre tapadt.
-Menjünk haza erndben?
-Oké menjünk de én akkor is félek.- mondtam.Mikor hazaértünk Ian-t a hátsó ajtón bevittem halkan hogy senkik se hallja.Majd felment a szobánkba és felvett egy normális ruhát.Majd lejött.
-Szóval most jövök haza egy megbeszélésről anyénak majd elmondjuk rendben.- mondta majd kisurrant.A lépcsőn Lisa jött le.
-Drágám te itthon Jane azt mondta hogy be kellett menni a munkába a visszatérésed miatt.
-Igen de már hazajöttem.- ekkor csengttek tudtam hogy Ian az szóval felvállaltam hogy kinyitom.Mikor kinyitottam rögtön kiáltottam egyet hogy Ian és megcsókoltam.Mikor bejött Lisa és Mike már a nappaliban voltak.
-Lisa Mike ő Ian.
-Ó szia Ian már nagyon sok jót hallottam rólad.
-Ah köszönöm.Lisa.- mondta és egy félmosolyt intézett felé.De mikor kezet akart vele fogni Ian megint olyan fura arcot vágott és Lisa nyakára tapadt próbáltam leszedni de olyan erős volt hogy nem lehetett.Mikor abbahagyta Lisa lerogyott és eszméletlen volt....
Mire észbe kaptam Ian ott feküdt a földön.Gyorsan lerogytam hozzá.
-Ian ..... lélegezz.- néztem a pulzusát Jane eközben a mentőket hívta.Akik gyorsan kiértek és elvitték.Ian-nel én mentem mentőkocsiba.Végig fogtam a kezét és néztem nehogy valami baja legyen.Mikor megérkeztünk a korházba rögtön bevitték a műtőbe.Az orvos mikor kijött nem valami biztató képet vágott.
-Ön Mrs Jensosn?- nem voltam az de gondolom azt hitték.
-Igen én vagyok az.Mi történt doktor úr?
-Nos........-elkezdett valami szakmai okosságot mondani minek én a felét nem értettem végül az utolsó szót igen.-Sajnáljuk de nem tudtunk rajta segíteni.
-Mi?Ezt értsem úgy hogy meghalt?
-Sajnálom Mrs.Jensons.- elkezdtem sírni az orvos pedig csak bíztatott.Azt mondta hogy még utoljára menjek be hozzá és búcsúzzak el.Ezt tettem.Mikor beértem a szobába ott feküdt ő.Akit mindig is szerettem.Sok mindenen mentünk keresztül nagyon szeretjük vagyis már csak szertettük egymást.Most.......most ott fekszik holtan.Nem lélegzik nem mozog és nem mondja azt hogy szeretlek.Az orvos azt mondta hogy még felboncolják hisz hiába tudják hogy mi okozta a halált nekik ezt kötelező megcsinálni.Mikor elmondta otthagyott.Oda mentem Ian-hez és elkezdtem beszélni.Csak hogy most olyan volt mintha magamba beszéltem volna.
-Nem hiszem el hogy ez történt.Nem akartam hogy meghalj én csak ...én csak már megakartalak ölelni.Úgy érzem ez miattam van.Ha tehetném itt helyben leszúrom magam de nem lehet.Nem akarom magammal is azt tenni amit a szüleimmel.Nem akarom elhagyni Lia-t.- mondtam.Már nagyon sírtam.Rettenetes volt Ian-t így látni.Közelebb mentem és megfogtam a kezét majd elindultam.De mikor elakartam engedni Ian kezét ő megszorította.Kiabáltam az orvosoknak ők pedig rögtön bent teremtek.
-Kérem Mrs.Jensons menjen ki.Majd mindenről időben értesítjük.
-Rendben.- mikor beakartam zárni az ajtót észrevettem hogy Ian már áll.Mi a franc ez?Majd láttam hogy elkezdi a nővérek vérét szívni.Megijedtem.Az orvosok mind az ajtón kezdek ki rohanni.Mikor kiértek én még ott álltam.Ian tekintete az enyém felé kezdett fordulni.Lassan haladt felém majd megszólalt.
-Vigyél ki innen.Most!
-Rendben.- mondtam zavarodottan.Majd Ian rám rogyott én pedig kivittem és beültettem a kocsiba.
-Mi történik velem?- kérdezte zavarodottan és kiabálva.
-Nem tudom.De van egy elméletem.- mondtam.
-Még is mi?Nan mondjad már!
-Oké!Szerintem vámpír vagy.
-Ne ne ne ne ne ne ne!!!Én nem vagyok vámpír!
-De kiszívtad a nővérek vérét Ian!
-Biztos van valami válasz erre vagy valami más megoldás.- leállítottam a kocsit.
-Tudod mit nézzük meg!- felhasítottam egy vágást a kezemen.gy kicsit fájt de muszáj rájönnünk.A vágás rögtön elkezdett vérezni.De akármilyen közel tettem Ian-hez nem történt semmi.
-Látod nem vagyok vámpír.
-Akkor ez mi volt?
-Nem tudom de utána kell járnunk.
-Ian én félek hogy még beteg vagy és hirtelen megint elkezdesz rázkódni tudod mint a....- mondtam volna tovább is de Ian megcsókolt.Olyan jól esett.A selymes és puha szája az enyémre tapadt.
-Menjünk haza erndben?
-Oké menjünk de én akkor is félek.- mondtam.Mikor hazaértünk Ian-t a hátsó ajtón bevittem halkan hogy senkik se hallja.Majd felment a szobánkba és felvett egy normális ruhát.Majd lejött.
-Szóval most jövök haza egy megbeszélésről anyénak majd elmondjuk rendben.- mondta majd kisurrant.A lépcsőn Lisa jött le.
-Drágám te itthon Jane azt mondta hogy be kellett menni a munkába a visszatérésed miatt.
-Igen de már hazajöttem.- ekkor csengttek tudtam hogy Ian az szóval felvállaltam hogy kinyitom.Mikor kinyitottam rögtön kiáltottam egyet hogy Ian és megcsókoltam.Mikor bejött Lisa és Mike már a nappaliban voltak.
-Lisa Mike ő Ian.
-Ó szia Ian már nagyon sok jót hallottam rólad.
-Ah köszönöm.Lisa.- mondta és egy félmosolyt intézett felé.De mikor kezet akart vele fogni Ian megint olyan fura arcot vágott és Lisa nyakára tapadt próbáltam leszedni de olyan erős volt hogy nem lehetett.Mikor abbahagyta Lisa lerogyott és eszméletlen volt....
2012. február 13., hétfő
Nancy zűrös élete 13.fejezet
-Nate te mit keresel itt?- Nate az unokaöcsém.11 éves .Mikor megszületett sokat babáztam vele azóta elválaszthatatlanok voltunk .De 4 éve elköltöztek és azóta csak hébe-hóba találkoztunk.Nagyon örültem neki hogy látom de ők még nem is tudnak Lia-ról most meg vele együtt álltam az ajtóban.
-Szia!Anyuék gondolták eljövünk hisz olyan régen találkoztunk már.
-Egyedül jöttél?
-Nem amint mondtam anyuék!Figyelsz te rám egyáltalán?
-Persze hogy figyelek!Nem jössz be?
-De persze erre várok.
-Tudod most hogy megnőttél nem vagy olyan barátságos!- mondtam mosolyogva.
-Tudom!- mondta huncutul.Ekkor Lisa és Mike lépett be az ajtón.
-Szijja drágám!- mondta Lisa.Visszaköszöntem én is neki.De olyan volt mintha senki se vette volna észre Lia-t a kezemben.Végül mikor majdnem beértek a nappaliba felszólalt Lisa.
-Ki az a kisbaba a kezedben Nancy?
-Ó észrevetted?- mondtam nevetve.- Ő Lia a kislányom.
-Ne!Ő a kislányod?Nem is mondtad hogy született.
-Hát igen elfoglalt voltam és engem is váratlanul ért.- miközben beszéltünk haladtunk befelé a nappaliba.A nappali és a konyha együtt volt szóval Jane észrevette hogy vannak itt.
-Nancy drágám kik jöttek?- kérdezte aranyosan.Bár mikor nem az.
-Ők a keresztszüleim Lisa és Mike.
-Ó nagyon örülök.Jane Jensons.
-És ki maga?
-Ő Ian anyja.
-Ki az az Ian.
-Ian Lia apja.
-És hol van?
-Ez a sok kérdés! -mondtam mosolyogva.-Hát....öhm....éppen üzleti tárgyaláson van.Sokáig nem jön haza.
-Értem!Nagyon örülök hogy normális életed van drágám.- mondta mosolyogva.Bár semmit sem tud arról amit itt folyik.Csak örülni tudnék ha Ian most tárgyaláson nem tőlünk távol valamerre lenne.
Később úgy gondoltuk hogy körbe vezetjük Lisa-ékat a városon hisz amióta elmentem sok minden változott.Nate-nek nagyon tetszett Lia folyton vele játszott.Olyan aranyosak voltak együtt.Miközben sétáltunk hallottam hogy Jane-nek csörög a telefonja.Felvette és mondta hogy menjünk elől.2 perc múlva küldött egy üzenetet hogy majd elmondja ki volt és mit akart.
Az igazat megvallva nagyon vártam hogy haza érjünk és Jane elmondja a dolgokat.Mikor hazaértünk elhívott a konyhába és belekezdett.
-Ian volt az.
-Igen és?
-Nem akarta hogy elmondjam neked de muszáj elmondanom.
-Istenem Jane mondjad már!-sűrgettem.
-Szóval nem azért ment el mert nem szeret nagyon is szeret.Hanem azért mert a régi főnöke Cole megfenyegette.
-Miért?
-Mert nem küldött képet Lia-ról.
-Mivel fenyegette meg?
-Ha nem hagy el téged megöli.De ő még utoljára látni akar titeket mielőtt végleg elhagy.
-De miért teszi meg ezt neki?- mondtam.Már elkezdtem sírni.-Miért nem jelenti fel?
-Nem érne vele semmit.
-Miért?
-Mert a testvére a rendőrség főnöke.
-Ez nem lehet igaz!- mondtam már hisztizésbe kezdtem.
-Utoljára látni akar de úgy hogy senki se tudjon róla még te se.Csak messziről.
-Mikor akarja ezt?
-Holnap.Elmentek Lia-val és a többiekkel a parkba én azt mondom hogy nem megyek mert beteg vagyok.Itthon maradok.Ekkor ide jön Ian és elviszem a parkba és majd messziről néz téged.
-Ez így nem jó!Már szeretném megölelni erre kiderül hogy csak messziről láthatom?
-Nem tudunk mit tenni.- felmentem a szobámba és órákig sírtam majd elaludtam.
Reggel mikor felkeltem mindent a terv szerint csináltam.Kimentünk a parkba de én egy percig sem voltam nyugodt.Mindenhol körbe néztem hogy nincs-e a közelben.De még nem volt.Egy félóra múlva Nate-et Mike és Lisa elvitték enni én meg Lia egyedül maradtunk.Továbbra is minden oldalamat figyeltem.Mjad egyszer csak megláttam Jane-t majd Ian-t.Együtt elbújtak egy fa mögé.Jane titokban írt egy üzenetet hogy "Ne bámúlj"de én nem tudtam azon kívül mást tenni.Elindultam a babakocsival és Lia-val arra felé amerre Jane-ék álltak.Láttam Jane arcán azt a kifejezést hogy "Ide ne gyere"!Hát én nem mentem csak nagy ívben megkerültem.Kerestem Lisa-ékat de ők sehol sem voltak.Végül visszaértek.Otthagytam őket és azt mondtam hogy megkeresem a mosdót.Így legalább Ian Lia-t is nézte egy kicsit én pedig mögé tudtam surrani.Mikor mögé értem megfogtam gyengéden a kezét ő pedig gyorsan hátra fordult.
-Nancy te mit keresel itt?Megláthatnak.
-Tudom de nem érdekel.- mondtam és elkezdtem csókolni.majd hirtelen egy lövést hallottam.....
-Szia!Anyuék gondolták eljövünk hisz olyan régen találkoztunk már.
-Egyedül jöttél?
-Nem amint mondtam anyuék!Figyelsz te rám egyáltalán?
-Persze hogy figyelek!Nem jössz be?
-De persze erre várok.
-Tudod most hogy megnőttél nem vagy olyan barátságos!- mondtam mosolyogva.
-Tudom!- mondta huncutul.Ekkor Lisa és Mike lépett be az ajtón.
-Szijja drágám!- mondta Lisa.Visszaköszöntem én is neki.De olyan volt mintha senki se vette volna észre Lia-t a kezemben.Végül mikor majdnem beértek a nappaliba felszólalt Lisa.
-Ki az a kisbaba a kezedben Nancy?
-Ó észrevetted?- mondtam nevetve.- Ő Lia a kislányom.
-Ne!Ő a kislányod?Nem is mondtad hogy született.
-Hát igen elfoglalt voltam és engem is váratlanul ért.- miközben beszéltünk haladtunk befelé a nappaliba.A nappali és a konyha együtt volt szóval Jane észrevette hogy vannak itt.
-Nancy drágám kik jöttek?- kérdezte aranyosan.Bár mikor nem az.
-Ők a keresztszüleim Lisa és Mike.
-Ó nagyon örülök.Jane Jensons.
-És ki maga?
-Ő Ian anyja.
-Ki az az Ian.
-Ian Lia apja.
-És hol van?
-Ez a sok kérdés! -mondtam mosolyogva.-Hát....öhm....éppen üzleti tárgyaláson van.Sokáig nem jön haza.
-Értem!Nagyon örülök hogy normális életed van drágám.- mondta mosolyogva.Bár semmit sem tud arról amit itt folyik.Csak örülni tudnék ha Ian most tárgyaláson nem tőlünk távol valamerre lenne.
Később úgy gondoltuk hogy körbe vezetjük Lisa-ékat a városon hisz amióta elmentem sok minden változott.Nate-nek nagyon tetszett Lia folyton vele játszott.Olyan aranyosak voltak együtt.Miközben sétáltunk hallottam hogy Jane-nek csörög a telefonja.Felvette és mondta hogy menjünk elől.2 perc múlva küldött egy üzenetet hogy majd elmondja ki volt és mit akart.
Az igazat megvallva nagyon vártam hogy haza érjünk és Jane elmondja a dolgokat.Mikor hazaértünk elhívott a konyhába és belekezdett.
-Ian volt az.
-Igen és?
-Nem akarta hogy elmondjam neked de muszáj elmondanom.
-Istenem Jane mondjad már!-sűrgettem.
-Szóval nem azért ment el mert nem szeret nagyon is szeret.Hanem azért mert a régi főnöke Cole megfenyegette.
-Miért?
-Mert nem küldött képet Lia-ról.
-Mivel fenyegette meg?
-Ha nem hagy el téged megöli.De ő még utoljára látni akar titeket mielőtt végleg elhagy.
-De miért teszi meg ezt neki?- mondtam.Már elkezdtem sírni.-Miért nem jelenti fel?
-Nem érne vele semmit.
-Miért?
-Mert a testvére a rendőrség főnöke.
-Ez nem lehet igaz!- mondtam már hisztizésbe kezdtem.
-Utoljára látni akar de úgy hogy senki se tudjon róla még te se.Csak messziről.
-Mikor akarja ezt?
-Holnap.Elmentek Lia-val és a többiekkel a parkba én azt mondom hogy nem megyek mert beteg vagyok.Itthon maradok.Ekkor ide jön Ian és elviszem a parkba és majd messziről néz téged.
-Ez így nem jó!Már szeretném megölelni erre kiderül hogy csak messziről láthatom?
-Nem tudunk mit tenni.- felmentem a szobámba és órákig sírtam majd elaludtam.
Reggel mikor felkeltem mindent a terv szerint csináltam.Kimentünk a parkba de én egy percig sem voltam nyugodt.Mindenhol körbe néztem hogy nincs-e a közelben.De még nem volt.Egy félóra múlva Nate-et Mike és Lisa elvitték enni én meg Lia egyedül maradtunk.Továbbra is minden oldalamat figyeltem.Mjad egyszer csak megláttam Jane-t majd Ian-t.Együtt elbújtak egy fa mögé.Jane titokban írt egy üzenetet hogy "Ne bámúlj"de én nem tudtam azon kívül mást tenni.Elindultam a babakocsival és Lia-val arra felé amerre Jane-ék álltak.Láttam Jane arcán azt a kifejezést hogy "Ide ne gyere"!Hát én nem mentem csak nagy ívben megkerültem.Kerestem Lisa-ékat de ők sehol sem voltak.Végül visszaértek.Otthagytam őket és azt mondtam hogy megkeresem a mosdót.Így legalább Ian Lia-t is nézte egy kicsit én pedig mögé tudtam surrani.Mikor mögé értem megfogtam gyengéden a kezét ő pedig gyorsan hátra fordult.
-Nancy te mit keresel itt?Megláthatnak.
-Tudom de nem érdekel.- mondtam és elkezdtem csókolni.majd hirtelen egy lövést hallottam.....
2012. február 10., péntek
Nancy zűrös élete 13.fejezet
Reggel korán keltem.Lia-t átadtam Marie-éknek és elmentem a korházba.Mikor beértem a szülészorvos felismert.
-Csak nem Ms.McCuries?
-Igen jó napot doktor úr.
-Miben segíthetek?
-Apasági tesztet akarok csinálni.
-Csak nem?Nem azé a férfié a kislány aki itt volt?
-De !Csak valaki kételkedést okozott bennem.Meg akarok nyugodni.
-Rendben meg fog.- az orvos elvezetett egy szobába.Majd ott egy csomó tesztet csináltak.Azt ígérték hogy majd hívnak ha kész az eredmény addig várjak.
Elmentem Lia-ért és hazamenetünk.Otthon fel akartam hívni Jane-t de nem vette fel.Szóval úgy döntötte hogy elmegyek hozzá Lia pedig ott marad Adam-nél.Sokat utaztam.Mikor odaértem vettem egy mély lélegzetet és csengettem.Jane nyitotta ki.
-Szia Nancy minek köszönhetem a látogatást?- mondta Jane boldogan ami meglepett.
-Most ez komoly?Ian nincs itt?
-Nincs azóta nem láttam mióta elmentem hozzátok hogy ápoljam Lia-t.Miért történt valami?
-Egy pár napja sehol sincs.
-Mi?Itt nincs.Drágám nem jössz be hideg van itt kint?
-De köszi.- mikor bementem leültünk a konyhába.Jane hozott nekem egy pohár vizet és folytattuk a beszélgetést.
-Mesél csak mi történt?
-Elmentünk hárman vásárolni.Ott megint megjelentek a fotósok.Elkezdtek kérdezgetni dolgokat és volt olyan is hogy "Önök szerint ez így igaz szerelem?" Ian meg megcsókolt megkérdeztem mi ez ő mondta hogy nem hallottad amit kérdeztek mondtam hogy igen.Végül kérdezte hogy szerintem szemétsége-e az amit tett én mondtam hogy igen és otthagyott minket.
-Ó szívem.Sajnálom de gőzöm sincs hol van a fiam.Ne menjek el hozzátok amíg nem kerül elő?
-De az jól jönne.- Jane összepakolt pár cuccot és elindultunk hazafelé.Az úton sokat beszéltünk.Elmondta Ian szokásait.Ennek a nagy részét tudtam hisz egy éve együtt élünk.Mikor hazaértünk átszaladtam Lia-ért.Jane rögtön elkezdett vele játszani én addig felhívtam telefonon Ian-t aki nem vette fel.Milyen meglepő.Rávettem Jane-t hogy ő is próbálja meg.Kicsöng kicsöng és egyszer csak felveszi.
-Szia anya!
-Hol vagy fiam?Itt aggódunk érted?
-Ó aggódtok?Hát mond meg Nancy-nek hogy szemetekkel nem illik összeállni.
-Ian fejezd be!Hogy lehetsz már ilyen hogy egy ilyen kis dolgon ennyire kiakadsz?
-Anya amiatt a lotyó miatt elvesztettem az állásom.Ha nem szeretek.......
-De beleszerettél szóval gyere haza.- már a lotyó szó hallatán elkezdtem sírni.Miért mondja ezt?Ennyire megbántottam volna?
-Anya az az élet elmúlt amikor Ian kényezteti a nőket.Nem megyek haza.És vége.
-De itt van Lia is ő sem érdekel.
-Majd megoldjuk hogy lássam.- nagyon elkezdtem sírni.Annyira hogy elmentem.A kihangosított telefon a konyhába is hallatszott.
-Ian ezt nem teheted.
-Ó dehogynem!Talán már nem is szeretem Nancy-t.-a mondat hallatán egy kés felé nyúltam amit meg is fogtam.Magamba akartam szúrni de Jane megakadályozta.
-Nancy ne!- szaladt felém.- Mi ütött beléd?
-Miért élni ha nincs aki szeressen?Hmmm?Nekem nincs senkim Ian-nen kívül.-mondtam.Jane megölelt és én csak hangosan sírtam.Nem tudom hogy Jane kinyomta-e a telefont vagy nem vagy hallotta-e Ian vagy nem.Jane felvitt a szobába lefektetett az ágyra.Aztán lement.Hangokat hallottam.Vagy Lia-val beszélt vagy Ian-nel.Kimentem az ajtón és a lépcsőnél hallgatóztam.
-Ian majdnem megölte magát.Téged ez sem érdekel?
-Mi? Hogy majdnem megölte?
-Le akarta magát szúrni amikor mondtad hogy nem szereted.
-Most ez valami csel hogy menjek haza?
-Nem fiam!Ez a lány jobban szeret téged az életénél.Ne tedd ezt vele.- nem hallottam hogy ere mit mondott Ian.Visszamentem aludni mert Jane letette a telefont.
Reggl későn keltem olyan 10-11 körül.Jane már friss rántottával várt.Nagyon finom volt.Olyan jól főz mint Ian.Ez is csak rá emlékeztetett.Mikor megreggeliztem elmentem egy kicsit játszani Lia-val majd ő elaludt.Leültem tévézni és csengettek.
-Majd én kinyitom.- mondtam és az ajtó felé indultam.Gondoltam hogy LIam lesz az.Hisz mindig a nyomomban van.De mikor kinyitottam z ajtót teljesen más állt ott.
-Szia.
-Csak nem Ms.McCuries?
-Igen jó napot doktor úr.
-Miben segíthetek?
-Apasági tesztet akarok csinálni.
-Csak nem?Nem azé a férfié a kislány aki itt volt?
-De !Csak valaki kételkedést okozott bennem.Meg akarok nyugodni.
-Rendben meg fog.- az orvos elvezetett egy szobába.Majd ott egy csomó tesztet csináltak.Azt ígérték hogy majd hívnak ha kész az eredmény addig várjak.
Elmentem Lia-ért és hazamenetünk.Otthon fel akartam hívni Jane-t de nem vette fel.Szóval úgy döntötte hogy elmegyek hozzá Lia pedig ott marad Adam-nél.Sokat utaztam.Mikor odaértem vettem egy mély lélegzetet és csengettem.Jane nyitotta ki.
-Szia Nancy minek köszönhetem a látogatást?- mondta Jane boldogan ami meglepett.
-Most ez komoly?Ian nincs itt?
-Nincs azóta nem láttam mióta elmentem hozzátok hogy ápoljam Lia-t.Miért történt valami?
-Egy pár napja sehol sincs.
-Mi?Itt nincs.Drágám nem jössz be hideg van itt kint?
-De köszi.- mikor bementem leültünk a konyhába.Jane hozott nekem egy pohár vizet és folytattuk a beszélgetést.
-Mesél csak mi történt?
-Elmentünk hárman vásárolni.Ott megint megjelentek a fotósok.Elkezdtek kérdezgetni dolgokat és volt olyan is hogy "Önök szerint ez így igaz szerelem?" Ian meg megcsókolt megkérdeztem mi ez ő mondta hogy nem hallottad amit kérdeztek mondtam hogy igen.Végül kérdezte hogy szerintem szemétsége-e az amit tett én mondtam hogy igen és otthagyott minket.
-Ó szívem.Sajnálom de gőzöm sincs hol van a fiam.Ne menjek el hozzátok amíg nem kerül elő?
-De az jól jönne.- Jane összepakolt pár cuccot és elindultunk hazafelé.Az úton sokat beszéltünk.Elmondta Ian szokásait.Ennek a nagy részét tudtam hisz egy éve együtt élünk.Mikor hazaértünk átszaladtam Lia-ért.Jane rögtön elkezdett vele játszani én addig felhívtam telefonon Ian-t aki nem vette fel.Milyen meglepő.Rávettem Jane-t hogy ő is próbálja meg.Kicsöng kicsöng és egyszer csak felveszi.
-Szia anya!
-Hol vagy fiam?Itt aggódunk érted?
-Ó aggódtok?Hát mond meg Nancy-nek hogy szemetekkel nem illik összeállni.
-Ian fejezd be!Hogy lehetsz már ilyen hogy egy ilyen kis dolgon ennyire kiakadsz?
-Anya amiatt a lotyó miatt elvesztettem az állásom.Ha nem szeretek.......
-De beleszerettél szóval gyere haza.- már a lotyó szó hallatán elkezdtem sírni.Miért mondja ezt?Ennyire megbántottam volna?
-Anya az az élet elmúlt amikor Ian kényezteti a nőket.Nem megyek haza.És vége.
-De itt van Lia is ő sem érdekel.
-Majd megoldjuk hogy lássam.- nagyon elkezdtem sírni.Annyira hogy elmentem.A kihangosított telefon a konyhába is hallatszott.
-Ian ezt nem teheted.
-Ó dehogynem!Talán már nem is szeretem Nancy-t.-a mondat hallatán egy kés felé nyúltam amit meg is fogtam.Magamba akartam szúrni de Jane megakadályozta.
-Nancy ne!- szaladt felém.- Mi ütött beléd?
-Miért élni ha nincs aki szeressen?Hmmm?Nekem nincs senkim Ian-nen kívül.-mondtam.Jane megölelt és én csak hangosan sírtam.Nem tudom hogy Jane kinyomta-e a telefont vagy nem vagy hallotta-e Ian vagy nem.Jane felvitt a szobába lefektetett az ágyra.Aztán lement.Hangokat hallottam.Vagy Lia-val beszélt vagy Ian-nel.Kimentem az ajtón és a lépcsőnél hallgatóztam.
-Ian majdnem megölte magát.Téged ez sem érdekel?
-Mi? Hogy majdnem megölte?
-Le akarta magát szúrni amikor mondtad hogy nem szereted.
-Most ez valami csel hogy menjek haza?
-Nem fiam!Ez a lány jobban szeret téged az életénél.Ne tedd ezt vele.- nem hallottam hogy ere mit mondott Ian.Visszamentem aludni mert Jane letette a telefont.
Reggl későn keltem olyan 10-11 körül.Jane már friss rántottával várt.Nagyon finom volt.Olyan jól főz mint Ian.Ez is csak rá emlékeztetett.Mikor megreggeliztem elmentem egy kicsit játszani Lia-val majd ő elaludt.Leültem tévézni és csengettek.
-Majd én kinyitom.- mondtam és az ajtó felé indultam.Gondoltam hogy LIam lesz az.Hisz mindig a nyomomban van.De mikor kinyitottam z ajtót teljesen más állt ott.
-Szia.
2012. február 9., csütörtök
Nancy zűrös élete 12.fejezet
-Ian ezt miért csináltad?
-Nancy nem hallottad mit kérdezgettek?Te szeretsz nem?
-De igen szeretlek nagyon is!
-Hát akkor meg?
-Csak nem akarok címlapokon szerepelni .Akarok csak nem ezzel a szemét dologgal.
-Szóval szerinted szemétség amit veled tettem.
-Az!Igen.
-Rendben akkor szia!
-Ne Ian de nem úgy.....- erre elment.Otthagyott engem és Lia-t a vársárlóközpont közepén.
Rengeteg időbe telt míg kijátszottuk a fotósokat.Mikor végre kiértünk láttam hogy a kocsit elvitte Ian.Szóval felhívtam April-t hogy jöjjön el értünk.Nem sokkal a hívás után megjött April.Beültünk a kocsiba és elmentünk.
-E z most mi volt?
-Egy kicsit összevesztünk.
-De mégis min?
-Hát azt mondtam neki hogy szemétség volt amit velem tett.
-Ami végül is igaz volt.
-De nem volt szép dolog tőlem hogy ilyet hozzá vágok a fejéhez.Elvégre nagyon sokat változott és látszik rajta hogy szeret.Az utóbbi időben pedig mindent megtett értem.
-Most akkor hova menjünk?
-Vigyél haza.Remélem otthon van és nem ment el mert ezt meg kell beszélnünk.- mikor hazaértünk kivettem Lia-t az ülésből és bementünk.Már kintről látszott hogy sötét van de reménykedtem hogy Ian sötétben TV-zik.De mikor bementem nem volt otthon senki.Lia-t befektettem a kiságyába és a telefonomhoz nyúltam volna ha nem csengettek volna.Elmentem kinyitni.
-Szia Nan.
-Liam ki más.Mit akarsz már megint?Nem voltam világos az imént?
-De nagyon is.Csak hallottam olyanokat hogy lehet hogy Lia nem Ian-é.
-Még is ki mondta ezt neked?
-Az mindegy de Ian előtt 2 héttel velem voltál Nan ha van valami mondani valód akkor..
-Nincs!Te tiszta hülye vagy!
-Csak tudod Lia szeme zöld mint az enyém!Gondolkodj el rajta.- ezen nincs mit gondolkodni.Lia Ian-é ez egyértelmű.És az hogy Lia szeme zöld mint Liam-é ez hülyeség.Akkor mondhatnám hogy Paul Wesley-vel is rokon pedig nem!Meg egyébként is Ian előtt 2 héttel voltam Liam-mal ha tőle lettem volna terhes akkor 4 hetes terhes lettem volna mi 1 hónap amikor kiderült hogy terhes vagyok.Ami azt jelenti hogy 1 hónap csúszás.De nem így volt.Pontosan úgy szültem ahogy kellett.De lehet hogy mégis készíteni kéne apasági tesztet?
-Nancy nem hallottad mit kérdezgettek?Te szeretsz nem?
-De igen szeretlek nagyon is!
-Hát akkor meg?
-Csak nem akarok címlapokon szerepelni .Akarok csak nem ezzel a szemét dologgal.
-Szóval szerinted szemétség amit veled tettem.
-Az!Igen.
-Rendben akkor szia!
-Ne Ian de nem úgy.....- erre elment.Otthagyott engem és Lia-t a vársárlóközpont közepén.
Rengeteg időbe telt míg kijátszottuk a fotósokat.Mikor végre kiértünk láttam hogy a kocsit elvitte Ian.Szóval felhívtam April-t hogy jöjjön el értünk.Nem sokkal a hívás után megjött April.Beültünk a kocsiba és elmentünk.
-E z most mi volt?
-Egy kicsit összevesztünk.
-De mégis min?
-Hát azt mondtam neki hogy szemétség volt amit velem tett.
-Ami végül is igaz volt.
-De nem volt szép dolog tőlem hogy ilyet hozzá vágok a fejéhez.Elvégre nagyon sokat változott és látszik rajta hogy szeret.Az utóbbi időben pedig mindent megtett értem.
-Most akkor hova menjünk?
-Vigyél haza.Remélem otthon van és nem ment el mert ezt meg kell beszélnünk.- mikor hazaértünk kivettem Lia-t az ülésből és bementünk.Már kintről látszott hogy sötét van de reménykedtem hogy Ian sötétben TV-zik.De mikor bementem nem volt otthon senki.Lia-t befektettem a kiságyába és a telefonomhoz nyúltam volna ha nem csengettek volna.Elmentem kinyitni.
-Szia Nan.
-Liam ki más.Mit akarsz már megint?Nem voltam világos az imént?
-De nagyon is.Csak hallottam olyanokat hogy lehet hogy Lia nem Ian-é.
-Még is ki mondta ezt neked?
-Az mindegy de Ian előtt 2 héttel velem voltál Nan ha van valami mondani valód akkor..
-Nincs!Te tiszta hülye vagy!
-Csak tudod Lia szeme zöld mint az enyém!Gondolkodj el rajta.- ezen nincs mit gondolkodni.Lia Ian-é ez egyértelmű.És az hogy Lia szeme zöld mint Liam-é ez hülyeség.Akkor mondhatnám hogy Paul Wesley-vel is rokon pedig nem!Meg egyébként is Ian előtt 2 héttel voltam Liam-mal ha tőle lettem volna terhes akkor 4 hetes terhes lettem volna mi 1 hónap amikor kiderült hogy terhes vagyok.Ami azt jelenti hogy 1 hónap csúszás.De nem így volt.Pontosan úgy szültem ahogy kellett.De lehet hogy mégis készíteni kéne apasági tesztet?
2012. február 7., kedd
Nancy zűrös élete 11.fejezet
-Ez meg mi volt?
-Hosszú történet.De majd később elmondjuk.-mondta Ian Jane-nek.Csengettek.most már biztos hogy Brittany az.Én nyitottam ki.Lia egy kicsit elhallgatott aztán megint belezendített.
-Jó napot.Biztos ön Nancy.
-Igen.
-Csupa jót hallottam magáról.És biztos te vagy a kis Lia.Hol van az apukád?
-Bent van beszélget Jane-nel.
-Akkor megyünk és köszönünk neki.- mondta grimaszosan.
-Helló Ian!- mondta boldogan Brittany.
-Szijja Brittany.
-Ajj istenem még mindig nem fogom fel hogy már apa vagy.Még kicsibe képzellek el.-mondta majd elkezdte kérdezgetni hogy mi a baja Lia-nak.Olyan olt mintha én ott se lettem volna.Kimentem egy kis friss levegőt szívni.Ekkor jött egy kocsi.Az elején még nem vettem figyelembe .Nem sokkal később kiszállt belőle valaki.Nem figyeltem hogy ki..Majd elkezdett felém sétálni amire felfigyeltem.Mikor felnéztem ismerős arc tárult elém.
-Liam te mit keresel itt?
-Beszélnünk kell.- Liam az egyik volt pasim.5 évig jártunk de aztán megcsalt durván és én szakítottam vele.2 évig nem hevertem ki a szakításunkat.Igazából Ian volt az aki reményt adott hogy van még más férfi is a világon.De ez a látogatás meglepett.
-Most nem nagyon van időm.Be kell mennem.
-Mi lehtne fontosabb nálam?- ekkor kilépett Ian.
-Nan gyere be Brittany elmondja mit kell venni Lia-nak.
-Persze megyek.- és otthagytam Liam-ot.Mikor bementem Brittany leírt egy csomó gyógyszert.Szóval a ma esti program egy családi bevásárlás lesz.Este elment Jane is szóval jól felöltöztettük Lia-t és elmentünk bevásárolni.Kivettük Lia-t a kocsiból és bementünk a boltba.Vettünk egy csomó mindent.Miközben vásároltunk megint megláttam Liam-ot aki amint meglátott odajött hozzám.
-Szia Nan.
-Helló.
-Hát te meg ki vagy?- kérdezte Ian.
-Ő...- mondtam volna de Liam közbe vágott.
-Én Nan pasija vagyok.Hello.Te vagy Adam?
-Hogy te ki vagy?
-Liam ezt te most magadba döntötted el?
-Nem ezért akarok veled beszélni.
-Liam nekünk nincs miről beszélni hagyjál béjén.
-Miről beszélsz?De hát én szeretlek.
-Na jó ebből elég húzz innen de azonnal.- mondta Ian és elém állt.
-A bátyus jött megvédeni kicsi hugát.
-Istenem Liam ő nem a bátyám.Szerinted a bátyám velem jönne vásárolni a gyerekével nem a feleségével?
-Most már világos.Szóval ő a férjed ő pedig a gyereked.
-Igen.De neked ezzel nem kell törődnöd hisz ott van Jamiela.
-Már szakítottunk mert rájöttem milyen nélküled.
-Én is és látod mi lett belőle?Már nem érdekelsz Ian sokkal többet megad nekem mint te kedvesebb jobb lekű mint te. Sokkal jobban szeretem mint téged valaha..
-Ez fájt.
-Csakugyan?Azt hiszed nekem nem fájt amikor leléptél Jamiela-val hm??Na húzzál innen és többet szóba ne merj velem állni vagy neked véged.- majd otthagytam.
-Szépen megmondtad neki.
-Jól is esett.Te jobb vagy mint ő és nagyon szeretlek.
-Én is- majd megcsókolt.Hátulról pedig villanásokat láttunk mikor hátrafordultunk egy csomó fotós volt mögöttünk és kérdésekkel halmoztak mint "Nem furcsa önöknek hogy az egész kihasználással indult" és "Biztosak önök az igazi szerelemben"?Ennek halltára Ian magához ölelt és elkezdett jó szenvedélyesen csókolni a kamerák pedig csak kattantak.
-Hosszú történet.De majd később elmondjuk.-mondta Ian Jane-nek.Csengettek.most már biztos hogy Brittany az.Én nyitottam ki.Lia egy kicsit elhallgatott aztán megint belezendített.
-Jó napot.Biztos ön Nancy.
-Igen.
-Csupa jót hallottam magáról.És biztos te vagy a kis Lia.Hol van az apukád?
-Bent van beszélget Jane-nel.
-Akkor megyünk és köszönünk neki.- mondta grimaszosan.
-Helló Ian!- mondta boldogan Brittany.
-Szijja Brittany.
-Ajj istenem még mindig nem fogom fel hogy már apa vagy.Még kicsibe képzellek el.-mondta majd elkezdte kérdezgetni hogy mi a baja Lia-nak.Olyan olt mintha én ott se lettem volna.Kimentem egy kis friss levegőt szívni.Ekkor jött egy kocsi.Az elején még nem vettem figyelembe .Nem sokkal később kiszállt belőle valaki.Nem figyeltem hogy ki..Majd elkezdett felém sétálni amire felfigyeltem.Mikor felnéztem ismerős arc tárult elém.
-Liam te mit keresel itt?
-Beszélnünk kell.- Liam az egyik volt pasim.5 évig jártunk de aztán megcsalt durván és én szakítottam vele.2 évig nem hevertem ki a szakításunkat.Igazából Ian volt az aki reményt adott hogy van még más férfi is a világon.De ez a látogatás meglepett.
-Most nem nagyon van időm.Be kell mennem.
-Mi lehtne fontosabb nálam?- ekkor kilépett Ian.
-Nan gyere be Brittany elmondja mit kell venni Lia-nak.
-Persze megyek.- és otthagytam Liam-ot.Mikor bementem Brittany leírt egy csomó gyógyszert.Szóval a ma esti program egy családi bevásárlás lesz.Este elment Jane is szóval jól felöltöztettük Lia-t és elmentünk bevásárolni.Kivettük Lia-t a kocsiból és bementünk a boltba.Vettünk egy csomó mindent.Miközben vásároltunk megint megláttam Liam-ot aki amint meglátott odajött hozzám.
-Szia Nan.
-Helló.
-Hát te meg ki vagy?- kérdezte Ian.
-Ő...- mondtam volna de Liam közbe vágott.
-Én Nan pasija vagyok.Hello.Te vagy Adam?
-Hogy te ki vagy?
-Liam ezt te most magadba döntötted el?
-Nem ezért akarok veled beszélni.
-Liam nekünk nincs miről beszélni hagyjál béjén.
-Miről beszélsz?De hát én szeretlek.
-Na jó ebből elég húzz innen de azonnal.- mondta Ian és elém állt.
-A bátyus jött megvédeni kicsi hugát.
-Istenem Liam ő nem a bátyám.Szerinted a bátyám velem jönne vásárolni a gyerekével nem a feleségével?
-Most már világos.Szóval ő a férjed ő pedig a gyereked.
-Igen.De neked ezzel nem kell törődnöd hisz ott van Jamiela.
-Már szakítottunk mert rájöttem milyen nélküled.
-Én is és látod mi lett belőle?Már nem érdekelsz Ian sokkal többet megad nekem mint te kedvesebb jobb lekű mint te. Sokkal jobban szeretem mint téged valaha..
-Ez fájt.
-Csakugyan?Azt hiszed nekem nem fájt amikor leléptél Jamiela-val hm??Na húzzál innen és többet szóba ne merj velem állni vagy neked véged.- majd otthagytam.
-Szépen megmondtad neki.
-Jól is esett.Te jobb vagy mint ő és nagyon szeretlek.
-Én is- majd megcsókolt.Hátulról pedig villanásokat láttunk mikor hátrafordultunk egy csomó fotós volt mögöttünk és kérdésekkel halmoztak mint "Nem furcsa önöknek hogy az egész kihasználással indult" és "Biztosak önök az igazi szerelemben"?Ennek halltára Ian magához ölelt és elkezdett jó szenvedélyesen csókolni a kamerák pedig csak kattantak.
Nancy zűrös élete 10.fejezet
Ian-nek igaza volt mikor pár hónappal ezelőtt azt mondta hogy seggfej.Nem fogjuk engedni hogy a 3 napos kisbabánkat címlapra tegye.Én legalább is nem engedem.
-Jobban járunk ha lehozzuk fentről Lia-t mert hidd el 6 éve dolgozok neki és minden trükkjét ismerem.Még kémeket is képes felfogadni egy fotó kedvéért. -Rendben akkor felmegyek érte.- gyorsan felszaladtam és lehoztam.Éppen aludt amint hozzáértem elkezdett sírni.Akármit csináltunk vele nem hagyta abba a sírást.Fogta Ian fogtam én adtam neki enni kicseréltem a pelusát de semmi.Kénytelen voltam felhívni Jane-t hogy segítsen nekem mert nem tudok vele mit kezdeni.Míg nem jött Jane pedig elringattam addig megbírkóztam vele.Óráknak tünt míg Jane ideért.Mikor ideért gyorsan levette a pulóverét és odaadtam neki Lia-t.
-Mi lehet a baja a kis Lia-nak?- kezdte mondani grimaszosan.
-Nem lehet hogy fáj a hasa?
-Látod jó anyuka vagy te csak még új neked ez az egész.Nem kizárt hogy az a baja.Szólok Brittany-nak.
-Az meg ki?
-Brittany Bryans.Olyan ő nekem mint neked April.Gimi óta ismerjük egymást.Orvos ő majd hátha tud segíteni?
-Gyerekorvos?
-Hát persze.
-Biztos rá fog érni?
-Biztos ma nem dolgozik.Tudom a beosztását.Tudnom kell mikorra lehet becsúsztatni egy kis teázás és pletykálást.
-Olyan jó dolog hogy még ennyi idő után is jó barátok vagytok.
-Ja igen jó dolog.Csak annyi hogy most már a legjobb téma az unokám lesz majd.Öregedünk mi is szívem.Nem húzom az időt egyek felhívom.Megfogod?
-Most nem tudom megyek csinálok neki tejet.
-Akkor szólok Ian-nek.Iaaan.- kiálltott egy nagyot Ian-nek aki máris otttermett.
-Tessék. -Nem fognád meg Lia-t míg én felhívom Brittany-t?
-De persze add csak ide.- hallottam hogy Ian is gügyögött neki.Majd kijött hozzám a konyhába.
-Megkérhetnénk Jane-t hogy legyen itt egy hétig amíg megszokjuk hogy szülők vagyunk.
-Szerintem ez nem a legjobb ötlet.
-Miért?
-Majd meglátod.Most kedves de majd idővel az idegeidre fog menni.Felhoz olyan dolgokat amit ő szeretne de mi nem és akkor majd elkezd duzzogni.
-De Ian nincs senki aki segíteni tudna nekünk.
-Te nagyszerű anya vagy nincs szükséged segítségre.
-Most sem tudtam mi a baja.
-Dehogynem te jöttél rá.Figyelj ma itt aludhat de ha holnap előjön az a tulajdonsága amit mondtam akkor majd én magam küldöm el oké?
-Rendben.
-Miről ment a beszélgetés?Felhívtam Brittany-t 10 perc múlva itt lesz.
-Semmiről.- mondtam bizonytalanul.Valahol hittem Ian-nek.Nem azért mert azzal a két kék szemével közben engem nézett és én majd elolvadtam hanem azért mert tudom hogy nem akar most feszültséget.Szóval úgy döntöttem hogy egyszer April-t egyszer Marie-t hívom át segíteni.Ha meg valami gond van akkor kénytelen leszek felhívni Audrina-t.Akit igazából sosem kedveltem de voltak jó pillanataink.Tudom hogy most gyerekorvos.Annyira meg azért kedves hogy átjöjjön segíteni.Mikor kimondtam Ian rám nézett és egy köszönöm féle mosolyt intézett felém.Mikor Ian rám nézett pont csengettek.
-Ez biztos Brittany megyek kinyitom.
-Rendben.Megyek én is.- mondta Ian aki a kezembe nyomta Lia-t.Kimentem az ajtóig én is hogy lássam mikor bejön.De mikor Jane kinyitotta az ajtót nem épp az volt ott akit vártunk.Én Ian mellé csúsztam még mielőtt kinyitották volna az ajtót.Az ajtóban egy fotós állt aki pont letudott minket hármunkat együtt fényképezni.Így már biztos hogy megfog jelenni a cikk...
-Jobban járunk ha lehozzuk fentről Lia-t mert hidd el 6 éve dolgozok neki és minden trükkjét ismerem.Még kémeket is képes felfogadni egy fotó kedvéért. -Rendben akkor felmegyek érte.- gyorsan felszaladtam és lehoztam.Éppen aludt amint hozzáértem elkezdett sírni.Akármit csináltunk vele nem hagyta abba a sírást.Fogta Ian fogtam én adtam neki enni kicseréltem a pelusát de semmi.Kénytelen voltam felhívni Jane-t hogy segítsen nekem mert nem tudok vele mit kezdeni.Míg nem jött Jane pedig elringattam addig megbírkóztam vele.Óráknak tünt míg Jane ideért.Mikor ideért gyorsan levette a pulóverét és odaadtam neki Lia-t.
-Mi lehet a baja a kis Lia-nak?- kezdte mondani grimaszosan.
-Nem lehet hogy fáj a hasa?
-Látod jó anyuka vagy te csak még új neked ez az egész.Nem kizárt hogy az a baja.Szólok Brittany-nak.
-Az meg ki?
-Brittany Bryans.Olyan ő nekem mint neked April.Gimi óta ismerjük egymást.Orvos ő majd hátha tud segíteni?
-Gyerekorvos?
-Hát persze.
-Biztos rá fog érni?
-Biztos ma nem dolgozik.Tudom a beosztását.Tudnom kell mikorra lehet becsúsztatni egy kis teázás és pletykálást.
-Olyan jó dolog hogy még ennyi idő után is jó barátok vagytok.
-Ja igen jó dolog.Csak annyi hogy most már a legjobb téma az unokám lesz majd.Öregedünk mi is szívem.Nem húzom az időt egyek felhívom.Megfogod?
-Most nem tudom megyek csinálok neki tejet.
-Akkor szólok Ian-nek.Iaaan.- kiálltott egy nagyot Ian-nek aki máris otttermett.
-Tessék. -Nem fognád meg Lia-t míg én felhívom Brittany-t?
-De persze add csak ide.- hallottam hogy Ian is gügyögött neki.Majd kijött hozzám a konyhába.
-Megkérhetnénk Jane-t hogy legyen itt egy hétig amíg megszokjuk hogy szülők vagyunk.
-Szerintem ez nem a legjobb ötlet.
-Miért?
-Majd meglátod.Most kedves de majd idővel az idegeidre fog menni.Felhoz olyan dolgokat amit ő szeretne de mi nem és akkor majd elkezd duzzogni.
-De Ian nincs senki aki segíteni tudna nekünk.
-Te nagyszerű anya vagy nincs szükséged segítségre.
-Most sem tudtam mi a baja.
-Dehogynem te jöttél rá.Figyelj ma itt aludhat de ha holnap előjön az a tulajdonsága amit mondtam akkor majd én magam küldöm el oké?
-Rendben.
-Miről ment a beszélgetés?Felhívtam Brittany-t 10 perc múlva itt lesz.
-Semmiről.- mondtam bizonytalanul.Valahol hittem Ian-nek.Nem azért mert azzal a két kék szemével közben engem nézett és én majd elolvadtam hanem azért mert tudom hogy nem akar most feszültséget.Szóval úgy döntöttem hogy egyszer April-t egyszer Marie-t hívom át segíteni.Ha meg valami gond van akkor kénytelen leszek felhívni Audrina-t.Akit igazából sosem kedveltem de voltak jó pillanataink.Tudom hogy most gyerekorvos.Annyira meg azért kedves hogy átjöjjön segíteni.Mikor kimondtam Ian rám nézett és egy köszönöm féle mosolyt intézett felém.Mikor Ian rám nézett pont csengettek.
-Ez biztos Brittany megyek kinyitom.
-Rendben.Megyek én is.- mondta Ian aki a kezembe nyomta Lia-t.Kimentem az ajtóig én is hogy lássam mikor bejön.De mikor Jane kinyitotta az ajtót nem épp az volt ott akit vártunk.Én Ian mellé csúsztam még mielőtt kinyitották volna az ajtót.Az ajtóban egy fotós állt aki pont letudott minket hármunkat együtt fényképezni.Így már biztos hogy megfog jelenni a cikk...
2012. február 6., hétfő
Nancy zűrös élete 10.fejezet
Bementünk a korházba ahol bevittek egy szobába.Ott rengeteget kellett várni ami rettenetes volt mert én közben szörnyű fájdalmakat érzetem.Bent a szobában végig ott volt Jane,Marie és April.Ian már a kezdeteknél beájult.Pedig nem neki fáj hanem nekem.Több mint 3 óráig bajlódtam abba a szobába amibe bevittek.Nekem olyan kicsinek tünt pedig Jane szerint nagy volt.Hosszú bajlódás után bevittek a szülőszobába ahol majdnem 12 óráig szültem.Végül mikor kijött a baba rögtön elvitték megvizsgálni.Engem kivittek a szobából és bevittek egy másikba.Ahova Ian vette a bátorságot és bejött.
-Szia hogy vagy?
-Már jobban.De te nem semmi vagy.Te ájulsz itt el mikor nem is tudod nekem mennyire fájt.
-Ez a férfiak szerepe a szülésnél.
-Na ja.
-Nem sokára jönnek Adam-ék is csak elmentek venni valami ajándékot.
-Ja nagy szükség van rá mikor minden héten vásároltunk.
-Fiú vagy lány?
-Nem tudod?
-Most keltem fel 2 perce.
-Lány és a Lia maradt.- Ian-nel naokig veszekedtünk hogy milyen nevet adjunk neki ha fiú lett volna akkor vagy Eliot vagy Mike lett volna ha lány pedig Lia,Angelina vagy Nora.Én végül a Lia-nal maradtam. -
Szerencse hogy lány lett mert a fiúnál voltak eltérések.
-Miért nem jöttél be?- mondtam nevetve.
-Jajj hagyjuk már.- mondta ő is nevetve.Ezalatt Adam és Marie megérkeztek.
-Szia hogy érzed magad?- kérdezte Marie.-Nagyon fájt vagy...
-Marie majd megtudod.
-De szeretném tudni mire számítsak.
-Én sem számítottam semmire.
-És mikor hozzák be?
-Nem tudom még vizsgálják.
-Ki megyünk szívunk egy kis friss levegőt.- mondta Adam.
-Rendben de siessetek. Pont mikor kimentek hozták is be Lia-t.Olyan aranyos volt.Épp aludt.Az orvos az ölembe adta.
-Most itt lesz az anyukánál 2 órát aztán elvisszük.
-Rendben.
3 nappal később
Ma engednek ki a korházból.Végre mehetünk haza.Olyan rossz volt itt a korházba lenni.Dálután 2-kor indultunk el.Ian-nek az elején megvolt a gondja az üléssel de végül Adam-mel megoldották.Mikor hazaértünk lefektettük aludni én pedig végre tévézhettem.Épp hogy leültem volna csengettek.
-Hello ön Nancy McCuiaries?
-Igen miért?
-A férjét keressük Ian Jensons-t a Hello! magazin egyik régi szerkesztőjét.
-Miért keresik?
-Beszélnünk kell vele
. -Rendben szólok neki.- kiálltottam egyet Ian-nek aki azonnal lent vol.
-A pasas téged keres.
-Helló Ian.
-Hello Cole.Mit akarsz?
-Tudod hallottam hogy megszületett a lányod gratulálok.
-Ugyan már Col te nem ezért jöttél.
-Nem bizony.De ezzel kapcsolatos.
-Na nem akármi is az felejtsd el.
-Tudod hatlmas címlap lenne abból ami veled történt az elmúlt egy évben.
-Miből?
-Először is hogy megbíztunk avval a feladattal hogy vedd le a lábáról ezt a gyünyörű szépséget ami sikerült is.De a végén beleszerettél.Aztán kiléptél tőlünk majd a drága Terhes lett most pedig gyereketek van.Mit szólsz?
-Ezt te nem fogod címlapra tenni.
-Ó dehogynem csak jöttem szólni hogy tudd azért mizu van.Ja és majd kéne egy kép a kis csöpségről.Majd postázd benned sosem csalódtam.Na de most megyek dolgoznom kell.Csá!
-Ian ezt nem engedheted.
-Nem is fogom hülye ha azt hiszi hogy küldök neki postát.Meg a...
-Jó tudjuk nem küldessz.Igazad volt ez az ember tényleg egy seggfej.
-Szia hogy vagy?
-Már jobban.De te nem semmi vagy.Te ájulsz itt el mikor nem is tudod nekem mennyire fájt.
-Ez a férfiak szerepe a szülésnél.
-Na ja.
-Nem sokára jönnek Adam-ék is csak elmentek venni valami ajándékot.
-Ja nagy szükség van rá mikor minden héten vásároltunk.
-Fiú vagy lány?
-Nem tudod?
-Most keltem fel 2 perce.
-Lány és a Lia maradt.- Ian-nel naokig veszekedtünk hogy milyen nevet adjunk neki ha fiú lett volna akkor vagy Eliot vagy Mike lett volna ha lány pedig Lia,Angelina vagy Nora.Én végül a Lia-nal maradtam. -
Szerencse hogy lány lett mert a fiúnál voltak eltérések.
-Miért nem jöttél be?- mondtam nevetve.
-Jajj hagyjuk már.- mondta ő is nevetve.Ezalatt Adam és Marie megérkeztek.
-Szia hogy érzed magad?- kérdezte Marie.-Nagyon fájt vagy...
-Marie majd megtudod.
-De szeretném tudni mire számítsak.
-Én sem számítottam semmire.
-És mikor hozzák be?
-Nem tudom még vizsgálják.
-Ki megyünk szívunk egy kis friss levegőt.- mondta Adam.
-Rendben de siessetek. Pont mikor kimentek hozták is be Lia-t.Olyan aranyos volt.Épp aludt.Az orvos az ölembe adta.
-Most itt lesz az anyukánál 2 órát aztán elvisszük.
-Rendben.
3 nappal később
Ma engednek ki a korházból.Végre mehetünk haza.Olyan rossz volt itt a korházba lenni.Dálután 2-kor indultunk el.Ian-nek az elején megvolt a gondja az üléssel de végül Adam-mel megoldották.Mikor hazaértünk lefektettük aludni én pedig végre tévézhettem.Épp hogy leültem volna csengettek.
-Hello ön Nancy McCuiaries?
-Igen miért?
-A férjét keressük Ian Jensons-t a Hello! magazin egyik régi szerkesztőjét.
-Miért keresik?
-Beszélnünk kell vele
. -Rendben szólok neki.- kiálltottam egyet Ian-nek aki azonnal lent vol.
-A pasas téged keres.
-Helló Ian.
-Hello Cole.Mit akarsz?
-Tudod hallottam hogy megszületett a lányod gratulálok.
-Ugyan már Col te nem ezért jöttél.
-Nem bizony.De ezzel kapcsolatos.
-Na nem akármi is az felejtsd el.
-Tudod hatlmas címlap lenne abból ami veled történt az elmúlt egy évben.
-Miből?
-Először is hogy megbíztunk avval a feladattal hogy vedd le a lábáról ezt a gyünyörű szépséget ami sikerült is.De a végén beleszerettél.Aztán kiléptél tőlünk majd a drága Terhes lett most pedig gyereketek van.Mit szólsz?
-Ezt te nem fogod címlapra tenni.
-Ó dehogynem csak jöttem szólni hogy tudd azért mizu van.Ja és majd kéne egy kép a kis csöpségről.Majd postázd benned sosem csalódtam.Na de most megyek dolgoznom kell.Csá!
-Ian ezt nem engedheted.
-Nem is fogom hülye ha azt hiszi hogy küldök neki postát.Meg a...
-Jó tudjuk nem küldessz.Igazad volt ez az ember tényleg egy seggfej.
2012. február 5., vasárnap
Nancy zűrös élete 9.fejezet
Mikor Natasha elment egész nap csak sírtam.Már a szemem tiszta piros volt.Ian folyton be akart jönni hozzám de én mindig elküldtem mert nem akartam hogy így lásson.
-Nan nem lesz semmi baj ha beengedsz.
-De én nem akarom hogy láss.
-De miért?
-Mert rettenetesen nézek ki.- erre Ian kinyitotta az ajtót és bejött.
-Te nekem mindig szép vagy.- mondta majd megcsókolt.Aztán sokáig ölelt.De én még mindig sírtam.De valahogy jobban éreztem magam hogy Ian ölel.Ian kivitt az ölében és lefektetett az ágyra épp elakart menni amikor utána kiabáltam
-Ne hagyj itt egyedül.
-Rendben.Nem hagylak itt.- majd ő is lefeküdt mellém az ágyba.Nagyon jól esett .Egy fokkal legalább jobban voltam.Olyan jó hogy van valaki aki ennyi mindent megad nekem.Szép lassan elaludtam.Mikor felkeltem hangokat hallottam lentről.Ismerős hangokat.Az egyik Ian volt a másik pedig Adam.Féltem lemenni hisz Adam ha nem tudta eddig most biztos megutál.De muszáj volt lemennem szóval lementem.Mikor elkezdtem lemenni a lépcsőn mind a ketten rám néztek.
-Nan te sírtál?- kérdezte Adam.
-Most ezt komolyan kérded.
-Tettem valamit?- Ian hátulról mutatta hogy Adam nem tudja a történteket.Szóval inkább egy szót sem szóltam.-Szóval miért sírtál?Ian tett veled valamit?
-Jézusom nem.- mondta Ian hátulról.
-Nem dehogy csak tudod a terhesség miatt kis dolgokon nagyon feltudom húzni magam.
-Igen ismerős...
-Hogy érted hogy ismerős?
-Hát....Marie is terhes.
-Hogy mi?- kérdeztem meglepődve.Elvégre ha Marie tényleg az amink Ian anyja mondta akkor bárkié lehet az a kisbaba.
-Te ennek nem örülsz?Hisz én is hogy örültem mikor kiderült hogy terhes vagy.
-Nem én nagyon örülök.gyere ide hagy pussziljalak meg.- míg odajött hátulról láttam Ian-nen hogy ő is ugyanarra gondol amire én.
Nem sokára Adam hazament nekem pedig kinyilalt az az ötlet a fejemből hogy elmegyek Marie-hez és beszélek vele.Persze Ian-nek erről egy szót sem szólok hisz nem engedne el nehogy bántson vagy valami ilyesmi.Tudtam hogy ma Adam éjszakai műszakon van szóval Marie egyedül van otthon.Ian-nek azt mondtam hogy April-hez megyek beszélgetni a történtekről.Ezek után elmentem Marie-hez.BecSengettem és ő kinyitotta.
-Szia Nan.
-Marie jöttem gratulálni beengedsz?
-Persze amint már mondtam ez a te házad.
-Köszi.Szóval ki az apa?
-Mi Nan hát Adam.
-Ó ne etess be mikor k*-va vagy.
-Honnan tudod?
-Az most nem számít.De jobban jársz ha szeded a sátorfádat és elhúzol innen mielőtt Adam rájönne hogy ki is vagy.
-Nem.
-Hogy mondtad?
-Nem.Nem fogok elmenni.Ez a gyerek Adam-é és be is bizonyítom.Holnap elmegyek és készítek egy apasági tesztet.
-Nem nem te holnaő egy helyre mész és az is távol innen van.
-Nem megyek innen sehova- már szinte ordított velem.Én is így válaszoltam.
-Te velem ne ordibálj nem én vagyok egy ribanc.
-Nem persze.Hány hete is jártatok Ian-nel mikor terhes lettél?Ó várjunk csak 3.
-Szóval innen fúj a szél?Féltékeny vagy mert én vagyok terhes Ian-től mi?
-Ez hülyeség rég nem érzek már semmit Ian iránt.
-Persze.Meséld be annak aki el is hiszi.
-Fejezd be te ribanc.- ezzel egy hatalmas pofot levágott nekem amitől én elestem és elájultam.
Ian
Hol lehet már Nan?Mióta elment már.Talán felhívom April-t és megkérdezem hogy mikor jön.
Elmentem a telefonomért és tárcsáztam a számot.April felvette.
-Szia Ian mizujs?
-Mikor jön haza Nan?
-Hogy ki?
-Nan ott van nálad nem?
-Nem egészen.Egyedül vagyok itthon.
-Akkor hol lehet?
-Nem tudom de várj mindjárt ott leszek és megkeressük.
-Rendben siess.- míg April ideért gyorsan átszaladtam Adam-hez hogy hátha odament.Marie nyitotta ki.
-Szia Ian.
-Nan nincs itt?
-Volt itt egy félórája de utána elment.Azt mondta hogy bemegy a korházba hogy megtudja biztosra ki a gyereke apja.
-Hogy mi?De hát tudja hogy én vagyok.
-Nem.Mielőtt összejöttetek volt egy sráccal viszonya egy párszor szexeltek is.De neked nem akarta elmondani mert látta rajtad hogy te jó apa tudnál lenni.Csak elment megtudni hogy tényleg te vagy-e az apa.- míg Marie beszélt bentről hangokat hallottam.
-Van bent valaki?
-Áh csak Adam néz valami filmet.
-Be szeretnék menni.Beszélnem kell Adam-mel.
-Most ne gyere be tudod épp megzavartál valamit szóval..
-Akkor hívd ide.
-Rendben megkérdezem kijön-e.
-Oké.- amíg Marie elment szólni neki én besurrantam az ajtón.Gyorsan felmentem Nancy szobájába.Mikor bementem a szobába Nan ott feküdt az ágyon véresen.
-Jétzusom Nan mi történt?
-Ian?Te vagy az?
-Igen.Mi történt?
-Marie leütött mikor megkérdeztem hogy ki az igazi apa.
-Úristen el kell mennünk az orvoshoz hogy nem vetéltél-e el.
-Rendben.- gyorsan felkaptam és kisurrantunk az ajtón.Beültettem Nancy-t a kocsiba és elmentünk az orvoshoz.A korházban sokáig vizsgálták Nancy-t.Majd 2 óra múlva kijött az orvos.
-Mr.Jensons?
-Igen én vagyok.
-Jöjjön be.Megvannak az eredmények.- mikor bementem Nancy egy ágyon feküdt.Az orvos pedig elkezdett beszélni.
-Igaz hogy Mrs.Jensons nagyot vágódott de a kisbabának semmi baja sem lett.Szóval nem vetélt el.De legközelebb a kedves férj ne hagyja egyedül járkálni a feleségét.
-Persze nem hagyom.- nagyon boldog voltam.
-Fel kell jelentenünk Marie-t.Nem bántalmazhat ártatlan terhes nőket.
-Van egy olyan érzésem hogy nem is terhes.Hanem ez csak egy duma hogy Adam jobban megszeresse.Majd nem sokára bejelenti hogy elvesztette.
-Most ezzel ne törődjünk.Csak az számít hogy megmaradt a kisbabánk.
-Igen.
-Mától minden rendben lesz.
Nancy
3 hónappal később....
Minden a legnagyobb rendben ment mint ahogy azt Ian megigérte 3 hónappal ezelőtt a majdnem vetélésem napján.Most már bármelyik percben szülhetek.Ami Ian-t egy kicsit idegessé teszi hisz egyfolytában pánikol hogy beindul a szülés.
Kiderült hogy Marie gyereke Adam-től van.Már ő is a 4.hónapban jár.Kibékültünk de azt sose fogom neki megbocsájtani hogy megütött és Ian sem.
Ma egy családi ebéd van készülőben.Jönnek Ian szülei és Adam-ék is.Ian szülei épp most érkeztek meg szóval megyünk üdvözölni őket.
-Heló Jane.- már annyira jóban vagyunk Ian szüleivel hogy tegeződünk.
-Szia drágám.Szerintem én jobban izgulok mint te.
-Az meg lehet.
-Szia Nancy.
-Jó napot Jeremy.
-Milyen nagy a hasad biztos nem kettő van benne?
-Hát... szerintem biztos ne.- mondtam bár ennek sosem néztünk utána.
Nem sokkal később megjöttek Adam-ék is.Kimentünk a kerti sütőhöz sütni a hamburgert.Én és Marie együtt leültünk beszélgetni.
-Várod már a szülést?
-Nem tudom mit várjak elvégre még sosem éltem át.
-Én voltam már terhes egyszer még Ian előtt.De levetéltem a 8.hónapban.
-Sajnálom.És nem is sejted mennyire fog fájni mi?- kérdezte Marie és ekkor elkezdett fájni a hasam.
-Valami ilyesmi érzés amit most érzek?
-Mit érzel?Rengeteg könyvet olvastam hogy milyen fájások lehetnek.Hol érzed.
-Lent a hasam alján.
-Jézusom Nancy az a magzatvíz.- rettenetes fájdalmat éreztem.Elkezdtem kiabálni.
-Jön a baba!!!!!
-Semmi gond Nanc másris megyünk a kórházba.- mondta Ian aki felkapott és bevitt a kórházba...
-Nan nem lesz semmi baj ha beengedsz.
-De én nem akarom hogy láss.
-De miért?
-Mert rettenetesen nézek ki.- erre Ian kinyitotta az ajtót és bejött.
-Te nekem mindig szép vagy.- mondta majd megcsókolt.Aztán sokáig ölelt.De én még mindig sírtam.De valahogy jobban éreztem magam hogy Ian ölel.Ian kivitt az ölében és lefektetett az ágyra épp elakart menni amikor utána kiabáltam
-Ne hagyj itt egyedül.
-Rendben.Nem hagylak itt.- majd ő is lefeküdt mellém az ágyba.Nagyon jól esett .Egy fokkal legalább jobban voltam.Olyan jó hogy van valaki aki ennyi mindent megad nekem.Szép lassan elaludtam.Mikor felkeltem hangokat hallottam lentről.Ismerős hangokat.Az egyik Ian volt a másik pedig Adam.Féltem lemenni hisz Adam ha nem tudta eddig most biztos megutál.De muszáj volt lemennem szóval lementem.Mikor elkezdtem lemenni a lépcsőn mind a ketten rám néztek.
-Nan te sírtál?- kérdezte Adam.
-Most ezt komolyan kérded.
-Tettem valamit?- Ian hátulról mutatta hogy Adam nem tudja a történteket.Szóval inkább egy szót sem szóltam.-Szóval miért sírtál?Ian tett veled valamit?
-Jézusom nem.- mondta Ian hátulról.
-Nem dehogy csak tudod a terhesség miatt kis dolgokon nagyon feltudom húzni magam.
-Igen ismerős...
-Hogy érted hogy ismerős?
-Hát....Marie is terhes.
-Hogy mi?- kérdeztem meglepődve.Elvégre ha Marie tényleg az amink Ian anyja mondta akkor bárkié lehet az a kisbaba.
-Te ennek nem örülsz?Hisz én is hogy örültem mikor kiderült hogy terhes vagy.
-Nem én nagyon örülök.gyere ide hagy pussziljalak meg.- míg odajött hátulról láttam Ian-nen hogy ő is ugyanarra gondol amire én.
Nem sokára Adam hazament nekem pedig kinyilalt az az ötlet a fejemből hogy elmegyek Marie-hez és beszélek vele.Persze Ian-nek erről egy szót sem szólok hisz nem engedne el nehogy bántson vagy valami ilyesmi.Tudtam hogy ma Adam éjszakai műszakon van szóval Marie egyedül van otthon.Ian-nek azt mondtam hogy April-hez megyek beszélgetni a történtekről.Ezek után elmentem Marie-hez.BecSengettem és ő kinyitotta.
-Szia Nan.
-Marie jöttem gratulálni beengedsz?
-Persze amint már mondtam ez a te házad.
-Köszi.Szóval ki az apa?
-Mi Nan hát Adam.
-Ó ne etess be mikor k*-va vagy.
-Honnan tudod?
-Az most nem számít.De jobban jársz ha szeded a sátorfádat és elhúzol innen mielőtt Adam rájönne hogy ki is vagy.
-Nem.
-Hogy mondtad?
-Nem.Nem fogok elmenni.Ez a gyerek Adam-é és be is bizonyítom.Holnap elmegyek és készítek egy apasági tesztet.
-Nem nem te holnaő egy helyre mész és az is távol innen van.
-Nem megyek innen sehova- már szinte ordított velem.Én is így válaszoltam.
-Te velem ne ordibálj nem én vagyok egy ribanc.
-Nem persze.Hány hete is jártatok Ian-nel mikor terhes lettél?Ó várjunk csak 3.
-Szóval innen fúj a szél?Féltékeny vagy mert én vagyok terhes Ian-től mi?
-Ez hülyeség rég nem érzek már semmit Ian iránt.
-Persze.Meséld be annak aki el is hiszi.
-Fejezd be te ribanc.- ezzel egy hatalmas pofot levágott nekem amitől én elestem és elájultam.
Ian
Hol lehet már Nan?Mióta elment már.Talán felhívom April-t és megkérdezem hogy mikor jön.
Elmentem a telefonomért és tárcsáztam a számot.April felvette.
-Szia Ian mizujs?
-Mikor jön haza Nan?
-Hogy ki?
-Nan ott van nálad nem?
-Nem egészen.Egyedül vagyok itthon.
-Akkor hol lehet?
-Nem tudom de várj mindjárt ott leszek és megkeressük.
-Rendben siess.- míg April ideért gyorsan átszaladtam Adam-hez hogy hátha odament.Marie nyitotta ki.
-Szia Ian.
-Nan nincs itt?
-Volt itt egy félórája de utána elment.Azt mondta hogy bemegy a korházba hogy megtudja biztosra ki a gyereke apja.
-Hogy mi?De hát tudja hogy én vagyok.
-Nem.Mielőtt összejöttetek volt egy sráccal viszonya egy párszor szexeltek is.De neked nem akarta elmondani mert látta rajtad hogy te jó apa tudnál lenni.Csak elment megtudni hogy tényleg te vagy-e az apa.- míg Marie beszélt bentről hangokat hallottam.
-Van bent valaki?
-Áh csak Adam néz valami filmet.
-Be szeretnék menni.Beszélnem kell Adam-mel.
-Most ne gyere be tudod épp megzavartál valamit szóval..
-Akkor hívd ide.
-Rendben megkérdezem kijön-e.
-Oké.- amíg Marie elment szólni neki én besurrantam az ajtón.Gyorsan felmentem Nancy szobájába.Mikor bementem a szobába Nan ott feküdt az ágyon véresen.
-Jétzusom Nan mi történt?
-Ian?Te vagy az?
-Igen.Mi történt?
-Marie leütött mikor megkérdeztem hogy ki az igazi apa.
-Úristen el kell mennünk az orvoshoz hogy nem vetéltél-e el.
-Rendben.- gyorsan felkaptam és kisurrantunk az ajtón.Beültettem Nancy-t a kocsiba és elmentünk az orvoshoz.A korházban sokáig vizsgálták Nancy-t.Majd 2 óra múlva kijött az orvos.
-Mr.Jensons?
-Igen én vagyok.
-Jöjjön be.Megvannak az eredmények.- mikor bementem Nancy egy ágyon feküdt.Az orvos pedig elkezdett beszélni.
-Igaz hogy Mrs.Jensons nagyot vágódott de a kisbabának semmi baja sem lett.Szóval nem vetélt el.De legközelebb a kedves férj ne hagyja egyedül járkálni a feleségét.
-Persze nem hagyom.- nagyon boldog voltam.
-Fel kell jelentenünk Marie-t.Nem bántalmazhat ártatlan terhes nőket.
-Van egy olyan érzésem hogy nem is terhes.Hanem ez csak egy duma hogy Adam jobban megszeresse.Majd nem sokára bejelenti hogy elvesztette.
-Most ezzel ne törődjünk.Csak az számít hogy megmaradt a kisbabánk.
-Igen.
-Mától minden rendben lesz.
Nancy
3 hónappal később....
Minden a legnagyobb rendben ment mint ahogy azt Ian megigérte 3 hónappal ezelőtt a majdnem vetélésem napján.Most már bármelyik percben szülhetek.Ami Ian-t egy kicsit idegessé teszi hisz egyfolytában pánikol hogy beindul a szülés.
Kiderült hogy Marie gyereke Adam-től van.Már ő is a 4.hónapban jár.Kibékültünk de azt sose fogom neki megbocsájtani hogy megütött és Ian sem.
Ma egy családi ebéd van készülőben.Jönnek Ian szülei és Adam-ék is.Ian szülei épp most érkeztek meg szóval megyünk üdvözölni őket.
-Heló Jane.- már annyira jóban vagyunk Ian szüleivel hogy tegeződünk.
-Szia drágám.Szerintem én jobban izgulok mint te.
-Az meg lehet.
-Szia Nancy.
-Jó napot Jeremy.
-Milyen nagy a hasad biztos nem kettő van benne?
-Hát... szerintem biztos ne.- mondtam bár ennek sosem néztünk utána.
Nem sokkal később megjöttek Adam-ék is.Kimentünk a kerti sütőhöz sütni a hamburgert.Én és Marie együtt leültünk beszélgetni.
-Várod már a szülést?
-Nem tudom mit várjak elvégre még sosem éltem át.
-Én voltam már terhes egyszer még Ian előtt.De levetéltem a 8.hónapban.
-Sajnálom.És nem is sejted mennyire fog fájni mi?- kérdezte Marie és ekkor elkezdett fájni a hasam.
-Valami ilyesmi érzés amit most érzek?
-Mit érzel?Rengeteg könyvet olvastam hogy milyen fájások lehetnek.Hol érzed.
-Lent a hasam alján.
-Jézusom Nancy az a magzatvíz.- rettenetes fájdalmat éreztem.Elkezdtem kiabálni.
-Jön a baba!!!!!
-Semmi gond Nanc másris megyünk a kórházba.- mondta Ian aki felkapott és bevitt a kórházba...
Nancy zűrös élete 8.fejezet
-Hogy érted hogy menyasszonya?
-Úgy hogy menyasszonya.Ezt hogy tehette olyan aranyos volt végig?
-Igen ahogy velünk is.De amikor megláttuk egyszer hogy stoppol akkor elszállt a kedvesség.
-Hát ez megnyugtat de rettenetesen.- elkezdtem ordibálni nem tudom mi ütött belém.
-Nyugodj meg drágám ez is a terhesség része.- mondta Ian anyja.De valahogy nem nyugodtam meg.
Később én és Mrs.Jensons kimentünk a konyhába.
-Szóval te szereted a fiamat Nancy?
-Persze hogy szeretem.
-Csak mert nem akarom hogy majd később csak a gyerek miatt maradjatok együtt.- erre nem szóltam semmit.Egy kicsit elszomorodtam.
Ian szülei este mentek haza.Elköszöntünk ők pedig elmentek.Majd elmentünk aludni Ian-nel.
6 hónappal később.....
Az elmúlt félévben nem történt semmi.Csak annyi hogy Ian talált munkát én pedig eljöttem gyesre.A hasam már nagy volt.Néha éreztem is kis rugdosásokat.
Holnap elmegyünk nyaralni hisz nyár közepe van.Most biztonságosabb helyet választott Ian London-t.
Most itthon vagyunk mind a ketten.Tv-t nézünk.Egyszer csak csengetnek.
-Megyek kinyitom.- mondtam.Elindultam az ajtó felé és egyre jobban kezdtek csengetni.Mikor kinyitottam egy nő állt ott.
-Szia.Én Ian Jensons keresem.Itt van?
-Igen itt van.Te ki vagy?
-Az egyik volt barátnője.Beszélnem kell vele.
-Azt én nem engedem.
-Miért ki vagy te?A testvére?- kérdezte mikor ránézett a hasamra és látta hogy azért a testvériségnél töb vagyok neki.- Szóval a felesége vagy.
-Igen.
-Hát nem érdekel én akkor is akarok vele beszélni.Ian.....- és kiáltott egyet.Ian persze meghallotta és kijött.
-Natasha.Te mit keresel itt?
-Beszélnünk kell szívem .
-Mit mondtál?Szívem.Adok én mindjárt egy olyan....
-Nancy drágám nyugodj le...
-Nancy?Nancy McCuaries?
-Igen miért?
-Azt hiszem hogy én megyek.......
-Ne várj!Miért félsz tőlem?
-Van egy titkom amit örzök amióta megszülettem és nem mondhatom el senkinek miattad.
-Mi?Miattam?Én nem tettem semmit.
-Dehogynem....
-Nem tudnád elmondani?
-Rendben elmondom.Bejöhetek?
-Igen persze.- Ian csak nézett rám nem tudtam mit leolvasni az arcáról.A csaj bejött és leült a kanapéra majd elkezdte mondani.
-Nancy hány éves voltál amikor meghaltak a szüleid?
-5 miért?
-Emlékszel arra a napra?
-Nem de miért mondjad már!
-Nos a szüleid nem egy balesetben haltak meg.
-Akkor hogy?
-Te ölted meg őket.
-Mi?Én?5 évesen?
-Épp főzött anyukád vágta a húst és te ott szaladgáltál.Felkaptál két kést.Az egyikkel hátb dobtad anyukádat.Az apukád mikor meghallotta hogy anyukád sír és ordibál odaszaladt te pedig eldobtad a másik kést is amivel hasba szúrtad apukádat.
-Hogy mi?Én?- és elkezdtem sírni és ordítani egyben.Ian csak ölelt és súgta a fülembe hogy semmi baj nyugodj meg.-Te honnan tudod ezt?
-Anyukád épp terhes volt amikor történt a baleset.Mikor megtalálták a holtesteket akkor még tudtak az anyukádban lévő kisbabán segíteni.Én vagyok a kisbaba.
-Szóval te a testvérem vagy?
-Úgy hogy menyasszonya.Ezt hogy tehette olyan aranyos volt végig?
-Igen ahogy velünk is.De amikor megláttuk egyszer hogy stoppol akkor elszállt a kedvesség.
-Hát ez megnyugtat de rettenetesen.- elkezdtem ordibálni nem tudom mi ütött belém.
-Nyugodj meg drágám ez is a terhesség része.- mondta Ian anyja.De valahogy nem nyugodtam meg.
Később én és Mrs.Jensons kimentünk a konyhába.
-Szóval te szereted a fiamat Nancy?
-Persze hogy szeretem.
-Csak mert nem akarom hogy majd később csak a gyerek miatt maradjatok együtt.- erre nem szóltam semmit.Egy kicsit elszomorodtam.
Ian szülei este mentek haza.Elköszöntünk ők pedig elmentek.Majd elmentünk aludni Ian-nel.
6 hónappal később.....
Az elmúlt félévben nem történt semmi.Csak annyi hogy Ian talált munkát én pedig eljöttem gyesre.A hasam már nagy volt.Néha éreztem is kis rugdosásokat.
Holnap elmegyünk nyaralni hisz nyár közepe van.Most biztonságosabb helyet választott Ian London-t.
Most itthon vagyunk mind a ketten.Tv-t nézünk.Egyszer csak csengetnek.
-Megyek kinyitom.- mondtam.Elindultam az ajtó felé és egyre jobban kezdtek csengetni.Mikor kinyitottam egy nő állt ott.
-Szia.Én Ian Jensons keresem.Itt van?
-Igen itt van.Te ki vagy?
-Az egyik volt barátnője.Beszélnem kell vele.
-Azt én nem engedem.
-Miért ki vagy te?A testvére?- kérdezte mikor ránézett a hasamra és látta hogy azért a testvériségnél töb vagyok neki.- Szóval a felesége vagy.
-Igen.
-Hát nem érdekel én akkor is akarok vele beszélni.Ian.....- és kiáltott egyet.Ian persze meghallotta és kijött.
-Natasha.Te mit keresel itt?
-Beszélnünk kell szívem .
-Mit mondtál?Szívem.Adok én mindjárt egy olyan....
-Nancy drágám nyugodj le...
-Nancy?Nancy McCuaries?
-Igen miért?
-Azt hiszem hogy én megyek.......
-Ne várj!Miért félsz tőlem?
-Van egy titkom amit örzök amióta megszülettem és nem mondhatom el senkinek miattad.
-Mi?Miattam?Én nem tettem semmit.
-Dehogynem....
-Nem tudnád elmondani?
-Rendben elmondom.Bejöhetek?
-Igen persze.- Ian csak nézett rám nem tudtam mit leolvasni az arcáról.A csaj bejött és leült a kanapéra majd elkezdte mondani.
-Nancy hány éves voltál amikor meghaltak a szüleid?
-5 miért?
-Emlékszel arra a napra?
-Nem de miért mondjad már!
-Nos a szüleid nem egy balesetben haltak meg.
-Akkor hogy?
-Te ölted meg őket.
-Mi?Én?5 évesen?
-Épp főzött anyukád vágta a húst és te ott szaladgáltál.Felkaptál két kést.Az egyikkel hátb dobtad anyukádat.Az apukád mikor meghallotta hogy anyukád sír és ordibál odaszaladt te pedig eldobtad a másik kést is amivel hasba szúrtad apukádat.
-Hogy mi?Én?- és elkezdtem sírni és ordítani egyben.Ian csak ölelt és súgta a fülembe hogy semmi baj nyugodj meg.-Te honnan tudod ezt?
-Anyukád épp terhes volt amikor történt a baleset.Mikor megtalálták a holtesteket akkor még tudtak az anyukádban lévő kisbabán segíteni.Én vagyok a kisbaba.
-Szóval te a testvérem vagy?
2012. február 4., szombat
Nancy zűrös élete 7.fejezet
Mikor felkeltem az ágyon feküdtem Ian épp egy pohár vizet hozott nekem.
-Hogy vagy?Mi történt rosszul érzed magad?
-Igazából nem tök jól vagyok nem tudom mi lehetett a baj.
-Azért el kéne menni egy orvoshoz hogy vizsgáljanak meg nehogy ez is a baleseted miatt legyen.
-Igen lehet hogy igazad van.Ma el is megyek.Te jössz?
-Nem be kell mennem az irodába és elmondani hogy felmondok.
-Sajnálom hogy miattam oda a munkád.
-Nem te vagy az oka.Egyszerűen a főnök egy seggfej.
-Húú.Az igen..Akkor elindulok majd este találkozunk.
Becsengettem April-hez hogy jöjjön el velem.Eljött.Mikor beértünk a korházba egy nővér jött elénk és mondta hogy hova menjünk és mit csináljunk.Sok tesztet csináltak.Azt mondták hogy majd holnap jön meg az eredmény.
A sok járkálás után hazamentünk April-t kitettem a házánál én pedig elmentem az én mostantól hivatalosan is házamhoz.Ian még nem volt otthon.Míg nem jött gondoltam lezuhanyzok.Mikor zuhanyoztam valaki bejött nagyon megijjedtem mikor kinéztem Ian volt az gyorsan levetkőzött és bejött hozzám.Elkezdett csókolgatni és simogatni.Én egyre gyorsabban vettem a levegőt.Majd megint megtörtént csak ezúttal a zuhany alatt.
Reggel arra keltem hogy a postás hozza az eredményt.Ian nyitotta ki az ajtót én gyorsan leszaladtam.
-Mi az megjött az eredmény?
-Asszem igen.
-Add ide hagy nézzem meg.
-Tessék itt van.- mikor kinyitottam azzal kezdődött hogy önnek semmi baja sincs csak ugye sokkal értelmesebben megfogalmazva.Aztán elkezdtem lejjebb olvasni.Az lján pedig olyan volt írva amire egyáltalán nem számítottam-Vágytam rá de most egyáltalán nem számítottam rá.
-Mi az?- kérdezte Ian.
-Nem hiszem el...
-Mi az Nancy mondjad már?
-Terhes vagyok.
-Mi?Biztos?Úgy értem tényleg az van oda írva?
-Te nem is örülsz?
-De persze hogy örülök csak nem számítottam rá pont most.
-Mondjuk én sem de most már nincs mit tenni.- én nagyon boldog voltam.Láttam Ian arcán hogy ő is hisz nagyon mosolygott.Oda jött hozzám és megcsókolt.
-Nagyon örülök hisz lesz egy közös családunk.
-Igen családunk.Ha nem gond átmegyek Adam-hez és elmondom neki?
-Megyek veled.Hisz nekem is van hozzá közöm.
-Az biztos.- mondtam nevetve.Át mentünk Adam-ékhez.Becsengettünk és Marie nyitotta ki.
-Szia Marie.Bejöhetünk?
-Persze hisz elvileg te laksz itt.
-Köszi.Adam hol van?
-Máris szólok neki.- mondta és kiáltott egyet Adam-nek aki azonnal lent is volt.
-Szia Nan.Mizujs?
-Nos pont ezért jöttünk hogy elmondjuk mizujs.
-Hallgatjuk.
-Szóval...ahm......terhes vagyok.
-Komolyan?- mondtam Adam boldogan.
-Örülsz?
-Persze hisz a hugom vagy ennek csak örülni tudok.Gratulálok.- Marie arcáról nem tudom mit lehetett leolvasni de biztos mélyen azt akarta hogy Ian-nek és neki legyen közös gyereke ehelyett Ian-nek velem lesz.Később felhívtam April-t de őt már otthonról.Ő is nagyon örült a hírnek ahogy Ian szülei is.Akik mellesleg holnap idejönnek szóval izgulhatok a nagy találkozástól.
Lefeküdtünk aludni.Ian magához ölelt és úgy aludtunk el.A reggel hamar eljött már csak azért is mert nem vártam.Ian szülei korán érkeztek.De mi szerencsére már fent voltunk addigra.Mikor csengettek együtt nyitottuk ki..
-Szia drágám.- mondta Ian-nek az anyja.- Biztos te vagy Nancy nagyon örülök hogy megismerhetlek.
-Én is.- mondtam.Ian anyja nagyon kedves volt.Mindig mosolygott.De az apja ő is kedves volt de ő olyan furcsán nézett rám ami kellemetlen volt.
-Ne törődj vele később ő is olyan lesz mint anyu csak most még ismerkedik veled.- súgta Ian a fülembe.
-Mond Nancy örülsz hogy terhes vagy?- kérdezte Mrs.Jensons
-Persze nagyon ez volt az álmom.
-Te sokkal kedvesebb vagy mint Marie ő nagyon kihasználta Ian-t és amiket tett....
-Anya.
-Mi az?Nem mondtad el neki hogy k*va volt mi alatt házasságban éltetek?És még most is az.
-Hogy mi?
-Nancy nyugodj meg.
-Hogy nyugodjak meg mikor ő Adam menyasszonya?
-Hogy vagy?Mi történt rosszul érzed magad?
-Igazából nem tök jól vagyok nem tudom mi lehetett a baj.
-Azért el kéne menni egy orvoshoz hogy vizsgáljanak meg nehogy ez is a baleseted miatt legyen.
-Igen lehet hogy igazad van.Ma el is megyek.Te jössz?
-Nem be kell mennem az irodába és elmondani hogy felmondok.
-Sajnálom hogy miattam oda a munkád.
-Nem te vagy az oka.Egyszerűen a főnök egy seggfej.
-Húú.Az igen..Akkor elindulok majd este találkozunk.
Becsengettem April-hez hogy jöjjön el velem.Eljött.Mikor beértünk a korházba egy nővér jött elénk és mondta hogy hova menjünk és mit csináljunk.Sok tesztet csináltak.Azt mondták hogy majd holnap jön meg az eredmény.
A sok járkálás után hazamentünk April-t kitettem a házánál én pedig elmentem az én mostantól hivatalosan is házamhoz.Ian még nem volt otthon.Míg nem jött gondoltam lezuhanyzok.Mikor zuhanyoztam valaki bejött nagyon megijjedtem mikor kinéztem Ian volt az gyorsan levetkőzött és bejött hozzám.Elkezdett csókolgatni és simogatni.Én egyre gyorsabban vettem a levegőt.Majd megint megtörtént csak ezúttal a zuhany alatt.
Reggel arra keltem hogy a postás hozza az eredményt.Ian nyitotta ki az ajtót én gyorsan leszaladtam.
-Mi az megjött az eredmény?
-Asszem igen.
-Add ide hagy nézzem meg.
-Tessék itt van.- mikor kinyitottam azzal kezdődött hogy önnek semmi baja sincs csak ugye sokkal értelmesebben megfogalmazva.Aztán elkezdtem lejjebb olvasni.Az lján pedig olyan volt írva amire egyáltalán nem számítottam-Vágytam rá de most egyáltalán nem számítottam rá.
-Mi az?- kérdezte Ian.
-Nem hiszem el...
-Mi az Nancy mondjad már?
-Terhes vagyok.
-Mi?Biztos?Úgy értem tényleg az van oda írva?
-Te nem is örülsz?
-De persze hogy örülök csak nem számítottam rá pont most.
-Mondjuk én sem de most már nincs mit tenni.- én nagyon boldog voltam.Láttam Ian arcán hogy ő is hisz nagyon mosolygott.Oda jött hozzám és megcsókolt.
-Nagyon örülök hisz lesz egy közös családunk.
-Igen családunk.Ha nem gond átmegyek Adam-hez és elmondom neki?
-Megyek veled.Hisz nekem is van hozzá közöm.
-Az biztos.- mondtam nevetve.Át mentünk Adam-ékhez.Becsengettünk és Marie nyitotta ki.
-Szia Marie.Bejöhetünk?
-Persze hisz elvileg te laksz itt.
-Köszi.Adam hol van?
-Máris szólok neki.- mondta és kiáltott egyet Adam-nek aki azonnal lent is volt.
-Szia Nan.Mizujs?
-Nos pont ezért jöttünk hogy elmondjuk mizujs.
-Hallgatjuk.
-Szóval...ahm......terhes vagyok.
-Komolyan?- mondtam Adam boldogan.
-Örülsz?
-Persze hisz a hugom vagy ennek csak örülni tudok.Gratulálok.- Marie arcáról nem tudom mit lehetett leolvasni de biztos mélyen azt akarta hogy Ian-nek és neki legyen közös gyereke ehelyett Ian-nek velem lesz.Később felhívtam April-t de őt már otthonról.Ő is nagyon örült a hírnek ahogy Ian szülei is.Akik mellesleg holnap idejönnek szóval izgulhatok a nagy találkozástól.
Lefeküdtünk aludni.Ian magához ölelt és úgy aludtunk el.A reggel hamar eljött már csak azért is mert nem vártam.Ian szülei korán érkeztek.De mi szerencsére már fent voltunk addigra.Mikor csengettek együtt nyitottuk ki..
-Szia drágám.- mondta Ian-nek az anyja.- Biztos te vagy Nancy nagyon örülök hogy megismerhetlek.
-Én is.- mondtam.Ian anyja nagyon kedves volt.Mindig mosolygott.De az apja ő is kedves volt de ő olyan furcsán nézett rám ami kellemetlen volt.
-Ne törődj vele később ő is olyan lesz mint anyu csak most még ismerkedik veled.- súgta Ian a fülembe.
-Mond Nancy örülsz hogy terhes vagy?- kérdezte Mrs.Jensons
-Persze nagyon ez volt az álmom.
-Te sokkal kedvesebb vagy mint Marie ő nagyon kihasználta Ian-t és amiket tett....
-Anya.
-Mi az?Nem mondtad el neki hogy k*va volt mi alatt házasságban éltetek?És még most is az.
-Hogy mi?
-Nancy nyugodj meg.
-Hogy nyugodjak meg mikor ő Adam menyasszonya?
Nancy zűrös élete 6.fejezet
Csak visszhangozva hallottam hangokat.Hallottam hogy Ian kiabálja hogy Nancy kelj fel ne hagyj itt.Valahogy mintha a ne hagyj itt egy jelszó lett volna mert amint kimondta újra láttam éreztem és lélegeztem.
-Nancy... Nancy hála istennek hogy élsz.Jól vagy?
-Nem nagyon.
-Be kell vinnünk a kórházba hogy kivizsgálják.
-Rendben.- majd valaki felemelt és betett egy ágyba.Ian végig ott volt velem és engem nézett.
-Sajnálom.- jött ki a számon a szó nehezen.
-Mit sajnálsz?Én ígértem meg hogy nem lesz semmi bajod és nézd meg mi történt.
-Nem a te hibád.
-De!Tudtam hogy veszélyes idehozni téged de reménykedtem hogy nem.
-Akkor ígérd meg hogy mától mindent elmondasz nekem.- mondtam.De látszott Ian arcán hogy ez nem lesz így.De legalább most lelkiismeret furdolást tudtam neki okozni.
Mikor beérkeztünk a kórházba bevittek a műtőbe majd elaltattak.Minden homályos semmire sem emlékszem.
Jó sokkal később ébredezni kezdtem a műtétből.Ian most is ott volt.Láttam rajta hogy fáradt de ő nem aludt el miattam hogy tudja hogy jól vagyok.
-Ian..
-Csss ne beszélj csak pihenj.Van valamire szükséged?
-Nem itt vagy te szóval mindenem megvan.- mosolygott egyet és homlokon csókolt.Majd megcsörrent a telefonja és kiment.Fél füllel hallottam hogy Ian kiszáll a dologból mert nem bírja tovább.Talán ezután szakítani fog velem?
Még aznap kiengedtek a kórházból.Ian elvitt a szállodába ahol idegesnek tűnt.
-Mi az idegesnek tűnsz?
-El kell mondanom valamit.- ekkor már tudtam hogy jön az a rész amikor mindent bevall és szakítunk.Bárcsak ne jött volna el ez a pillanat.
-Igen?Hallgatlak.
-Szóval nem ügyvéd voltam vagyok hanem egy újságíró akinek azt a feladatot adták hogy vegyelek le a lábadról és szedjem ki belőled azt hogy mi történt pontosan...
-Ne ne mondd ki azt a napot senki sem tudhat róla.
-Sajnálom.
-Tudod mi a legrosszabb?
-Mi?
-Hogy akármennyire is kihasználtál mert én ezt tudtam mert kihallgattam egy beszélgetésed és April figyelmeztetett hogy ne szeressek beléd de én beléd szerettem és most kiderül hogy ez az egész egy átverés volt.- már elkezdtem sírni.
-Nancy.
-Ne hagyjuk tudom sajnálod bla bla bla...
-Én is beléd szerettem.- amikor kimondta abbahagytam a sírást és ránéztem.Elkezdett felém jönni és megcsókolt.Egyre hevesebben csókolóztunk.Elkezdte levenni rólam a felsőt majd én róla.Aztán a nadrág míg végül minden lekerült.Nem mentünk fel a hálószobába hanem ott a padlón történt a kandalló előtt.Minden percét élveztem az együtt létnek.
Mikor felkeltem egy plédbe voltam burkolózva.Ian éppen kaját készített.Gyorsan felkaptam magamra a plédet és odamentem hozzá.
-Hello.Nagyon szexi vagy így plédben.- mosolygott rám Ian.
-Köszönöm.Te is szexi vagy gatyában.- mondtam nevetve majd megcsókoltam.
-Ma mit fogunk csinálni?
-Ma itt maradunk és kettesben csinálunk valamit.
-Óóó már alig várom.
Este megint megtettük amit tegnap hajnalban a vallomás után.Következő nap is szinte minden nap.Nem tudom mi ütött belém minden este?Ha ezt April megtudja azt mondja majd hogy olyan vagyok mint ő csak annyiban különbözünk hogy én egy sráccal ő meg 20-szal.
Az utolsó napunk volt a a nyaralásból elkezdtünk pakolni.Mikor összepakoltunk elindultunk haza.Az úton rengeteget nevettünk.
Megérkeztünk haza Ian felajánlotta hogy költözzek hozzá amit elvállaltam.Otthon a kocsifelüljárón ott állt April aki nem volt boldog hogy fel sem hívtam 2 hétig.Morcosan ballagott elém.
-Jó napot Ms.McCuaires.
-Jajj April.- tudtam ha így szólít már haragszik.
-Be kell jönnöd és elmondanod mindent ami miatt annyira lekötött voltál hogy nem bírtad felemelni a telefont és beszélni velem.
-Rendben.Mindjárt megyek.- kiáltottam oda Ian-nek.
April végig vonszolt a házon míg el nem érkeztünk a szobámig.
-Szóval?
-Hát elmondott mindent.
-Mindent?
-Igen mindent és azt is hogy belém szeretett.Oda költözök hozzá.
-Komolyan?
-Igen.Komolyan.
-Remélem most megtalálod a szerelmedet.
Összepakoltam a cuccaimat és átmentem Ian-hez aki nagy mosollyal fogadott.Mikor felmentem Ian szobájába hogy kipakoljak hirtelen elájultam....
-Nancy... Nancy hála istennek hogy élsz.Jól vagy?
-Nem nagyon.
-Be kell vinnünk a kórházba hogy kivizsgálják.
-Rendben.- majd valaki felemelt és betett egy ágyba.Ian végig ott volt velem és engem nézett.
-Sajnálom.- jött ki a számon a szó nehezen.
-Mit sajnálsz?Én ígértem meg hogy nem lesz semmi bajod és nézd meg mi történt.
-Nem a te hibád.
-De!Tudtam hogy veszélyes idehozni téged de reménykedtem hogy nem.
-Akkor ígérd meg hogy mától mindent elmondasz nekem.- mondtam.De látszott Ian arcán hogy ez nem lesz így.De legalább most lelkiismeret furdolást tudtam neki okozni.
Mikor beérkeztünk a kórházba bevittek a műtőbe majd elaltattak.Minden homályos semmire sem emlékszem.
Jó sokkal később ébredezni kezdtem a műtétből.Ian most is ott volt.Láttam rajta hogy fáradt de ő nem aludt el miattam hogy tudja hogy jól vagyok.
-Ian..
-Csss ne beszélj csak pihenj.Van valamire szükséged?
-Nem itt vagy te szóval mindenem megvan.- mosolygott egyet és homlokon csókolt.Majd megcsörrent a telefonja és kiment.Fél füllel hallottam hogy Ian kiszáll a dologból mert nem bírja tovább.Talán ezután szakítani fog velem?
Még aznap kiengedtek a kórházból.Ian elvitt a szállodába ahol idegesnek tűnt.
-Mi az idegesnek tűnsz?
-El kell mondanom valamit.- ekkor már tudtam hogy jön az a rész amikor mindent bevall és szakítunk.Bárcsak ne jött volna el ez a pillanat.
-Igen?Hallgatlak.
-Szóval nem ügyvéd voltam vagyok hanem egy újságíró akinek azt a feladatot adták hogy vegyelek le a lábadról és szedjem ki belőled azt hogy mi történt pontosan...
-Ne ne mondd ki azt a napot senki sem tudhat róla.
-Sajnálom.
-Tudod mi a legrosszabb?
-Mi?
-Hogy akármennyire is kihasználtál mert én ezt tudtam mert kihallgattam egy beszélgetésed és April figyelmeztetett hogy ne szeressek beléd de én beléd szerettem és most kiderül hogy ez az egész egy átverés volt.- már elkezdtem sírni.
-Nancy.
-Ne hagyjuk tudom sajnálod bla bla bla...
-Én is beléd szerettem.- amikor kimondta abbahagytam a sírást és ránéztem.Elkezdett felém jönni és megcsókolt.Egyre hevesebben csókolóztunk.Elkezdte levenni rólam a felsőt majd én róla.Aztán a nadrág míg végül minden lekerült.Nem mentünk fel a hálószobába hanem ott a padlón történt a kandalló előtt.Minden percét élveztem az együtt létnek.
Mikor felkeltem egy plédbe voltam burkolózva.Ian éppen kaját készített.Gyorsan felkaptam magamra a plédet és odamentem hozzá.
-Hello.Nagyon szexi vagy így plédben.- mosolygott rám Ian.
-Köszönöm.Te is szexi vagy gatyában.- mondtam nevetve majd megcsókoltam.
-Ma mit fogunk csinálni?
-Ma itt maradunk és kettesben csinálunk valamit.
-Óóó már alig várom.
Este megint megtettük amit tegnap hajnalban a vallomás után.Következő nap is szinte minden nap.Nem tudom mi ütött belém minden este?Ha ezt April megtudja azt mondja majd hogy olyan vagyok mint ő csak annyiban különbözünk hogy én egy sráccal ő meg 20-szal.
Az utolsó napunk volt a a nyaralásból elkezdtünk pakolni.Mikor összepakoltunk elindultunk haza.Az úton rengeteget nevettünk.
Megérkeztünk haza Ian felajánlotta hogy költözzek hozzá amit elvállaltam.Otthon a kocsifelüljárón ott állt April aki nem volt boldog hogy fel sem hívtam 2 hétig.Morcosan ballagott elém.
-Jó napot Ms.McCuaires.
-Jajj April.- tudtam ha így szólít már haragszik.
-Be kell jönnöd és elmondanod mindent ami miatt annyira lekötött voltál hogy nem bírtad felemelni a telefont és beszélni velem.
-Rendben.Mindjárt megyek.- kiáltottam oda Ian-nek.
April végig vonszolt a házon míg el nem érkeztünk a szobámig.
-Szóval?
-Hát elmondott mindent.
-Mindent?
-Igen mindent és azt is hogy belém szeretett.Oda költözök hozzá.
-Komolyan?
-Igen.Komolyan.
-Remélem most megtalálod a szerelmedet.
Összepakoltam a cuccaimat és átmentem Ian-hez aki nagy mosollyal fogadott.Mikor felmentem Ian szobájába hogy kipakoljak hirtelen elájultam....
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)