Hi sweeties! Hoztam gyorsan a Star Relationship Chapter Four: What's Happening...-ből egy részletet.
Lots of love : Bíía xx
- Hajó törött leszek. - mondtam mosolyogva mint akinek az év ötlete pattant ki a fejéből. Perrie csak elismerően bólintott majd folytatta a keresést.
Végül 2 óra készülődéssel én hajótöröttként Perrie pedig egy kidobott használt............. nem nem az amire gondoltok! Barbie babának öltözött.Együtt indultunk el Liam háza felé.Néhol megbámultak minket hisz nem mindennap látni egy hajótöröttet és egy kidobott Barbie babát az utcán sétálni. Már az utca végéből hallani lehetett a dübörgő zenét.Mikor odaértünk Liam várt minket mosolyogva. Odamentem hozzá és megöleltem.
- Valakivel összeöltöztél. - mondta mosolyogva.
- Igen? Kivel? - kérdeztem kíváncsian.
2012. október 31., szerda
• Star Relationship Chapter Three: Forever Alone or Not?
Vas Happenin' ?! Meghoztam a következő fejezetet. Remélem kapok ehhez is megjegyzéseket mert az előzőhöz kaptam bőven és nagyon jól estek! Fél 5 előtt jön a részlet a következőből mert sajnos nem hiszem hogy vasárnapig vagy min. csütörtökig jönni fog rész.
Jó olvasást!
Lots of love: Bíía xx
1 héttel később:
Jade szemszöge:
Ma lesz nagy fellépésünk. Imádom a fellépéseket de egyben bennem van az is hogy vagy elrontom vagy nem tudom a szöveget vagy egyszerűen a hangom nem lesz ott.Ilyenkor mindig az megy át a fejemen hogy essünk már túl rajta. De utána rájövök hogy én ezt szeretem csinálni és van aki szereti szóval nincs mitől félni.
Harry-s dolog óta egy percet sem szenteltem arra hogy szomorkodjak. Túl léptem. Nem érdekelt. Ha ő ilyen el kell fogadni nem tehetek ellene semmit. Azóta azonban kiderült hogy van egy barátnője akit állítólag nagyon szeret. Hát legyen vele boldog. Igaz rossz látni néha ahogy Perrie és Zayn csókolóznak vagy simán csak megölelik egymást de majd jön valaki. Csak nem halok meg magányosan.Még szerencse hogy ilyenkor itt van Jesy és tudunk szinglis dolgokat csinálni. Félreértés ne essék nem örülök neki hogy neki sincs barátja csak valahol jól esik hogy valakivel tudok erről úgy beszélni hogy átérzi a helyzetem.
Ma végre sok idő után találkozhatok anyával és Karl-lal. Már nagyon hiányoznak. A sok munka miatt alig tudunk találkozni ami nekem nagyon rosszul esik. Sokszor mondtam Karl-nak hogy költözzön hozzám és legalább nem lennék egyedül de ő South Shields-be akar maradni. Persze teljesen megértem hisz odajár iskolába csak jó lenne ha nem lennék egyedül.
A gondolkozásban a csengő hangja zavart meg. Azonnal az ajtóhoz siettem és nagy mosollyal kinyitottam.
- Sziasztok . - mondtam majd anyát is és a testvéremet is agyon ölelgettem.
- Nagyon hiányoztál kincsem. - mondta anya és észrevettem hogy ott bújkál egy kicsi örömkönny az arcán.
- Ti is nekem. - mondtam majd elvettem tőlük a bőröndöket és segítettem lepakolni. - Meddig maradtok? - kérdeztem már a konyhában. Az öcsém már olyan otthonosan mozgott a konyhában mintha minden nap itt lenne. Pedig ez nem így van sajnos.
- Csak ma és holnap délelőtt. Karl-nak sajnos iskolába kell mennie. - mondta anya szomorúan erre persze én sem reagáltam másképp. Nem nagyon szoktak jönni 2 napnál több időre. Mindig van valami kifogásuk. Néha úgy érzem hogy jobb nekik nélkülem de ezt valahogy szerencsére mindig megcáfolják.
- Nem baj! Ma lesz egy fellépésünk megnéztek? - kérdeztem miközben beleittam a narancslébe.
- Persze. - mondta Karl mosolyogva majd levágta magát a kanapéra.Anyával sokat beszéltünk de sajnos idő volt ezért készülődni kellett a koncertre. Karl-t egy kicsit siettetni kellett mert nem nagyon esett le neki hogy pont én nem késhetek. Mikor odaértünk anyáékkal együtt bevonultunk az öltözőbe. Bent azonban furcsa mód nem csak 3 lány tartózkodott hanem pluszban még 5 fiú. Ekkor észrevettem egy ismerős göndör fejet ahogy háttal állt nekem. Na de jó csak ez hiányzott.
- Jade! - kiáltotta Perrie és a nyakamba ugrott. - Helló Norma! Karl. - mondta gúnyosan Karl-nak. Hát igen Perrie-nek és Karl-nak van egy kisebb vicces sztorija de mindegy.
- Szia Niall Horan. - jött oda a szőke Niall és megölelt. Nagyon közvetlen volt ez kedves volt tőle.
- Louis William Tomlinson gróf. - hajolt meg előttem a kék nadrágos fiú. Eléggé vicces volt ahogy hajolgatott itt előttem szóval muszáj volt nevetni.
- Jade Amilia Thirwall hercegnő. - mondtam majd én is meghajoltam előtte.
- Jó! - mondta elismerően.
- Liam Payne. - mondta a barna rövid hajú fiú. Nagyon kedves volt és miután bemutatkoztunk egyfolytában engem nézett. Végül vette a bátorságot és odajött hozzám.
- Helló. - mondta. Láttam rajta hogy zavarban van szóval elmosolyodtam és próbáltam neki kedvesen leadni hogy tőlem nem kell félnie.
- Szia mizu? - kérdeztem mosolyogva.
- Hát nem sok veled? - kérdezte feszengve. Még az állása is olyan volt.
- Jajj ne állj már úgy mintha meg akarnálak ölni. - mondtam mosolyogva mire felnevetett.
- Bocsi csak 2 éve nem beszéltem úgy egy lánnyal hogy nincs barátnőm. - mondta miközben a padlót tanulmányozta.
- Pedig neked formában kéne lenni Liam Payne a One Direction-ből. - mondtam mire felnevetett.
- Más egy rajongóval beszélni és egy gyönyörű kedves lánnyal. - mondta. Na jó ebbe most belepirultam. - Lenne kedved valamikor meginni egy kávét? - kérdezte mosolyogva.
- Persze itt a számom. - mondtam majd lefirkantottam neki egy lapra és elmentem ugyanis nekem fellépésem volt.
Harry szemszöge:
Liam egész végig Jade-del beszélgetett. Elég látványosan flörtölt vele. Nem mondom két hete majd meghalt hogy szakított Danielle-lel erre az első csajra lecsap. Nem semmi. Ahogy láttam Jade-nek sem volt ellenére ha jól láttam még a telefonszámát is megadta.
Várjunk csak! Ez miért is érdekel engem? Hisz nem is jön be Jade! Na jó bejön hisz csinos meg minden de akkor is miért érdekel az engem hogy kivel flörtölget? Ott van nekem Nicki. Oké kit álltatok még csak a személyisége sem jön be a csajnak. De megfenyegetett. Azt mondta ha nem járok vele bemocskol a paprazziknál. Király ez is bekövetkezett. Bár a fiúk figyelmeztettek hogy egyszer befog ha nem fejezem be ezt az örökös csajozást de csak mentem a fejem utána. A megjegyezném hülye helyes csodás fejem után.A koncert közben végig Jade-t néztem. Na ekkor lett elegem. Mondtam a srácoknak hogy mennem kell és fogtam magam majd elmentem. Egész úton azt hajtogattam magamban hogy "Hazafelé menj" de végül csak nem oda mentem. Megint egy szórakozóhelyre. Mielőtt beléptem még eljátszottam magamban ezt a biztos vagy te ebben játékot. De végül a hülye énem győzött és megint matt részegen mentem haza és ami a legfontosabb nem egyedül.
- Harold Edward Styles! Neked mit jelent az hogy jársz valakivel? - ordibálta Nicki az arcomba korán reggel. Legalább is szerintem korán reggel volt. Nem mondom hogy kellemes volt az ő vinnyogó hangjára kelni. Ráadásul kiabált.
- Nyugodj már le! - mondtam majd a fejemre húztam a takarót. Ő azonban lehúzta rólam de én visszakaptam mert ugye meztelenül voltam. - Normális vagy? - ordítottam rá és felültem miközben felvettem a gatyámat.
- Na most azonnal húzz innen te ribanc! - ordította a csaj fejére. Szegény azt sem tudta hol van. Gondolom ő sem emlékszik sok mindenre a tegnap estéből ráadásul Nicki még leordítja a fejét. Nem mondott többet elkezdte kidobálni a csaj ruháit és várt az ajtóban míg elment.Nem mondtam semmit csak megcsóváltam a fejem és lementem. - Ennyi? Megrázod a fejed? - jött utánam kiabálva.
-Hagyjál már fáj a fejem. - mondtam miközben hunyorítottam a szememmel mert nem láttam mi van a dobozra írva.
- Megérdemled. - mondta. Talán ebben igaza van de hahó! Én nem akarok vele járni ő fenyeget mit akar hogy egy lányra se nézzek mikor engem ő nem különösebben érdekel.
- Mit akarsz? - kérdeztem célozva arra hogy miért tartózkodik a házamban.
- El akartam tölteni egy romantikus napot veled. - mondta mire kiköptem a vizet amit lenyelni próbáltam.
- Mit? Én aztán nem töltök veled semmi "Romantikus" napot.. - mutattam a macskakörmöket.
- De akik járnak ezt szokták. - mondta és úgy csinált volna mintha ezzel megbántottam volna.
- De mi nem úgy járunk! Megfenyegettél emlékszel? - mondtam majd az ajtóra mutattam hogy akár távozhat is és elmentem zuhanyozni.
Jade szemszöge:
- Nagyon ügyes voltál tegnap kincsem. - mondta anya miközben össze- vissza szorongatott.
- Köszönöm. - mondtam mosolyogva. - Itt van a bőrönd. Vigyázzatok magatokra. - mondtam miközben átnyújtottam neki.
- Szeretlek. - kiabálták a kocsiban mikor már beindították a motort és nem sokkal később el is hajtottak. Szomorúan ballagtam vissza azzal a tudattal hogy a ház megint üresen áll. Amin beértem megcsörrent a telefonom.
- Haló? - szóltam bele kicsit félve hisz nem írt ki számot.
- Szia Jade Liam vagyok. - mondta mire megjelent egy mosoly az arcomon.
- Szia! Mizujs? - kérdeztem mosolyogva bár tudom hogy ő ezt nem láthatja.
- Semmi különös. A kávézással kapcsolatban hívlak. - mondta.
- Ja persze. Neked mikor jó? - kérdeztem miközben leültem a bárszékre.
- Ami azt illeti most. - mondta nevetve.
- Nekem is jó most. - mondtam.
- Akkor fél óra múlva a Starbucks-ban? - kérdezte kedves hangon.
- Rendben. Szia. - mondtam majd leraktam. Egy hatalmas mosoly jelent meg az arcomon. Hisz ez hivatalosan is mondhatjuk egy randinak. És ki tudja mit hoz a jövő?
Jó olvasást!
Lots of love: Bíía xx
1 héttel később:
Jade szemszöge:
Ma lesz nagy fellépésünk. Imádom a fellépéseket de egyben bennem van az is hogy vagy elrontom vagy nem tudom a szöveget vagy egyszerűen a hangom nem lesz ott.Ilyenkor mindig az megy át a fejemen hogy essünk már túl rajta. De utána rájövök hogy én ezt szeretem csinálni és van aki szereti szóval nincs mitől félni.
Harry-s dolog óta egy percet sem szenteltem arra hogy szomorkodjak. Túl léptem. Nem érdekelt. Ha ő ilyen el kell fogadni nem tehetek ellene semmit. Azóta azonban kiderült hogy van egy barátnője akit állítólag nagyon szeret. Hát legyen vele boldog. Igaz rossz látni néha ahogy Perrie és Zayn csókolóznak vagy simán csak megölelik egymást de majd jön valaki. Csak nem halok meg magányosan.Még szerencse hogy ilyenkor itt van Jesy és tudunk szinglis dolgokat csinálni. Félreértés ne essék nem örülök neki hogy neki sincs barátja csak valahol jól esik hogy valakivel tudok erről úgy beszélni hogy átérzi a helyzetem.
Ma végre sok idő után találkozhatok anyával és Karl-lal. Már nagyon hiányoznak. A sok munka miatt alig tudunk találkozni ami nekem nagyon rosszul esik. Sokszor mondtam Karl-nak hogy költözzön hozzám és legalább nem lennék egyedül de ő South Shields-be akar maradni. Persze teljesen megértem hisz odajár iskolába csak jó lenne ha nem lennék egyedül.
A gondolkozásban a csengő hangja zavart meg. Azonnal az ajtóhoz siettem és nagy mosollyal kinyitottam.
- Sziasztok . - mondtam majd anyát is és a testvéremet is agyon ölelgettem.
- Nagyon hiányoztál kincsem. - mondta anya és észrevettem hogy ott bújkál egy kicsi örömkönny az arcán.
- Ti is nekem. - mondtam majd elvettem tőlük a bőröndöket és segítettem lepakolni. - Meddig maradtok? - kérdeztem már a konyhában. Az öcsém már olyan otthonosan mozgott a konyhában mintha minden nap itt lenne. Pedig ez nem így van sajnos.
- Csak ma és holnap délelőtt. Karl-nak sajnos iskolába kell mennie. - mondta anya szomorúan erre persze én sem reagáltam másképp. Nem nagyon szoktak jönni 2 napnál több időre. Mindig van valami kifogásuk. Néha úgy érzem hogy jobb nekik nélkülem de ezt valahogy szerencsére mindig megcáfolják.
- Nem baj! Ma lesz egy fellépésünk megnéztek? - kérdeztem miközben beleittam a narancslébe.
- Persze. - mondta Karl mosolyogva majd levágta magát a kanapéra.Anyával sokat beszéltünk de sajnos idő volt ezért készülődni kellett a koncertre. Karl-t egy kicsit siettetni kellett mert nem nagyon esett le neki hogy pont én nem késhetek. Mikor odaértünk anyáékkal együtt bevonultunk az öltözőbe. Bent azonban furcsa mód nem csak 3 lány tartózkodott hanem pluszban még 5 fiú. Ekkor észrevettem egy ismerős göndör fejet ahogy háttal állt nekem. Na de jó csak ez hiányzott.
- Jade! - kiáltotta Perrie és a nyakamba ugrott. - Helló Norma! Karl. - mondta gúnyosan Karl-nak. Hát igen Perrie-nek és Karl-nak van egy kisebb vicces sztorija de mindegy.
- Szia Niall Horan. - jött oda a szőke Niall és megölelt. Nagyon közvetlen volt ez kedves volt tőle.
- Louis William Tomlinson gróf. - hajolt meg előttem a kék nadrágos fiú. Eléggé vicces volt ahogy hajolgatott itt előttem szóval muszáj volt nevetni.
- Jade Amilia Thirwall hercegnő. - mondtam majd én is meghajoltam előtte.
- Jó! - mondta elismerően.
- Liam Payne. - mondta a barna rövid hajú fiú. Nagyon kedves volt és miután bemutatkoztunk egyfolytában engem nézett. Végül vette a bátorságot és odajött hozzám.
- Helló. - mondta. Láttam rajta hogy zavarban van szóval elmosolyodtam és próbáltam neki kedvesen leadni hogy tőlem nem kell félnie.
- Szia mizu? - kérdeztem mosolyogva.
- Hát nem sok veled? - kérdezte feszengve. Még az állása is olyan volt.
- Jajj ne állj már úgy mintha meg akarnálak ölni. - mondtam mosolyogva mire felnevetett.
- Bocsi csak 2 éve nem beszéltem úgy egy lánnyal hogy nincs barátnőm. - mondta miközben a padlót tanulmányozta.
- Pedig neked formában kéne lenni Liam Payne a One Direction-ből. - mondtam mire felnevetett.
- Más egy rajongóval beszélni és egy gyönyörű kedves lánnyal. - mondta. Na jó ebbe most belepirultam. - Lenne kedved valamikor meginni egy kávét? - kérdezte mosolyogva.
- Persze itt a számom. - mondtam majd lefirkantottam neki egy lapra és elmentem ugyanis nekem fellépésem volt.
Harry szemszöge:
Liam egész végig Jade-del beszélgetett. Elég látványosan flörtölt vele. Nem mondom két hete majd meghalt hogy szakított Danielle-lel erre az első csajra lecsap. Nem semmi. Ahogy láttam Jade-nek sem volt ellenére ha jól láttam még a telefonszámát is megadta.
Várjunk csak! Ez miért is érdekel engem? Hisz nem is jön be Jade! Na jó bejön hisz csinos meg minden de akkor is miért érdekel az engem hogy kivel flörtölget? Ott van nekem Nicki. Oké kit álltatok még csak a személyisége sem jön be a csajnak. De megfenyegetett. Azt mondta ha nem járok vele bemocskol a paprazziknál. Király ez is bekövetkezett. Bár a fiúk figyelmeztettek hogy egyszer befog ha nem fejezem be ezt az örökös csajozást de csak mentem a fejem utána. A megjegyezném hülye helyes csodás fejem után.A koncert közben végig Jade-t néztem. Na ekkor lett elegem. Mondtam a srácoknak hogy mennem kell és fogtam magam majd elmentem. Egész úton azt hajtogattam magamban hogy "Hazafelé menj" de végül csak nem oda mentem. Megint egy szórakozóhelyre. Mielőtt beléptem még eljátszottam magamban ezt a biztos vagy te ebben játékot. De végül a hülye énem győzött és megint matt részegen mentem haza és ami a legfontosabb nem egyedül.
- Harold Edward Styles! Neked mit jelent az hogy jársz valakivel? - ordibálta Nicki az arcomba korán reggel. Legalább is szerintem korán reggel volt. Nem mondom hogy kellemes volt az ő vinnyogó hangjára kelni. Ráadásul kiabált.
- Nyugodj már le! - mondtam majd a fejemre húztam a takarót. Ő azonban lehúzta rólam de én visszakaptam mert ugye meztelenül voltam. - Normális vagy? - ordítottam rá és felültem miközben felvettem a gatyámat.
- Na most azonnal húzz innen te ribanc! - ordította a csaj fejére. Szegény azt sem tudta hol van. Gondolom ő sem emlékszik sok mindenre a tegnap estéből ráadásul Nicki még leordítja a fejét. Nem mondott többet elkezdte kidobálni a csaj ruháit és várt az ajtóban míg elment.Nem mondtam semmit csak megcsóváltam a fejem és lementem. - Ennyi? Megrázod a fejed? - jött utánam kiabálva.
-Hagyjál már fáj a fejem. - mondtam miközben hunyorítottam a szememmel mert nem láttam mi van a dobozra írva.
- Megérdemled. - mondta. Talán ebben igaza van de hahó! Én nem akarok vele járni ő fenyeget mit akar hogy egy lányra se nézzek mikor engem ő nem különösebben érdekel.
- Mit akarsz? - kérdeztem célozva arra hogy miért tartózkodik a házamban.
- El akartam tölteni egy romantikus napot veled. - mondta mire kiköptem a vizet amit lenyelni próbáltam.
- Mit? Én aztán nem töltök veled semmi "Romantikus" napot.. - mutattam a macskakörmöket.
- De akik járnak ezt szokták. - mondta és úgy csinált volna mintha ezzel megbántottam volna.
- De mi nem úgy járunk! Megfenyegettél emlékszel? - mondtam majd az ajtóra mutattam hogy akár távozhat is és elmentem zuhanyozni.
Jade szemszöge:
- Nagyon ügyes voltál tegnap kincsem. - mondta anya miközben össze- vissza szorongatott.
- Köszönöm. - mondtam mosolyogva. - Itt van a bőrönd. Vigyázzatok magatokra. - mondtam miközben átnyújtottam neki.
- Szeretlek. - kiabálták a kocsiban mikor már beindították a motort és nem sokkal később el is hajtottak. Szomorúan ballagtam vissza azzal a tudattal hogy a ház megint üresen áll. Amin beértem megcsörrent a telefonom.
- Haló? - szóltam bele kicsit félve hisz nem írt ki számot.
- Szia Jade Liam vagyok. - mondta mire megjelent egy mosoly az arcomon.
- Szia! Mizujs? - kérdeztem mosolyogva bár tudom hogy ő ezt nem láthatja.
- Semmi különös. A kávézással kapcsolatban hívlak. - mondta.
- Ja persze. Neked mikor jó? - kérdeztem miközben leültem a bárszékre.
- Ami azt illeti most. - mondta nevetve.
- Nekem is jó most. - mondtam.
- Akkor fél óra múlva a Starbucks-ban? - kérdezte kedves hangon.
- Rendben. Szia. - mondtam majd leraktam. Egy hatalmas mosoly jelent meg az arcomon. Hisz ez hivatalosan is mondhatjuk egy randinak. És ki tudja mit hoz a jövő?
• Részlet •
Hali manók! Megjött a Star Relationship Chapter Three : Forever Alone or Not részlete!
Lots of love : Bííía xx
- Szia! Mizujs? - kérdeztem mosolyogva bár tudom hogy ő ezt nem láthatja.
- Semmi különös. A kávézással kapcsolatban hívlak. - mondta.
- Ja persze. Neked mikor jó? - kérdeztem miközben leültem a bárszékre.
- Ami azt illeti most. - mondta nevetve.
- Nekem is jó most. - mondtam.
- Akkor fél óra múlva a Starbucks-ban? - kérdezte kedves hangon.
- Rendben. Szia. - mondtam majd leraktam. Egy hatalmas mosoly jelent meg az arcomon. Hisz ez hivatalosan is mondhatjuk egy randinak. És ki tudja mit hoz a jövő?
2012. október 30., kedd
• Star Relationship : Chapter Two: Forget Me For a Life •
Hello sweethearts! Meg is hoztam nektek a második fejezetet. Nagyon örülök hogy az első fejezetről már kaptam véleményeket. Jól esik!
Jó olvasást!
Lots of love : Bíía xx
Jade szemszöge:
A koncert nagyon jól sikerült. Olyan jó érzés látni hogy vannak emberek akiket érdekel mit csinálsz. Támogatnak és szeretnek. Veled éneklik a dalokat és adják az energiát az embernek.Mivel nem vagyok az a nagy bulizós fajta ezért én inkább kihagytam az after-party-t.Jesy-nek sem volt kedve ezért úgy döntöttünk ma nála alszunk. A szokásos ahogy mi hívjuk Single Lady Night-unkat betartva egy nekem hideg (mivel én úgy szeretem) Jesy-nek pedig egy forró csokival betakarózva ültünk és néztük a Felhők Fölött 3 m-relt.
- Perrie mondta hogy ma Harry Styles vitt haza a studióból .Mesélj csak. - fordult felém sejtelmesen. Én csak sóhajtottam egyet majd belekezdtem.
- Igen jól tudod hazavitt. - mondtam miközben elfordítottam a fejem és ittam egy kortyot a kakaómból.
- Azt gondoltam hogy hazavitt. Magához. - mondta miközben elkezdte húzogatni a szemöldökét.Utáltam mikor kombinált ilyenkor olyan volt mint az NCIS. Sőt rosszabb.
- Jesy! - szóltam rá jelezve hogy fejezze be. Csak védekezően maga elé tette a kezét és tovább nézte a filmet de még mindig mosolygott csak tudnám min.Ezután fogtam magam elköszöntem és elmentem aludni mivel eléggé kifárasztott a koncert.
Reggel telefon rezgésre keltem. Nyögdécselve nyitottam ki a szemem és vettem el a telefont az asztalról.
- Haló? - szóltam bele rekedt álmos hangon. Még egy ásítást is elengedtem.
- Jó reggelt! - szólt bele vidáman Perrie. Úgy érzetem magam mintha valami fordított világba kerültem volna. Általában Perrie szokott későn kelni még akkor is nehezen. Meg amúgy is tegnap buliba volt hogy-hogy nem másnapos?
- Mit óhajtasz? - kérdeztem miközben lehuppantam az ágyra.
- Igazából a tegnapi kávézásról érdeklődnék? - mondta. Nem láttam az arcát de anélkül is jól tudtam hogy mosolyog.
- Már te is kezded! - mondtam miközben háborodottan felemeltem a kezem.
- Kicsi szívem az egész bulin téged keresett! - mondta Perrie mire elkerekedtek a szemeim. Engem? De mégis minek? Mért kellettem én neki?
- Oké. És? - mondtam mint akit nem érdekel pedig igen is érdekelt.
- Szerencséd van mert a másnapos Zayn éppen most robbant ki a hálóból! De ezt még megbeszéljük. - mondta majd letette. Én csak egy sóhaj kíséretében ledőltem az ágyra. Miért jön nekem mindenki Harry-vel. Komolyan mondom ez nem igaz. Amúgy is Perrie erőltette hogy vigyen haza nem én akartam.Ráadásul ma még találkám is van vele pontosan.. 20 perc múlva! Amint leesett felpattantam az ágyon és gyorsan kapkodtam magamra a ruháimat majd nem figyelve arra hogy egyáltalán köszöntem-e Jesy-nek vagy hogy egyáltalán ott van-e kiszaladtam a házból.Pontosan 5 percem volt még hogy odaérjek az innen fél órára lévő parkhoz. Mivel nem akartam hogy Harry feleslegesen várjon egy fél órát vagy esetleg elmenjen írtam neki egy SMS-t.
Harry szemszöge:
Reggel hatalmas fejfájással hányingerrel és mellettem egy meztelen lánnyal keltem. Szokás szerint megint nem emlékeztem semmire.Nyögdécselve keltem fel az ágyról majd lementem a konyhába készíteni magamnak egy kávét.Miután elkészültem lépteket hallottam a lépcső felől. Gondolom a csaj felkelt.Sóhajtottam egyet majd megláttam a csajt ahogyan ingemben a telefonomat lóbála előttem. Őszintén? Még részegen is jó ízlésem van. Irtó szexi volt ahogy lóbálta előttem a telefonomat. Várjunk csak telefonomat? Mit keres a telefonom nála?
- Ki az a Jade és miért írja hogy 20 percet késni fog? - kérdezte idegesen. Ekkor ugrott be. Jade. Találkozó. Basszus.
- Mi közöd van hozzá? Egyébként meg milyen jogod van neked ahhoz hogy a telefonomban turkálj? - kérdeztem idegesen majd kikaptam a kezéből a telefont.
- Édesem én nem olyan vagyok mint az a sok ribanc akivel lefeküdtél. - mondta olyan tipikus rossz csajszis hangon. Megijesztett.
- Ezt hogy érted? - kérdeztem miközben nyeltem egy nagyot mert közelebb lépett.
- Velem ha lefekszel többet nem szabadulsz meg tőlem! Max ha már nem kellesz. Csak tudod mi a baj? - kérdezte mikor már orrunk szinte összeért. Bólintottam egyet jelezve hogy nem. - Hogy piszkosul kellesz. - mondta majd megcsókolt de én nem csókoltam vissza. Mikor ezt észrevette egyre vadabbul kezdett csókolni. Ekkor jöttem rá hogy nem nagyon tudok mit tenni szóval hagytam a kísértésnek és a csajnak.
Jade szemszöge:
Már lassan 15 perce várok Harry-re. Megírtam neki hogy kések de nem azt írtam hogy egy órát. Kezdem azt hinni hogy csak becsapott. Ekkor azonban egy fekete kocsi állt meg előttem. Lehúzta az ablakot és mosolyogva nézett rám.
- Helló csajszi!Mit csinálsz itt? - kérdezte Aliana az egyik barátnőm még a középsuliból.
-Igazából találkozóm lett volna de hát..... amint látod nem jött el. - mondtam miközben kissé elszomorodtam. Sosem szerettem ha az emberek félre vezettek. Ha meg megtették olyan rosszul esett mintha ezer éve ismertem volna a személyt jóban lettünk volna és a képembe nyomja hogy egész végig mocskolt.
- Elég szemét egy alak lehet. Na gyere pattanj be. - mondta majd mosolyogva beültem mellé. Igen az biztos hogy ezentúl 100%-ig biztos vagyok benne hogy Harry egy szemét alak. - Kávé? - kérdezte mosolyogva . Mivel eléggé fáradt voltam és a nagy rohanásban ami Harry miatt volt nem ártott volna egy kávé így igent mondtam. Ezért is bántott én szinte rohantam nehogy megbántsam azzal hogy nem megyek el. Még írtam is neki hogy kések de ő baszott írni egy SMS-t hogy : Hét te hülye ne várj rám mert úgy sem megyek el. Egy életre megtanultam hogy sose kezdjek ki egy olyan pasival mint Harry Styles.
A kisebb csajos nap után Aliana hazavitt. Megbeszéltük hogy ezentúl megpróbálunk többet találkozni de sajnos nekem a munkám neki pedig a Főiskola tesz keresztbe. Benyomtam az MTV-t ahol most épp Justin Bieber és Nicki Minaj közös száma a Beauty And a Beat ment. Igazság szerint imádom a számot is és a videoclip-et is pedig nem vagyok egy nagy JB fan. Hanyagul dőltem le a kanapéra mikor csengettek. Elkáromkodtam magam hogy még egy percre sem ülhetek le már fel kell állnom. Nyöszörögve lépkedtem az ajtóhoz amiben mikor kinyitottam egy nem várt vendég állt.
- Te mi a francot keresel itt? - kérdeztem cseppet sem kedvesen bár már maga a mondat nem az.
- Figyelj sajnálom hogy nem mentem el. - mondta miközben jött befelé de én kilöktem.
- Nem mondtam hogy bejöhetsz. - mondtam miközben keresztbe tettem a kezemet.
- Nézd jóváteszem. Ismételjük meg. - kérlelt. Valójában láttam a szemében hogy sajnálja de valahogy nem hittem el. Mondjuk lehet hogy csak jó színész.
- Persze hogyne! Felejtsd el! Te.Engem! Soha. Többet. Ne. Hívj.Vagy írj nekem. - mondtam majd becsuktam előtte az ajtót.
- Jade kérlek ne csináld már! - dörömbölt és kiabált egyszerre de ez engem nem hatott meg ugyanúgy mentem vissza a nappaliba mintha ott se lenne. - Francba! - hallottam ahogy kintről szidja magát de ez sem különösebben érdekelt. Engem Harry Styles egy életre felejtsen el!
Jó olvasást!
Lots of love : Bíía xx
Jade szemszöge:
A koncert nagyon jól sikerült. Olyan jó érzés látni hogy vannak emberek akiket érdekel mit csinálsz. Támogatnak és szeretnek. Veled éneklik a dalokat és adják az energiát az embernek.Mivel nem vagyok az a nagy bulizós fajta ezért én inkább kihagytam az after-party-t.Jesy-nek sem volt kedve ezért úgy döntöttünk ma nála alszunk. A szokásos ahogy mi hívjuk Single Lady Night-unkat betartva egy nekem hideg (mivel én úgy szeretem) Jesy-nek pedig egy forró csokival betakarózva ültünk és néztük a Felhők Fölött 3 m-relt.
- Perrie mondta hogy ma Harry Styles vitt haza a studióból .Mesélj csak. - fordult felém sejtelmesen. Én csak sóhajtottam egyet majd belekezdtem.
- Igen jól tudod hazavitt. - mondtam miközben elfordítottam a fejem és ittam egy kortyot a kakaómból.
- Azt gondoltam hogy hazavitt. Magához. - mondta miközben elkezdte húzogatni a szemöldökét.Utáltam mikor kombinált ilyenkor olyan volt mint az NCIS. Sőt rosszabb.
- Jesy! - szóltam rá jelezve hogy fejezze be. Csak védekezően maga elé tette a kezét és tovább nézte a filmet de még mindig mosolygott csak tudnám min.Ezután fogtam magam elköszöntem és elmentem aludni mivel eléggé kifárasztott a koncert.
Reggel telefon rezgésre keltem. Nyögdécselve nyitottam ki a szemem és vettem el a telefont az asztalról.
- Haló? - szóltam bele rekedt álmos hangon. Még egy ásítást is elengedtem.
- Jó reggelt! - szólt bele vidáman Perrie. Úgy érzetem magam mintha valami fordított világba kerültem volna. Általában Perrie szokott későn kelni még akkor is nehezen. Meg amúgy is tegnap buliba volt hogy-hogy nem másnapos?
- Mit óhajtasz? - kérdeztem miközben lehuppantam az ágyra.
- Igazából a tegnapi kávézásról érdeklődnék? - mondta. Nem láttam az arcát de anélkül is jól tudtam hogy mosolyog.
- Már te is kezded! - mondtam miközben háborodottan felemeltem a kezem.
- Kicsi szívem az egész bulin téged keresett! - mondta Perrie mire elkerekedtek a szemeim. Engem? De mégis minek? Mért kellettem én neki?
- Oké. És? - mondtam mint akit nem érdekel pedig igen is érdekelt.
- Szerencséd van mert a másnapos Zayn éppen most robbant ki a hálóból! De ezt még megbeszéljük. - mondta majd letette. Én csak egy sóhaj kíséretében ledőltem az ágyra. Miért jön nekem mindenki Harry-vel. Komolyan mondom ez nem igaz. Amúgy is Perrie erőltette hogy vigyen haza nem én akartam.Ráadásul ma még találkám is van vele pontosan.. 20 perc múlva! Amint leesett felpattantam az ágyon és gyorsan kapkodtam magamra a ruháimat majd nem figyelve arra hogy egyáltalán köszöntem-e Jesy-nek vagy hogy egyáltalán ott van-e kiszaladtam a házból.Pontosan 5 percem volt még hogy odaérjek az innen fél órára lévő parkhoz. Mivel nem akartam hogy Harry feleslegesen várjon egy fél órát vagy esetleg elmenjen írtam neki egy SMS-t.
Harry szemszöge:
Reggel hatalmas fejfájással hányingerrel és mellettem egy meztelen lánnyal keltem. Szokás szerint megint nem emlékeztem semmire.Nyögdécselve keltem fel az ágyról majd lementem a konyhába készíteni magamnak egy kávét.Miután elkészültem lépteket hallottam a lépcső felől. Gondolom a csaj felkelt.Sóhajtottam egyet majd megláttam a csajt ahogyan ingemben a telefonomat lóbála előttem. Őszintén? Még részegen is jó ízlésem van. Irtó szexi volt ahogy lóbálta előttem a telefonomat. Várjunk csak telefonomat? Mit keres a telefonom nála?
- Ki az a Jade és miért írja hogy 20 percet késni fog? - kérdezte idegesen. Ekkor ugrott be. Jade. Találkozó. Basszus.
- Mi közöd van hozzá? Egyébként meg milyen jogod van neked ahhoz hogy a telefonomban turkálj? - kérdeztem idegesen majd kikaptam a kezéből a telefont.
- Édesem én nem olyan vagyok mint az a sok ribanc akivel lefeküdtél. - mondta olyan tipikus rossz csajszis hangon. Megijesztett.
- Ezt hogy érted? - kérdeztem miközben nyeltem egy nagyot mert közelebb lépett.
- Velem ha lefekszel többet nem szabadulsz meg tőlem! Max ha már nem kellesz. Csak tudod mi a baj? - kérdezte mikor már orrunk szinte összeért. Bólintottam egyet jelezve hogy nem. - Hogy piszkosul kellesz. - mondta majd megcsókolt de én nem csókoltam vissza. Mikor ezt észrevette egyre vadabbul kezdett csókolni. Ekkor jöttem rá hogy nem nagyon tudok mit tenni szóval hagytam a kísértésnek és a csajnak.
Jade szemszöge:
Már lassan 15 perce várok Harry-re. Megírtam neki hogy kések de nem azt írtam hogy egy órát. Kezdem azt hinni hogy csak becsapott. Ekkor azonban egy fekete kocsi állt meg előttem. Lehúzta az ablakot és mosolyogva nézett rám.
- Helló csajszi!Mit csinálsz itt? - kérdezte Aliana az egyik barátnőm még a középsuliból.
-Igazából találkozóm lett volna de hát..... amint látod nem jött el. - mondtam miközben kissé elszomorodtam. Sosem szerettem ha az emberek félre vezettek. Ha meg megtették olyan rosszul esett mintha ezer éve ismertem volna a személyt jóban lettünk volna és a képembe nyomja hogy egész végig mocskolt.
- Elég szemét egy alak lehet. Na gyere pattanj be. - mondta majd mosolyogva beültem mellé. Igen az biztos hogy ezentúl 100%-ig biztos vagyok benne hogy Harry egy szemét alak. - Kávé? - kérdezte mosolyogva . Mivel eléggé fáradt voltam és a nagy rohanásban ami Harry miatt volt nem ártott volna egy kávé így igent mondtam. Ezért is bántott én szinte rohantam nehogy megbántsam azzal hogy nem megyek el. Még írtam is neki hogy kések de ő baszott írni egy SMS-t hogy : Hét te hülye ne várj rám mert úgy sem megyek el. Egy életre megtanultam hogy sose kezdjek ki egy olyan pasival mint Harry Styles.
A kisebb csajos nap után Aliana hazavitt. Megbeszéltük hogy ezentúl megpróbálunk többet találkozni de sajnos nekem a munkám neki pedig a Főiskola tesz keresztbe. Benyomtam az MTV-t ahol most épp Justin Bieber és Nicki Minaj közös száma a Beauty And a Beat ment. Igazság szerint imádom a számot is és a videoclip-et is pedig nem vagyok egy nagy JB fan. Hanyagul dőltem le a kanapéra mikor csengettek. Elkáromkodtam magam hogy még egy percre sem ülhetek le már fel kell állnom. Nyöszörögve lépkedtem az ajtóhoz amiben mikor kinyitottam egy nem várt vendég állt.
- Te mi a francot keresel itt? - kérdeztem cseppet sem kedvesen bár már maga a mondat nem az.
- Figyelj sajnálom hogy nem mentem el. - mondta miközben jött befelé de én kilöktem.
- Nem mondtam hogy bejöhetsz. - mondtam miközben keresztbe tettem a kezemet.
- Nézd jóváteszem. Ismételjük meg. - kérlelt. Valójában láttam a szemében hogy sajnálja de valahogy nem hittem el. Mondjuk lehet hogy csak jó színész.
- Persze hogyne! Felejtsd el! Te.Engem! Soha. Többet. Ne. Hívj.Vagy írj nekem. - mondtam majd becsuktam előtte az ajtót.
- Jade kérlek ne csináld már! - dörömbölt és kiabált egyszerre de ez engem nem hatott meg ugyanúgy mentem vissza a nappaliba mintha ott se lenne. - Francba! - hallottam ahogy kintről szidja magát de ez sem különösebben érdekelt. Engem Harry Styles egy életre felejtsen el!
• Cserék •
Arra szeretném kérni a cseréimet hogy aki esetleg észrevenné hogy nincs nekem kitéve de én kivagyok neki az szóljon mert mikor nevet változtattam kitörlődött! Előre bocsi és köszi aki szól!
Puxy: Bííía xx
Puxy: Bííía xx
• Részlet •
Hi babes! Hoztam egy részletet a " Star Relationship : Chapter Two: Forget Me For a Life" fejezetből. Most ez csak ilyen rövid de ha többet rakok akkor lelövöm a poént!
Lots of love: Bíía xx
- Velem ha lefekszel többet nem szabadulsz meg tőlem! Max ha már nem kellesz. Csak tudod mi a baj? - kérdezte mikor már orrunk szinte összeért. Bólintottam egyet jelezve hogy nem. - Hogy piszkosul kellesz.
Lots of love: Bíía xx
- Velem ha lefekszel többet nem szabadulsz meg tőlem! Max ha már nem kellesz. Csak tudod mi a baj? - kérdezte mikor már orrunk szinte összeért. Bólintottam egyet jelezve hogy nem. - Hogy piszkosul kellesz.
2012. október 29., hétfő
Star Relationship Chapter One: The Beganing
Szijjasztok! Nos itt is lenne új történetem első fejezete. Nagyon remélem hogy ugyanúgy szeretni fogjátok mint a 1D Harry's Love Story-t.Furcsa hogy most nem Satcey-ről és Harry-ről írok de ennek is be kellett következnie.Nem is húzom az agyatokat jöjjön a Star Relationship első fejezete.
Enjoy my honeys! Bííía xx
-Gyerünk lányok még egyszer és mehettek! - kiabálta be a menedzser a Little Mix tagjainak. Mint mindennap ma is keményen dolgoztak hogy rajongóiknak a legjobbat adják valamint azoknak akik eddig még nem is nagyon szívlelik őket de talán majd ezután fogják. Jade, Leigh-Anne, Perrie és Jesy éppen a DNA-t próbálták az esti fellépésre.Már mindannyian nagyon ki voltak merülve Perrie-nek már szinte alig jött ki hang.Végül nagy nehezen végig szenvedték a próbát és mehetett mindenki pihenni egy jó nagyot az esti fellépés előtt.
- Ah kivagyok. - mondta Perrie Jade-nek miközben a kijárat felé tartottak. Jesy és Leigh-Anne más irányba mentek mert ők arra parkoltak.
- Hogy mész haza? - kérdezte Perrie Jade-től aki szinte már csukott szemmel járkált. Nem biztos hogy jó ötlet ennyire kifárasztani a fellépőket fellépés előtt de a menedzser csak jobban tudja.
- Nem tudom. Kocsim szervizben és most is taxival jöttem ide. Talán megint azt választom. - mondta miközben kiértek az épületből. Kint Perrie-re már várt Zayn a barátja aki a One Direction fiúbanda egyik tagja. Azonban nem volt egyedül. Ott állt mellette a banda másik tagja Harry is. Perrie azonnal barátja nyakába ugrott és egy csókkal üdvözölte. Perrie megölelte Harry-t is majd visszaállt barátnője mellé.
- Fiúk ő Jade Thirwall. Jade Harry Styles és Zayn Malik. - mutatta be egymásnak az "ismeretlen" embereket.
- Sziasztok. - intett egyet mosolyogva a fiúk felé akik ezt egy kedves mosollyal viszonozták.
- Harry te hogy-hogy itt? - kérdezte Perrie a fürtös felé fordulva.
- Erre felé volt randim ami egyébként borzalmas volt. Épp jöttem hazafelé amikor megláttam Zayn-t és megálltunk beszélgetni. - mondta a göndör zöld szemű. Hát igen azt tudni kell Harry-ről hogy nem tartós kapcsolatairól híres. Rengeteg futókapcsolata és egy éjszakás kalandja volt már de ahogy látják élvezi de ez nem mindenféleképpen jó rá nézve.
- Gratulálok haver. - mondta Zayn majd barátian átölelte Harry-t Jade az egészen csak mosolygott mint ahogy Perrie is.
- Nos visszatérve a hazamenős dologhoz. Nem kell taxit fognod. Harry mész valahova? - kérdezte Perrie miközben Harry felé fordult.
- Nem csak hazafelé. - mondta Harry.
- Akkor nem vinnéd haza Jade-et? - kérdezte Perrie bociszemekkel a göndör sráctól.
- Nem erre nincs semmi szükség haza megyek taxival. - védekezett Jade.
- Ugyan szívesen hazaviszlek. Na pattanj be. - nyitotta ki Harry a Range Rover-je ajtóját.
- Na jó. - adta meg magát Jade majd egy öleléssel elköszönt Perrie-től és Zayn-től és beszállt. Harry is ugyanezt tette majd beült a volán mögé.
- Merre lesz az út kisasszony? - kérdezte Harry kedvesen miután a szabályhoz illően bekötötte magát. Jade csak felkuncogott a mondaton majd bediktálta a lakásának helyét. Harry bepötyögte a GPS-ébe és indultak is. Útközben sok mindent kiveséztek. Harry-t még az is érdekelte mi Jade kedvenc színe. Jade házából végül egy útba eső Starbucks lett.Mikor kiszálltak Jade azonban egy kicsit megtorpant.
- Itt egy kicsit sokan vannak. - mondta mikor meglátta a szinte dugig lévő kávézót.
- Na akkor szemüveg sapka sál kapucni fel és indul a rejtőzködési hadművelet. - mondta Harry majd tette amit mondott. Jade is magára aggatta ami volt rajta és eltakarta az arcát majd követte Harry-t. Mind a ketten rendeltek egy jó habos capucino-t majd leültek egy jól eldugott asztalhoz ahol végre letudták venni a sok rejtőzködési cuccot.
- Na ezt utálom a hírességben. Miért nem mehetek be úgy egy kávézóba hogy ne kelljen elrejtenem az arcom? Ráadásul majd megsültem. - panaszkodott a lány amin Harry felröhögött. Jade mosolyogva ránézett a fiúra aki tovább röhögött. - Min röhögsz? - kérdezte a lány mosolyogva.
- Mindig szerettél panaszkodni mi? - kérdezte Harry miközben mosolyogva belekortyolt a kávéjába.
- Ez nem igaz! - tetette a sértődöttet Jade.
- Jó bocsánat. - emelte fel Harry a kezét mosolyogva. Ekkor megcsörrent Harry telefonja amit gyorsan fel is kapott. - Oké. Rendben. Akkor ott. Szia. - mondta majd letette. - Bocsi de elfelejtettem hogy randim van. Most a csaj totál ki van hogy elkéstem. - mondta miközben elkezdett felállni.
- Ó semmi gond. - mondta Jade majd letette a pénzét az asztalra majd elkezdett felöltözni. A pénzt azonban amit letett Harry felvett és visszarakta a zsebébe. - Mi az? - kérdezte Jade értetlenül.
- Nehogy azt hidd hogy hagyom hogy te fizesd ki. Ez mindig a fiú dolga. - mondta Harry miközben ledobta a pénzt az asztalra és meg sem várva Jade válaszát elindult ki az ajtón. - Na akkor most már tényleg hazaviszlek. - mondta Harry mosolyogva majd elindította a kocsit.
- Alig várod hogy megszabadulj tőlem mi? - kérdezte Jade nevetve.
- Nem épp ellenkezőleg! Jól esett hogy tudtam valaki olyannal beszélni aki átérzi a helyzetem. - mondta Harry komolyan miközben rákapta a tekintetét Jade-re. Ettől Jade egy kicsit zavarba jött szóval elkapta Harry felől a fejét. Az út további része csendben telt de ezt egyikőjük sem tartotta kínos csendnek.
- Köszi a fuvart. - mondta Jade miközben kiszállt a kocsiból.
- Megadhatnád a számod hogy máskor is segítségedre lehessek. - mondta Harry mosolyogva. A lány megforgatta a szemét hisz tudta hogy ez Harry felől egy igen csak béna csajozási bepróbálkozás volt de azért megadta a számát és Harry is tette ezt. - Remélem még összefutunk. - mondta Harry miközben a lány zárta be az ajtót.
- Én is. - mondta Jade majd becsukta az ajtót. Ezután mind a ketten akaratunkon is kívül elmosolyodtak.Bent Jade-t nagy üresség fogadta. Ez mindig is zavarta. Jó lett volna ha egy fiú várja otthon és csókjával köszönti de sajnos ez már lassan 1 éve nincs így. Akármennyire is titkolta a lányok előtt neki szükség lett volna egy barátra de a sok munka mindig keresztbe tett neki. Fáradtan dőlt be az ágyba majd ekkor telefonja rezegni kezdett. Egy üzenete érkezett Harry-től. Lepetten nézte a képernyőt majd megnyitotta.
" Holnap 3 órakor a Regent's Parkban.Várni foglak. Harry xx"
Harry szemszöge:
Nem tudom mi ütött belém. Általában nem szoktam ilyet csinálni. Ha egy lány bejön kerek- perec megmondom neki aztán folytatódik nálam zárt körülmények között. Talán Jade más. Annyi biztos hogy tetszik. Bár nekem minden lány tetszik. Sokszor próbáltam magam már türtőztetni de ha meglátok egy lányt aki eléggé hogy is mondjam kívánatos hát nem igazán tudok parancsolni a kicsi Harry-nek. Ezerrel száguldoztam a randim helyszínére ugyanis az ezelőtti elszúrt randim után más se kellett csak egy normális. Ott ugyanis az történt hogy a lányt 20 percenként hívogatta az apja. Látszott a csajon hogy ő nem az az egy éjszakásféle csaj szóval ha nem lépek le lehet hogy most az apja faggatna ki hogy mi a célom a lányával. Azt meg nem mondhatom a képébe hogy csak ágyba akarom vinni a lányát.Mikor megérkeztem a helyszínre gyorsan észrevétlenül bementem majd leültem az asztalhoz ahol már a lány ( akinek tudom ciki de elfelejtettem a nevét) várt rám.
- Szia. - mondta egy kicsit gúnyosan gondolom haragszik amiért késtem. Mentegetőzni meg nem akarok mert mit mondjak? Egy lánnyal iszogattam egy kávét a Starbucks-ban és elfelejtettelek? Hülye ezért én sem vagyok.
- Bocsi hogy késtem de annyi minden összejött most. - mondtam kisfiús hangon mint aki tényleg sajnálja pedig annyira nem.Csak rettenetesen a hálómban szerettem volna már tartani. Kb. fél óráig bírtam aztán kívánatosa a fülébe súgtam hogy nem lépünk-e le. Nicole ( mert közben megtudtam a nevét) csak pajkosan elmosolyodott majd kifizettem a számlát - ami elég drága volt. De ha úgy vesszük megéri. - és egyenesen haza indultunk. Otthon azonban már a kertben nem bírtam magammal szóval azonnal letámadtam és az ölembe vittem fel ahol minden jött ahogy jönnie kellett én pedig ismét "feltöltődtem".
Enjoy my honeys! Bííía xx
-Gyerünk lányok még egyszer és mehettek! - kiabálta be a menedzser a Little Mix tagjainak. Mint mindennap ma is keményen dolgoztak hogy rajongóiknak a legjobbat adják valamint azoknak akik eddig még nem is nagyon szívlelik őket de talán majd ezután fogják. Jade, Leigh-Anne, Perrie és Jesy éppen a DNA-t próbálták az esti fellépésre.Már mindannyian nagyon ki voltak merülve Perrie-nek már szinte alig jött ki hang.Végül nagy nehezen végig szenvedték a próbát és mehetett mindenki pihenni egy jó nagyot az esti fellépés előtt.
- Ah kivagyok. - mondta Perrie Jade-nek miközben a kijárat felé tartottak. Jesy és Leigh-Anne más irányba mentek mert ők arra parkoltak.
- Hogy mész haza? - kérdezte Perrie Jade-től aki szinte már csukott szemmel járkált. Nem biztos hogy jó ötlet ennyire kifárasztani a fellépőket fellépés előtt de a menedzser csak jobban tudja.
- Nem tudom. Kocsim szervizben és most is taxival jöttem ide. Talán megint azt választom. - mondta miközben kiértek az épületből. Kint Perrie-re már várt Zayn a barátja aki a One Direction fiúbanda egyik tagja. Azonban nem volt egyedül. Ott állt mellette a banda másik tagja Harry is. Perrie azonnal barátja nyakába ugrott és egy csókkal üdvözölte. Perrie megölelte Harry-t is majd visszaállt barátnője mellé.
- Fiúk ő Jade Thirwall. Jade Harry Styles és Zayn Malik. - mutatta be egymásnak az "ismeretlen" embereket.
- Sziasztok. - intett egyet mosolyogva a fiúk felé akik ezt egy kedves mosollyal viszonozták.
- Harry te hogy-hogy itt? - kérdezte Perrie a fürtös felé fordulva.
- Erre felé volt randim ami egyébként borzalmas volt. Épp jöttem hazafelé amikor megláttam Zayn-t és megálltunk beszélgetni. - mondta a göndör zöld szemű. Hát igen azt tudni kell Harry-ről hogy nem tartós kapcsolatairól híres. Rengeteg futókapcsolata és egy éjszakás kalandja volt már de ahogy látják élvezi de ez nem mindenféleképpen jó rá nézve.
- Gratulálok haver. - mondta Zayn majd barátian átölelte Harry-t Jade az egészen csak mosolygott mint ahogy Perrie is.
- Nos visszatérve a hazamenős dologhoz. Nem kell taxit fognod. Harry mész valahova? - kérdezte Perrie miközben Harry felé fordult.
- Nem csak hazafelé. - mondta Harry.
- Akkor nem vinnéd haza Jade-et? - kérdezte Perrie bociszemekkel a göndör sráctól.
- Nem erre nincs semmi szükség haza megyek taxival. - védekezett Jade.
- Ugyan szívesen hazaviszlek. Na pattanj be. - nyitotta ki Harry a Range Rover-je ajtóját.
- Na jó. - adta meg magát Jade majd egy öleléssel elköszönt Perrie-től és Zayn-től és beszállt. Harry is ugyanezt tette majd beült a volán mögé.
- Merre lesz az út kisasszony? - kérdezte Harry kedvesen miután a szabályhoz illően bekötötte magát. Jade csak felkuncogott a mondaton majd bediktálta a lakásának helyét. Harry bepötyögte a GPS-ébe és indultak is. Útközben sok mindent kiveséztek. Harry-t még az is érdekelte mi Jade kedvenc színe. Jade házából végül egy útba eső Starbucks lett.Mikor kiszálltak Jade azonban egy kicsit megtorpant.
- Itt egy kicsit sokan vannak. - mondta mikor meglátta a szinte dugig lévő kávézót.
- Na akkor szemüveg sapka sál kapucni fel és indul a rejtőzködési hadművelet. - mondta Harry majd tette amit mondott. Jade is magára aggatta ami volt rajta és eltakarta az arcát majd követte Harry-t. Mind a ketten rendeltek egy jó habos capucino-t majd leültek egy jól eldugott asztalhoz ahol végre letudták venni a sok rejtőzködési cuccot.
- Na ezt utálom a hírességben. Miért nem mehetek be úgy egy kávézóba hogy ne kelljen elrejtenem az arcom? Ráadásul majd megsültem. - panaszkodott a lány amin Harry felröhögött. Jade mosolyogva ránézett a fiúra aki tovább röhögött. - Min röhögsz? - kérdezte a lány mosolyogva.
- Mindig szerettél panaszkodni mi? - kérdezte Harry miközben mosolyogva belekortyolt a kávéjába.
- Ez nem igaz! - tetette a sértődöttet Jade.
- Jó bocsánat. - emelte fel Harry a kezét mosolyogva. Ekkor megcsörrent Harry telefonja amit gyorsan fel is kapott. - Oké. Rendben. Akkor ott. Szia. - mondta majd letette. - Bocsi de elfelejtettem hogy randim van. Most a csaj totál ki van hogy elkéstem. - mondta miközben elkezdett felállni.
- Ó semmi gond. - mondta Jade majd letette a pénzét az asztalra majd elkezdett felöltözni. A pénzt azonban amit letett Harry felvett és visszarakta a zsebébe. - Mi az? - kérdezte Jade értetlenül.
- Nehogy azt hidd hogy hagyom hogy te fizesd ki. Ez mindig a fiú dolga. - mondta Harry miközben ledobta a pénzt az asztalra és meg sem várva Jade válaszát elindult ki az ajtón. - Na akkor most már tényleg hazaviszlek. - mondta Harry mosolyogva majd elindította a kocsit.
- Alig várod hogy megszabadulj tőlem mi? - kérdezte Jade nevetve.
- Nem épp ellenkezőleg! Jól esett hogy tudtam valaki olyannal beszélni aki átérzi a helyzetem. - mondta Harry komolyan miközben rákapta a tekintetét Jade-re. Ettől Jade egy kicsit zavarba jött szóval elkapta Harry felől a fejét. Az út további része csendben telt de ezt egyikőjük sem tartotta kínos csendnek.
- Köszi a fuvart. - mondta Jade miközben kiszállt a kocsiból.
- Megadhatnád a számod hogy máskor is segítségedre lehessek. - mondta Harry mosolyogva. A lány megforgatta a szemét hisz tudta hogy ez Harry felől egy igen csak béna csajozási bepróbálkozás volt de azért megadta a számát és Harry is tette ezt. - Remélem még összefutunk. - mondta Harry miközben a lány zárta be az ajtót.
- Én is. - mondta Jade majd becsukta az ajtót. Ezután mind a ketten akaratunkon is kívül elmosolyodtak.Bent Jade-t nagy üresség fogadta. Ez mindig is zavarta. Jó lett volna ha egy fiú várja otthon és csókjával köszönti de sajnos ez már lassan 1 éve nincs így. Akármennyire is titkolta a lányok előtt neki szükség lett volna egy barátra de a sok munka mindig keresztbe tett neki. Fáradtan dőlt be az ágyba majd ekkor telefonja rezegni kezdett. Egy üzenete érkezett Harry-től. Lepetten nézte a képernyőt majd megnyitotta.
" Holnap 3 órakor a Regent's Parkban.Várni foglak. Harry xx"
Harry szemszöge:
Nem tudom mi ütött belém. Általában nem szoktam ilyet csinálni. Ha egy lány bejön kerek- perec megmondom neki aztán folytatódik nálam zárt körülmények között. Talán Jade más. Annyi biztos hogy tetszik. Bár nekem minden lány tetszik. Sokszor próbáltam magam már türtőztetni de ha meglátok egy lányt aki eléggé hogy is mondjam kívánatos hát nem igazán tudok parancsolni a kicsi Harry-nek. Ezerrel száguldoztam a randim helyszínére ugyanis az ezelőtti elszúrt randim után más se kellett csak egy normális. Ott ugyanis az történt hogy a lányt 20 percenként hívogatta az apja. Látszott a csajon hogy ő nem az az egy éjszakásféle csaj szóval ha nem lépek le lehet hogy most az apja faggatna ki hogy mi a célom a lányával. Azt meg nem mondhatom a képébe hogy csak ágyba akarom vinni a lányát.Mikor megérkeztem a helyszínre gyorsan észrevétlenül bementem majd leültem az asztalhoz ahol már a lány ( akinek tudom ciki de elfelejtettem a nevét) várt rám.
- Szia. - mondta egy kicsit gúnyosan gondolom haragszik amiért késtem. Mentegetőzni meg nem akarok mert mit mondjak? Egy lánnyal iszogattam egy kávét a Starbucks-ban és elfelejtettelek? Hülye ezért én sem vagyok.
- Bocsi hogy késtem de annyi minden összejött most. - mondtam kisfiús hangon mint aki tényleg sajnálja pedig annyira nem.Csak rettenetesen a hálómban szerettem volna már tartani. Kb. fél óráig bírtam aztán kívánatosa a fülébe súgtam hogy nem lépünk-e le. Nicole ( mert közben megtudtam a nevét) csak pajkosan elmosolyodott majd kifizettem a számlát - ami elég drága volt. De ha úgy vesszük megéri. - és egyenesen haza indultunk. Otthon azonban már a kertben nem bírtam magammal szóval azonnal letámadtam és az ölembe vittem fel ahol minden jött ahogy jönnie kellett én pedig ismét "feltöltődtem".
• Little Things •
Hi honeys! Ma reggel furcsa mód már 7-kor fent virrasztottam és igen ennek az oka hogy féltem hogy lekésem a Little Things preimer-jét! Akinek esetleg nem volt rá lehetősége és még nem látta annak itt van! Annyit hogy zsebkendőt készítsetek mellé a biztonság kedvéért mert ilyen szép számot ritkán hallani!
A rész valószínűleg ma érkezik este de felszeretném hívni a figyelmet hogy akkor estétől már itsinhisdna.blogspot.hu néven fogok futni! Szóval mindenki jegyezze meg aki kíváncsi a Star Relationship-re!
Lots of love: Bíía xx
2012. október 28., vasárnap
• Infók az SR-ről •
Hoztam pár információt az új blogomról ( Star Relationship)!
- A blog ezen az oldalon fog folytatódni csak más lesz az oldal címe. (itsinhisdna.blogspot.hu) Egyenlőre még nem tudom hogy mikor változtatom meg a címét de lehet már ma.
- A részek ugyanilyen gyakran lesznek feltéve mert sajnos a suli nem áll meg!
- Minden részből fogok nektek hozni egy előzetest!
- Az első rész címe: Chapter One: The Beganning.
Részlet az első fejezetből:
- Szia. - mondta egy kicsit gúnyosan gondolom haragszik amiért késtem. Mentegetőzni meg nem akarok mert mit mondjak? Egy lánnyal iszogattam egy kávét a Starbucks-ban és elfelejtettelek? Hülye ezért én sem vagyok.
- Bocsi hogy késtem de annyi minden összejött most. - mondtam kisfiús hangon mint aki tényleg sajnálja pedig annyira nem.Csak rettenetesen a hálómban szerettem volna már tartani.
- A blog ezen az oldalon fog folytatódni csak más lesz az oldal címe. (itsinhisdna.blogspot.hu) Egyenlőre még nem tudom hogy mikor változtatom meg a címét de lehet már ma.
- A részek ugyanilyen gyakran lesznek feltéve mert sajnos a suli nem áll meg!
- Minden részből fogok nektek hozni egy előzetest!
- Az első rész címe: Chapter One: The Beganning.
Részlet az első fejezetből:
- Szia. - mondta egy kicsit gúnyosan gondolom haragszik amiért késtem. Mentegetőzni meg nem akarok mert mit mondjak? Egy lánnyal iszogattam egy kávét a Starbucks-ban és elfelejtettelek? Hülye ezért én sem vagyok.
- Bocsi hogy késtem de annyi minden összejött most. - mondtam kisfiús hangon mint aki tényleg sajnálja pedig annyira nem.Csak rettenetesen a hálómban szerettem volna már tartani.
2012. október 27., szombat
• Utószó •
Amin írtam a tegnapi utolsó részhez itt is van az utószó. Remélem tetszik a vége! ;)
Lots of love : Bíía xx
Stacey szemszöge:
Miután Harry megkérte a kezemet gőzerővel elindult az esküvő megszervezése. Mindenki teljes extázisba volt esve. Lexi-ék az esküvőig nem mentek haza így ők is segítettek az előkészületekben. Harry és én majd kicsattantunk a boldogságtól. Gemma-val és Anne-nel választottam ki az esküvői ruhámat ami szerintem gyönyörű volt.Az esküvőn 320 ember vett részt. Sok híresség megjelent mint Justin Bieber, Demi Lovato, Simon Cowell, Cheryl Cole, ugye a Little Mix, Ed Sheeran , Olly Murs, Conor Maynard és Rita Ora. A fotós hála istennek most hagytak minket de persze kint a templom előtt volt egy pár. Igazából minket Harry-vel ez nem zavart hisz boldogok voltunk. Ugyan sajnáltam hogy anyáék ezt már nem élték meg de reméltem hogy fent mind a ketten boldogak és látják hogy én is az vagyok a megfelelő emberrel.
A nászút csodálatos volt. Spanyolországba mentünk és meglátogattuk szinte az összes tengerpartot. Esténként együtt néztük a naplementét. Rengeteg képet osztottunk meg Twitter-en amik nagyon aranyosak voltak:
" At the airport with my beautiful wife! ♥♥ I love you @SteysMenders ! "
" Oh look what have i got! ♥♥ "
" At the hotel restaurant! I'm hungry Hazza ! ♥♥ "
" In the dark with my beautiful sunshine! xx"
" The paparazzis always find us! Walk with @Harry_Styles xx"
Liam és Chels is majd kiugrik a boldogságtól. Jeremy olyan kis aranyos mindenki imádja. Harry-t kivételesen nagyon szereti. De hát.. őt nem lehet nem szeretni.
7 év múlva:
Ma van hogy Harry-vel 7 éve összeházasodtunk. El sem hiszem hogy már 7 éve történt. Azóta mind a ketten boldogok vagyunk. Se turné se címlap semmi sem tudott minket szétugrasztani. Mindig hittünk egymásnak és sosem csaptuk be a másikat.A rajongóknak sikerült megküzdeni a ténnyel hogy Harry foglalt és bizony minket már semmi sem tud szétszedni.
Harry ma egy romantikus vacsorára akar elvinni. Én is tartogatok neki egy meglepetést remélem örülni fog neki mert én nagyon örültem.Este 7 volt. Harry bármelyik pillanatban megérkezhet. Együtt lakunk félreértés ne essék csak el kellett intéznie valamit. Perrie és Chels segített kiválogatni a mára alkalmas ruhát.5 perc múlva ajtócsapódást hallottunk majd nyitódott az ajtó és egy fülég érő mosollyal megjelent Harry.
- Szia szépségem. - mondta majd odajött és felkapott majd megcsókolt.
- Szia. - megöleltem a lányokat majd besegített a kocsiba. Egy eléggé drága étteremben vacsoráztunk és mind a ketten nagyon jól éreztük magunkat. El sem akartam hinni hogy Harry ilyen helyekre elhoz. Egyszerűen mesés. Mikor megfelelőnek láttam az alkalmat és elkezdtem meglepetésemet.
- Nos nekem is van valami amit mondani szeretnék. - mondtam mosolyogva mire Harry is elmosolyodott.
- Igen? És mi? - kérdezte miközben körkörösen simogatta kézfejemet.
- Ma voltam orvosnál. - mondtam még mindig mosolyogva de Harry-nek az orvos szó hallatán lefagyott a mosoly a szájáról.
- Beteg vagy? - kérdezte aggodalmasan.
- Nem dehogyis. Annál sokkal jobb. - mondtam.
- Stacey ne húzd az agyam! Mi az? - kérdezte kissé idegesen de azért ő is mosolygott.
- Szóval......... - húztam az időt amivel sikeresen az agyát is. - Terhes vagyok. - mondtam mosolyogva mire mosolyogva kitágultak a szemei és azonnal felpattant.
- Végre! - kiabálta mire mindenki az örömtáncot járó Harry-re kapta a tekintetét.- El sem hiszed mennyire boldog vagyok. - mondta majd felkapott az ölébe majd megcsókolt. Végig nevettem miközben ő csak ölelt magához szorosan. - Terhes vagy! - kiabálta megint. Az étteremben ülők mind tapsolni kezdtek és kiabálták hogy gratulálunk. - Istenem annyira szeretlek. - mondta a szemembe.
- Én is nagyon szeretlek. - mondta majd megcsókolt majd utána megint magához húzott. Így kezdődött életünknek az a szakasza amikor végre már egy család lehettünk!
Lots of love : Bíía xx
Stacey szemszöge:
Miután Harry megkérte a kezemet gőzerővel elindult az esküvő megszervezése. Mindenki teljes extázisba volt esve. Lexi-ék az esküvőig nem mentek haza így ők is segítettek az előkészületekben. Harry és én majd kicsattantunk a boldogságtól. Gemma-val és Anne-nel választottam ki az esküvői ruhámat ami szerintem gyönyörű volt.Az esküvőn 320 ember vett részt. Sok híresség megjelent mint Justin Bieber, Demi Lovato, Simon Cowell, Cheryl Cole, ugye a Little Mix, Ed Sheeran , Olly Murs, Conor Maynard és Rita Ora. A fotós hála istennek most hagytak minket de persze kint a templom előtt volt egy pár. Igazából minket Harry-vel ez nem zavart hisz boldogok voltunk. Ugyan sajnáltam hogy anyáék ezt már nem élték meg de reméltem hogy fent mind a ketten boldogak és látják hogy én is az vagyok a megfelelő emberrel.
A nászút csodálatos volt. Spanyolországba mentünk és meglátogattuk szinte az összes tengerpartot. Esténként együtt néztük a naplementét. Rengeteg képet osztottunk meg Twitter-en amik nagyon aranyosak voltak:
" At the airport with my beautiful wife! ♥♥ I love you @SteysMenders ! "
" Oh look what have i got! ♥♥ "
" At the hotel restaurant! I'm hungry Hazza ! ♥♥ "
" In the dark with my beautiful sunshine! xx"
" The paparazzis always find us! Walk with @Harry_Styles xx"
Liam és Chels is majd kiugrik a boldogságtól. Jeremy olyan kis aranyos mindenki imádja. Harry-t kivételesen nagyon szereti. De hát.. őt nem lehet nem szeretni.
7 év múlva:
Ma van hogy Harry-vel 7 éve összeházasodtunk. El sem hiszem hogy már 7 éve történt. Azóta mind a ketten boldogok vagyunk. Se turné se címlap semmi sem tudott minket szétugrasztani. Mindig hittünk egymásnak és sosem csaptuk be a másikat.A rajongóknak sikerült megküzdeni a ténnyel hogy Harry foglalt és bizony minket már semmi sem tud szétszedni.
Harry ma egy romantikus vacsorára akar elvinni. Én is tartogatok neki egy meglepetést remélem örülni fog neki mert én nagyon örültem.Este 7 volt. Harry bármelyik pillanatban megérkezhet. Együtt lakunk félreértés ne essék csak el kellett intéznie valamit. Perrie és Chels segített kiválogatni a mára alkalmas ruhát.5 perc múlva ajtócsapódást hallottunk majd nyitódott az ajtó és egy fülég érő mosollyal megjelent Harry.
- Szia szépségem. - mondta majd odajött és felkapott majd megcsókolt.
- Szia. - megöleltem a lányokat majd besegített a kocsiba. Egy eléggé drága étteremben vacsoráztunk és mind a ketten nagyon jól éreztük magunkat. El sem akartam hinni hogy Harry ilyen helyekre elhoz. Egyszerűen mesés. Mikor megfelelőnek láttam az alkalmat és elkezdtem meglepetésemet.
- Nos nekem is van valami amit mondani szeretnék. - mondtam mosolyogva mire Harry is elmosolyodott.
- Igen? És mi? - kérdezte miközben körkörösen simogatta kézfejemet.
- Ma voltam orvosnál. - mondtam még mindig mosolyogva de Harry-nek az orvos szó hallatán lefagyott a mosoly a szájáról.
- Beteg vagy? - kérdezte aggodalmasan.
- Nem dehogyis. Annál sokkal jobb. - mondtam.
- Stacey ne húzd az agyam! Mi az? - kérdezte kissé idegesen de azért ő is mosolygott.
- Szóval......... - húztam az időt amivel sikeresen az agyát is. - Terhes vagyok. - mondtam mosolyogva mire mosolyogva kitágultak a szemei és azonnal felpattant.
- Végre! - kiabálta mire mindenki az örömtáncot járó Harry-re kapta a tekintetét.- El sem hiszed mennyire boldog vagyok. - mondta majd felkapott az ölébe majd megcsókolt. Végig nevettem miközben ő csak ölelt magához szorosan. - Terhes vagy! - kiabálta megint. Az étteremben ülők mind tapsolni kezdtek és kiabálták hogy gratulálunk. - Istenem annyira szeretlek. - mondta a szemembe.
- Én is nagyon szeretlek. - mondta majd megcsókolt majd utána megint magához húzott. Így kezdődött életünknek az a szakasza amikor végre már egy család lehettünk!
2012. október 26., péntek
30.fejezet Just say you want to stay with me ( THE END)
Hát eljött ez a pillanat is. Ünnepélyesen bejelentem hogy az 1D Harry's Love Story ezennel befejeződött. Ahogy a szavazásból kivettem a Star Realitionship-nél maradtatok. Nos annak már megvan az első fejezete.Nem tudom mikor kerül fel de remélem minél hamarabb. Remélem elégedettek lesztek a végével és tetszeni fog nektek. Nagy élmény volt írni ezt a blogot és az biztos hogy nagyon sokat fejlődtem az írásban. Legalábbis ezt érzem.
Szóval nem sokára jelentkezem a Star Relationship-pel addig legyetek rosszak!
Jó olvasást!
Lots of love Bííía xx !
Liam szemszöge:
Mondhatni ez életem legszebb pillanata. Itt tarthatom a kezemben a saját gyerekemet. Majdnem 13 órát bajlódott Chels de én egy percre sem mozdultam el tőle. Szorítottam a kezét és biztattam hogy ne adja fel.Látszott rajta hogy nem éppen élvezi a dolgot de mikor végre megpillantotta Jeremy-t ő is elmosolyodott. Végül 13 óra után végre kibújt. Gyönyörű barna szeme van amit tőlem örökölt mivel Chels-nek zöld van. Az arca az teljesen az én és Chelsea keveréke nagyon aranyos. Nem mondanám hogy kis baba attól függetlenül hogy korábban jött a vártnál. Azonban az orvos nem engedte hogy sokáig csodálhassuk ugyanis el kellett vinnie vizsgálatokra. Annyit tudunk hogy egyenlőre inkubátorba lesz a koraszülöttség miatt de az orvosok szerint teljesen egészséges baba.Engem megkértek hogy menjek ki amíg Chels-t rendbe rakják. Hatalmas mosollyal az arcomon nyitottam ki a folyosóra ahol 9 tekintet kapta fel a fejét. Látszott rajtuk hogy ők is itt vannak már elég régóta ugyanis volt pár karika a szemük alatt. Anya azonnal felpattant és odajött hozzám aggódva de mikor meglátta hogy mosolygok mint a tejbetök kicsit elmosolyodott.
- Na? - kérdezte miközben megfogta a kezemet és annyira szorította hogy majdnem elállt benne a vérkeringés. Nem volt nekem elég 13 órán át Chels kezét szorítani még anya is.
- Anya egy teljesen egészséges kisfiú nagymamája lettél. - mondtam mosolyogva mire anyának elkezdtek könnyek hullani a szeméből. Persze öröm könnyek.
- Gratulálok haver. - jött oda Louis miután anya leszakadt rólam. Mindegyikőjükkel kezet fogtam és megöleltük egymást de egy valami feltűnt. - Hol van Harry és Stacey? - kérdeztem mire Louis kissé elmosolyodott.
- Harry-vel szerveztünk egy hadműveletet Stacey visszaszerzéséhez és azt hajtja most végre. - mondta el ezt az elég furcsa mondatot. Mindannyian felröhögtünk. Már nem csak a mondaton hanem egy Louis is benne volt.
Stacey szemszöge:
10 órával ezelőtt
Már lassan 3 órája várunk. Eléggé idegesítő hogy nem tudunk semmit ráadásul egy orvos sem jön ki. Unalmamban egy dallamot kezdtem dobolni a széken a körmömmel de ahogy észrevettem Niall ezt nem értékelte. Bezzeg ő csámcsoghatott itt nekünk órákon keresztül senki sem szólhatott. Harry és Louis kint beszélgetnek. Igazából Harry amióta megjöttek be sem jött. Louis is azért ment utána mert mindenki azt hitte hazament. Ekkor azonban megjelent Louis de egyedül. Nem mondott semmit csak leült a nem rég megérkezett Eleanor mellé és a telefonján kezdett pittyegni. Valamit odasúgott El-nek aki ezen elmosolyodott. Jó volt nézni hogy ők mennyire szeretik egymást. Mi is lehetnénk így Harry-vel de valljuk be ő tehet róla. Még mindig nem tudom mit tettem vagy mit nem tettem azért hogy szakított velem. Egy sajnálommal letudta az egészet pedig nekem annál több kell. Ha elmondta volna miértjét talán tehettünk volna valamit az ellen hogy javítsunk vagy helyrehozzuk. De ő nem mondott semmit.
Újabb 3 óra telt el. Harry még mindig nem jelent meg. Igazából nem is tudom mit foglalkozok én ezzel. Miért érdekel ez engem egyáltalán. Ha itt lenne mivel lenne jobb? Hát semmi az biztos. Csak minden a ketten ülnénk itt feszülten és nem mernénk megszólalni. Hirtelen elkezdett Louis telefonja csörögni. Felvette öhöm-özött egy párat majd letette. Felállt és egyenesen leült mellém. Kíváncsian néztem rá de ő nem szólt semmit. Kis idő múlva végül rávette magát hogy mondjon valamit.
- Megkérhetlek valamire? - kérdezte azokkal a tipikus bociszemekkel.
- Persze. - mondtam nyugodtan kedvesen. Akármit teszek is én azoknak a bociszemeknek nem tudok nemet mondani.
- Szóval Lottie-ék be akarnak jönni a kórházba. De anyáék meg majd csak ha megszületik. De mivel ők még nincsenek 17 évesek sem nem tudnak idejönni. Nem mennél el értük? - kérdezte. Eleinte azt hittem nem jól hallom. Nem értem miért pont hozzám fordult de egy biztos már elültem a seggem szóval muszáj voltam igent mondani. - Nagyszerű. Ott vannak nálam azt meg gondolom tudod hol van. - mondta majd felállt és megölelt.
- Persze. - mondtam mosolyogva majd elindultam ezúttal a lift felé. Mikor a parkolóba értem egy sóhaj közepette beültem a kocsiba majd Louis háza felé vettem az irányt.Kiszálltam a kocsiból majd bementem a házba. Bent azonban nagy csend fogadott. Nem tudtam most mi van. Még csak 6 óra volt gondolom nem aludtak. TV-zni nem Tv-ztek mert egy árva mukkot sem hallottam. Ekkor azonban észrevettem hogy rózsaszirmok vannak szórva a lépcsőre. Elindultam a szirmok irányába. Végül az emeleten a játék szobába értem ami most át volt alakítva. Kellemes fény volt a szoba közepén volt egy asztal ami két személyre volt megterítve. A rádióban éppen Demi Lovato Give Your Heart a Break-je ment. Először azt hittem hogy rossz helyen vagyok vagy Louis csak egyszerűen kínjában ezt egy jó viccnek szánta de ekkor egy ajtó mögül megjelent Harry. Teljesen el voltam döbbenve. Nem mozdultam sehova csak vártam hogy ideérjen elém.
- Szia. - mondta félénken mosolyogva. Akármennyire próbálom utálni nem lehet. Olyan aranyosan mosolygott most is hogy legszívesebben azonnal a nyakába ugrottam volna és agyon csókoltam volna.De a józan eszem most is győzött.
- Mi ez Harry? - kérdeztem összehúzott szemekkel.
- Csak szeretnék bocsánatot kérni. - mondta miközben még közelebb lépett hozzám. Mindig is tudta hogy közelsége elgyengít. Ez most sem volt másképp de amint mondtam a józan eszem most győzedelmeskedik.
- Mi? - kérdeztem értetlenül. Bocsánatot akar kérni. Hát ezt nem hiszem el!
- Figyelj én tudom hogy egy hülye barom állat voltam....- mondta de nem engedtem hogy befejezzem.
- Igen az voltál. - mondtam majd lenéztem a földre.
- De csakis a te érdekeidet néztem. - mondta mire felkaptam a fejem. Most egy olyan nagy marhaságot mondott hogy kedvem támadt megütni. Még hogy az én érdekeimet? Az én érdekem az hogy vele legyek boldogan szerelmesen és ha eljön az ideje kapcsolatunk komolyabbra forduljon.
- Mit csináltál? Az én érdekeimet? Akkor nagyon eltévedtél Mr. Mindenben én vagyok legjobb Styles. - emeltem fel a hangom.
- Hát nem vetted észre hogy mostanában a hírnevem miatt ment tönkre az életed? - kérdezte miközben kezével hadonászott.
- Ez hülyeség. Ha ez lett volna akkor már az elején szakítasz. Te nem ezért szakítottál csak egyszerűen beszartál mert kezdett egy kapcsolatod igazán komolyra fordulni. - mondta idegesen.
- Ez nem igaz! - emelte már ő is feljebb a hangját.
- De igaz. Nekem ne hazudj. 3 oka lehet a szakításuknak. 1; egy 3. fő. - mondtam miközben Harry hihetetlenül kezdte csóválni a fejét. - 2; Már nem szeretsz. - mondtam de félbeszakított.
- Ez nem igaz! Szeretlek. Még mindig tiszta szívemből. Mindenkinél jobban. Nézd.. - mondta majd megragadta a kezemet és a szívéhez tette ami olyan sebességgel dobogott hogy ilyet még életemben nem érzetem. - érzed? Ha a közelemben vagy mindig ennyire dobog. Az ájulás kerülget most is mert félek mit fogsz nekem mondani. Félek hogy azt mondod ezek után már nem kellek neked. Félek hogy itt hagysz hogy egyedül maradok. Félek egyszerűen a gondolattól hogy mi már nem lehetünk együtt soha. - mondta miközben szemi kezdtem könnybe lábadni. Erre persze már én is kezdtem sírni ami csak nehezített a helyzetemen.
- Nem tudom Harry. - mondta mire ő kétségbeesetten nézett rám. Kezemet még mindig nem vette el a szívétől ami minden egyes szavamra 2-szer olyan gyorsan vert.
- Mit nem tudsz? - kérdezte teljes extázisba esve.
- Nem tudom hogy jobb-e nekünk együtt... - mondtam miközben felemeltem eddig lehajtott fejem.
- Mi az hogy jobb-e? Egyértelmű. - mondta. Minden szavával próbált rávenni hogy ne menjek el hogy maradjak az élete része de én egyszerűen bizonytalan voltam ami nem jó egy kapcsolatban.
- Harry.. - mondtam majd kihúztam kezem az övéi közül de ő kétségbeesetten kapott utána.
- Ne kérlek... - mondta sírva hangja minden szónál egyre halkabb lett.
- Sajnálom. - mondtam majd kihúztam a kezem és elindultam kifelé.
- Stacey! - szaladt utánam. - Kérlek! Esküszöm hogy minden olyan lesz mint régen sőt jobb lesz! Kérlek ne menj el.. - mondta sírva. Én már nem csöndben sírtam hanem volt amikor fel is sóhajtottam. Most volt az a pillanat hogy majdnem visszaszaladtam hozzá de mégsem. Még utoljára ránéztem könnyes arcára és sírástól piros szemire majd beültem a kocsiba és elmentem. Nem akartam visszamenni a kórházba de egyedül sem akartam lenni. Szükségem volt most valakire és csak remélni tudtam hogy ez Lexi lesz. Lexi-nél ahogy számítottam rá már mindenki aludt de Lexi azonban felkelt arra hogy hazajöttem.
- Na? - kérdezte gondolom Chels-re értette de én nem mondtam semmit csak sírva a nyakába borultam. - Mi a baj? - kérdezte miközben a hátamat simogatta. - Gyere üljünk le és elmondod. - mondta majd leültünk a kanapéra és elmondtam neki mindent ami a szívemet nyomta. Most teljesen normálisak voltunk egymással és jól esett hogy támogatott. Olyanok voltunk mint az igazi testvérek.
Harry szemszöge:
Mérgemben mindent ami az utamba került felrúgtam és összetörtem. Az sem érdekelt hogy ez nem az én házam csak egyszerűen törni akartam. Ki akartam adni magamból az összes düht. Senkire sem haragudtam az ég világon csak magamra. Olyan de olyan egy hülye barom állat vagyok hogy ilyen nincs még egy ezen a világon. Nem bocsátott meg. Itt hagyott és érzem hogy ez most örökre szól.Érzem hogy már soha többet nem kapom őt vissza. Pedig én abba belehalok.Nekem szükségem van rá. Olyan nekem mint a levegő ha nincs akkor meghalok és erre ebben a külön töltött 2 napban jöttem rá. Leültem a kanapéra és a kezembe temettem a fejem és sírásba kezdtem. Életem legrosszabb percei voltak azok amik az előbb történtek vagyis még tart is. Igazából van egy olyan érzésem hogy ezentúl minden egyes nélküle töltött perc életem legrosszabb perce lesz. Elkezdett a telefon rezegni a zsebemben. Kivettem onnan majd felvettem.
- Haló? - szóltam bele rekedten szipogva.
- Óh basszus. Ugye most azért sírsz mert örülsz hogy kibékültetek. - hallottam meg Louis hangját a vonal másik felén.
- Bárcsak úgy lenne. - mondtam majd ezután egy órás telefon beszélgetés vette kezdetét. - És Liam? - kérdeztem miután mindent kitárgyaltunk.Hangom még mindig rekedt volt és még mindig szipogtam.
- Ja minden rendben. A kis Payne megszületett és Liam boldog mint még soha. - mondta ezt egy kicsit már vidámabban.Egy kisebb mosoly jelent meg az arcomon. Örülök hogy legalább ő boldog.
- Majd bemegyek. - mondtam.
- Persze haver tudom. De most pihenj biztos Liam is megérti. - mondta Louis kedvesen.
- Rendben de leteszem. Sok lesz a számla. - mondtam.
- Nem pazaroltam el. - mondta majd elköszöntünk egymástól és letettük. Ezután fogtam magam felmentem az emeltre és álomra hajtottam a fejem.
Stacey szemszöge:
- Lexi? - fordultam nővérem felé egy kiadós beszélgetés után.
- Tessék? - kérdezte a konyhából miközben egy jó kis forró csokit csinált nekem.
- Visszamegyek veletek Amerika-ba. - mondtam mire idejött.
- Mi? - kérdezte lepetten.
- Nem tudok magammal mit kezdeni itt. Jobb lesz úgy. - mondtam majd elvettem tőle a bögrét.
- Te tudod. - mondta majd leült mellém és magához ölelt.
Másnap írtam egy levelet mait megkértem hogy Lexi juttasson el Chels-hez. Mindent leírtam benne. Remélem megérti döntésem és nem fog életem végéig utálni. Most éppen pakolok. Lexi és Rayn - aki megjegyezném elég normális- megengedték hogy hozzájuk költözzek amíg nem találok munkát. Justin végül az ő gyerekükként és az én keresztfiamként fogja élni életét. Jobb lesz ez így neki.
- Kész vagy? - jött be Ryan.
- Persze mehetünk. - mondtam majd megfogtam a bőröndjeimet.
Chels szemszöge:
Ma nagy meglepetésemre Lexi látogatott meg. Stacey-től hozott egy levelet. Eleinte nem értettem de azt mondta ha elolvasom mindent megértek. Meglepően kedves volt ami ennyi idő után eléggé fura volt. Még Jeremy-t is megnézte és gratulált nekem is és Liam-nek is.
- Szia. - jött be Harry elég ramaty állapotban.
- Szia. - mondtam mosolyogva. Ekkor bejött Liam és elkezdtek beszélgetni így gondoltam kibontom a levelet.Azonban ami benne volt az egy kicsit nagyon meglepett épp ezért gondoltam hogy ezt Harry-nek kell elolvasnia és cselekednie.
- Harry. - mondtam mire Liam is és az említett személy is idekapta tekintetét. - Azt hiszem ezt el kéne olvasnod. - mondtam majd átnyújtottam neki a levelet.
Harry szemszöge:
" Kedves Chelsea
Tudnod kell hogy akárhol leszek mindig te leszel a legjobb barátnőm. Nem tudom most jól döntöttem-e valószínűleg nem. Biztos azt hiszed rólam hogy menekülök.Meglehet de ami elől menekülök az Harry. Rettenetesen szerelmes vagyok belé.Az hogy nem lehetek vele együtt teljesen tönkretesz. Ezért mivel ha egy városban élünk nem kizárt hogy összefutunk amit kerülni szeretnék ma visszautazom Amerika-ba és Lexi-ékkel fogok élni. Megpróbálok ha felejteni nem is mert az biztos nem menne de a nélkül élni ami nekem a világot jelenti.Kérlek add át mindenkinek hogy egy élmény volt velük ez a 8 hónap. Hiányozni fog Louis örökös viccelése és hogy néha komoly i tud lenni. Liam kedvessége Zayn egósága Niall hatalmas étvágya. Eleanor ruhamániája és Perrie hülyeségei. Perrie-nek külön add át hogy imádom melletted ő a másik legjobb barátnőm. Mindenkinek kívánom hogy becsülje meg a párját és soha de soha ne ne engedje el.Valamint Shell-ben az hogy mindig tudta mikor kell hol lennie.Természetesen mindenkinél jobban Harry fog hiányozni de ezt neki ne mond el. Csak még jobban összeomlana.
Remélem hogy mindannyian jó életetekben lesz részetek és puszilom Jeremy-t.
Szeretlek titeket: Satcey xx"
A levél elolvasása után megint könnynek gyűltek a szemembe.Elmegy soha többet nem látom már. Vége egy cseppnyi esély sem maradt. Chelsea várakozóan nézett rám amjd felé emeltem a tekintetem.
- Harry én csak egy dolgot tudok javasolni. - mondta. - Menj utána.
- Mi? - kérdeztem.
- Menj utána a reptérre. - mondta mire ebben a másodperceben leesett. Felkaptam a kabátom és futva indultam meg parkoló felé. Szerencsére most megúsztam minden közlekedési cécó nélkül. A reptéren megnéztem melyik járat mikor indul. Amerikába 13:15-kor ami 2 perc múlva lesz. Hatalmas sebességgel indultam el Satcey keresésére. Mindenhol bekerestem de sehol sem találtam. Már minden reményemet elvesztettem amikor megláttam egy lányt aki háttal áll nekem.Már elindult be a repülőhöz vezető folyosón. Gyorsan utána szaladtam de az őrök nem engedtek tovább.
- Engedjenek már tovább. Harry Styles vagyok fizetek amennyit csak akar. - mondtam miközben kapálóztam.
- Sajnáljuk de nem. - mondta a pasas.
- Stacey! -kiabáltam utána de nem figyelt. - Stacey! - kiáltottam megint és most végre ide is nézett. Lepetten kapta felém fejét.
- Harry? - kérdezte majd elkezdett visszafelé indulni. Az őrök ekkor végre már elengedtek. - Mit csinálsz itt? - kérdezte.
- Ne menj el. - kértem el-elcsukló hangon.
- Harry...- mondta de én befejeztem.
- Ne! Légyszíves! Ha most elmész nekünk nincs több esélyünk. Kérlek. - könyörögtem neki már remegő hangon az előjövő sírástól.
- Harry nem hiszem hogy működne. - mondta már ő is könnyes szemekkel.
- De működne hidd el! Én mindent megtennék érted. Te lennél a mindenem. Szeretlek mindennél és mindenkinél jobban. Ha elmész ezt nem tudom bebizonyítani. - mondtam. Ennyire még életemben nem könyörögtem mint most. Nem engedhettem hogy elmenjen. Akkor itt tényleg vége mindennek ahogy az életemnek is.
- Én... én..... nem tudom. - mondta sírva.
- Én viszont tudom. Bebizonyítom hogy képes vagyok komoly kapcsolatra, - mondtam majd letérdeltem elé.
- Harry mit csinálsz? - kérdezte értetlenül.Benyúltam a zsebembe és kihúztam belőle azt a gyűrűt amit már hónapok óta hordok magamnál de eddig nem volt merszem elővenni.
- Satcey Menders...- mondtam mire Stacey szája elé kapta a kezét.
- Úristen! - mondta könnyeivel küszködve.
- Esküszöm hogy mindent megfogok tenni érted. Te leszel a legfontosabb az életemben. Hozzám jönnél? - kérdeztem idegesen remegve.
- Mondj igent. - kiabálta a háta mögül Lexi. Stacey felém kapta fejét majd a szemembe nézett.
- Minden rendben lesz? - kérdezte.
- Minden....minden. - mondta reményteli hanggal.
- Akkor.... igen. - mondta mosolyogva mire felpattantam felvettem az ölembe és megpörgettem közben megállás nélkül csókoltam. A hátunk mögül hatalmas tapsvihar tört ki. Gondolom jó kis műsort adhattunk. A lényeg ami lényeg hogy innentől tényleg minden a legnagyobb rendben ment. Szerettük egymást és boldogan éltünk amíg meg nem haltunk.
ui: Holnap valószínűleg holnap ( nem biztos) jön majd egy utószó. xx
Szóval nem sokára jelentkezem a Star Relationship-pel addig legyetek rosszak!
Jó olvasást!
Lots of love Bííía xx !
Liam szemszöge:
Mondhatni ez életem legszebb pillanata. Itt tarthatom a kezemben a saját gyerekemet. Majdnem 13 órát bajlódott Chels de én egy percre sem mozdultam el tőle. Szorítottam a kezét és biztattam hogy ne adja fel.Látszott rajta hogy nem éppen élvezi a dolgot de mikor végre megpillantotta Jeremy-t ő is elmosolyodott. Végül 13 óra után végre kibújt. Gyönyörű barna szeme van amit tőlem örökölt mivel Chels-nek zöld van. Az arca az teljesen az én és Chelsea keveréke nagyon aranyos. Nem mondanám hogy kis baba attól függetlenül hogy korábban jött a vártnál. Azonban az orvos nem engedte hogy sokáig csodálhassuk ugyanis el kellett vinnie vizsgálatokra. Annyit tudunk hogy egyenlőre inkubátorba lesz a koraszülöttség miatt de az orvosok szerint teljesen egészséges baba.Engem megkértek hogy menjek ki amíg Chels-t rendbe rakják. Hatalmas mosollyal az arcomon nyitottam ki a folyosóra ahol 9 tekintet kapta fel a fejét. Látszott rajtuk hogy ők is itt vannak már elég régóta ugyanis volt pár karika a szemük alatt. Anya azonnal felpattant és odajött hozzám aggódva de mikor meglátta hogy mosolygok mint a tejbetök kicsit elmosolyodott.
- Na? - kérdezte miközben megfogta a kezemet és annyira szorította hogy majdnem elállt benne a vérkeringés. Nem volt nekem elég 13 órán át Chels kezét szorítani még anya is.
- Anya egy teljesen egészséges kisfiú nagymamája lettél. - mondtam mosolyogva mire anyának elkezdtek könnyek hullani a szeméből. Persze öröm könnyek.
- Gratulálok haver. - jött oda Louis miután anya leszakadt rólam. Mindegyikőjükkel kezet fogtam és megöleltük egymást de egy valami feltűnt. - Hol van Harry és Stacey? - kérdeztem mire Louis kissé elmosolyodott.
- Harry-vel szerveztünk egy hadműveletet Stacey visszaszerzéséhez és azt hajtja most végre. - mondta el ezt az elég furcsa mondatot. Mindannyian felröhögtünk. Már nem csak a mondaton hanem egy Louis is benne volt.
Stacey szemszöge:
10 órával ezelőtt
Már lassan 3 órája várunk. Eléggé idegesítő hogy nem tudunk semmit ráadásul egy orvos sem jön ki. Unalmamban egy dallamot kezdtem dobolni a széken a körmömmel de ahogy észrevettem Niall ezt nem értékelte. Bezzeg ő csámcsoghatott itt nekünk órákon keresztül senki sem szólhatott. Harry és Louis kint beszélgetnek. Igazából Harry amióta megjöttek be sem jött. Louis is azért ment utána mert mindenki azt hitte hazament. Ekkor azonban megjelent Louis de egyedül. Nem mondott semmit csak leült a nem rég megérkezett Eleanor mellé és a telefonján kezdett pittyegni. Valamit odasúgott El-nek aki ezen elmosolyodott. Jó volt nézni hogy ők mennyire szeretik egymást. Mi is lehetnénk így Harry-vel de valljuk be ő tehet róla. Még mindig nem tudom mit tettem vagy mit nem tettem azért hogy szakított velem. Egy sajnálommal letudta az egészet pedig nekem annál több kell. Ha elmondta volna miértjét talán tehettünk volna valamit az ellen hogy javítsunk vagy helyrehozzuk. De ő nem mondott semmit.
Újabb 3 óra telt el. Harry még mindig nem jelent meg. Igazából nem is tudom mit foglalkozok én ezzel. Miért érdekel ez engem egyáltalán. Ha itt lenne mivel lenne jobb? Hát semmi az biztos. Csak minden a ketten ülnénk itt feszülten és nem mernénk megszólalni. Hirtelen elkezdett Louis telefonja csörögni. Felvette öhöm-özött egy párat majd letette. Felállt és egyenesen leült mellém. Kíváncsian néztem rá de ő nem szólt semmit. Kis idő múlva végül rávette magát hogy mondjon valamit.
- Megkérhetlek valamire? - kérdezte azokkal a tipikus bociszemekkel.
- Persze. - mondtam nyugodtan kedvesen. Akármit teszek is én azoknak a bociszemeknek nem tudok nemet mondani.
- Szóval Lottie-ék be akarnak jönni a kórházba. De anyáék meg majd csak ha megszületik. De mivel ők még nincsenek 17 évesek sem nem tudnak idejönni. Nem mennél el értük? - kérdezte. Eleinte azt hittem nem jól hallom. Nem értem miért pont hozzám fordult de egy biztos már elültem a seggem szóval muszáj voltam igent mondani. - Nagyszerű. Ott vannak nálam azt meg gondolom tudod hol van. - mondta majd felállt és megölelt.
- Persze. - mondtam mosolyogva majd elindultam ezúttal a lift felé. Mikor a parkolóba értem egy sóhaj közepette beültem a kocsiba majd Louis háza felé vettem az irányt.Kiszálltam a kocsiból majd bementem a házba. Bent azonban nagy csend fogadott. Nem tudtam most mi van. Még csak 6 óra volt gondolom nem aludtak. TV-zni nem Tv-ztek mert egy árva mukkot sem hallottam. Ekkor azonban észrevettem hogy rózsaszirmok vannak szórva a lépcsőre. Elindultam a szirmok irányába. Végül az emeleten a játék szobába értem ami most át volt alakítva. Kellemes fény volt a szoba közepén volt egy asztal ami két személyre volt megterítve. A rádióban éppen Demi Lovato Give Your Heart a Break-je ment. Először azt hittem hogy rossz helyen vagyok vagy Louis csak egyszerűen kínjában ezt egy jó viccnek szánta de ekkor egy ajtó mögül megjelent Harry. Teljesen el voltam döbbenve. Nem mozdultam sehova csak vártam hogy ideérjen elém.
- Szia. - mondta félénken mosolyogva. Akármennyire próbálom utálni nem lehet. Olyan aranyosan mosolygott most is hogy legszívesebben azonnal a nyakába ugrottam volna és agyon csókoltam volna.De a józan eszem most is győzött.
- Mi ez Harry? - kérdeztem összehúzott szemekkel.
- Csak szeretnék bocsánatot kérni. - mondta miközben még közelebb lépett hozzám. Mindig is tudta hogy közelsége elgyengít. Ez most sem volt másképp de amint mondtam a józan eszem most győzedelmeskedik.
- Mi? - kérdeztem értetlenül. Bocsánatot akar kérni. Hát ezt nem hiszem el!
- Figyelj én tudom hogy egy hülye barom állat voltam....- mondta de nem engedtem hogy befejezzem.
- Igen az voltál. - mondtam majd lenéztem a földre.
- De csakis a te érdekeidet néztem. - mondta mire felkaptam a fejem. Most egy olyan nagy marhaságot mondott hogy kedvem támadt megütni. Még hogy az én érdekeimet? Az én érdekem az hogy vele legyek boldogan szerelmesen és ha eljön az ideje kapcsolatunk komolyabbra forduljon.
- Mit csináltál? Az én érdekeimet? Akkor nagyon eltévedtél Mr. Mindenben én vagyok legjobb Styles. - emeltem fel a hangom.
- Hát nem vetted észre hogy mostanában a hírnevem miatt ment tönkre az életed? - kérdezte miközben kezével hadonászott.
- Ez hülyeség. Ha ez lett volna akkor már az elején szakítasz. Te nem ezért szakítottál csak egyszerűen beszartál mert kezdett egy kapcsolatod igazán komolyra fordulni. - mondta idegesen.
- Ez nem igaz! - emelte már ő is feljebb a hangját.
- De igaz. Nekem ne hazudj. 3 oka lehet a szakításuknak. 1; egy 3. fő. - mondtam miközben Harry hihetetlenül kezdte csóválni a fejét. - 2; Már nem szeretsz. - mondtam de félbeszakított.
- Ez nem igaz! Szeretlek. Még mindig tiszta szívemből. Mindenkinél jobban. Nézd.. - mondta majd megragadta a kezemet és a szívéhez tette ami olyan sebességgel dobogott hogy ilyet még életemben nem érzetem. - érzed? Ha a közelemben vagy mindig ennyire dobog. Az ájulás kerülget most is mert félek mit fogsz nekem mondani. Félek hogy azt mondod ezek után már nem kellek neked. Félek hogy itt hagysz hogy egyedül maradok. Félek egyszerűen a gondolattól hogy mi már nem lehetünk együtt soha. - mondta miközben szemi kezdtem könnybe lábadni. Erre persze már én is kezdtem sírni ami csak nehezített a helyzetemen.
- Nem tudom Harry. - mondta mire ő kétségbeesetten nézett rám. Kezemet még mindig nem vette el a szívétől ami minden egyes szavamra 2-szer olyan gyorsan vert.
- Mit nem tudsz? - kérdezte teljes extázisba esve.
- Nem tudom hogy jobb-e nekünk együtt... - mondtam miközben felemeltem eddig lehajtott fejem.
- Mi az hogy jobb-e? Egyértelmű. - mondta. Minden szavával próbált rávenni hogy ne menjek el hogy maradjak az élete része de én egyszerűen bizonytalan voltam ami nem jó egy kapcsolatban.
- Harry.. - mondtam majd kihúztam kezem az övéi közül de ő kétségbeesetten kapott utána.
- Ne kérlek... - mondta sírva hangja minden szónál egyre halkabb lett.
- Sajnálom. - mondtam majd kihúztam a kezem és elindultam kifelé.
- Stacey! - szaladt utánam. - Kérlek! Esküszöm hogy minden olyan lesz mint régen sőt jobb lesz! Kérlek ne menj el.. - mondta sírva. Én már nem csöndben sírtam hanem volt amikor fel is sóhajtottam. Most volt az a pillanat hogy majdnem visszaszaladtam hozzá de mégsem. Még utoljára ránéztem könnyes arcára és sírástól piros szemire majd beültem a kocsiba és elmentem. Nem akartam visszamenni a kórházba de egyedül sem akartam lenni. Szükségem volt most valakire és csak remélni tudtam hogy ez Lexi lesz. Lexi-nél ahogy számítottam rá már mindenki aludt de Lexi azonban felkelt arra hogy hazajöttem.
- Na? - kérdezte gondolom Chels-re értette de én nem mondtam semmit csak sírva a nyakába borultam. - Mi a baj? - kérdezte miközben a hátamat simogatta. - Gyere üljünk le és elmondod. - mondta majd leültünk a kanapéra és elmondtam neki mindent ami a szívemet nyomta. Most teljesen normálisak voltunk egymással és jól esett hogy támogatott. Olyanok voltunk mint az igazi testvérek.
Harry szemszöge:
Mérgemben mindent ami az utamba került felrúgtam és összetörtem. Az sem érdekelt hogy ez nem az én házam csak egyszerűen törni akartam. Ki akartam adni magamból az összes düht. Senkire sem haragudtam az ég világon csak magamra. Olyan de olyan egy hülye barom állat vagyok hogy ilyen nincs még egy ezen a világon. Nem bocsátott meg. Itt hagyott és érzem hogy ez most örökre szól.Érzem hogy már soha többet nem kapom őt vissza. Pedig én abba belehalok.Nekem szükségem van rá. Olyan nekem mint a levegő ha nincs akkor meghalok és erre ebben a külön töltött 2 napban jöttem rá. Leültem a kanapéra és a kezembe temettem a fejem és sírásba kezdtem. Életem legrosszabb percei voltak azok amik az előbb történtek vagyis még tart is. Igazából van egy olyan érzésem hogy ezentúl minden egyes nélküle töltött perc életem legrosszabb perce lesz. Elkezdett a telefon rezegni a zsebemben. Kivettem onnan majd felvettem.
- Haló? - szóltam bele rekedten szipogva.
- Óh basszus. Ugye most azért sírsz mert örülsz hogy kibékültetek. - hallottam meg Louis hangját a vonal másik felén.
- Bárcsak úgy lenne. - mondtam majd ezután egy órás telefon beszélgetés vette kezdetét. - És Liam? - kérdeztem miután mindent kitárgyaltunk.Hangom még mindig rekedt volt és még mindig szipogtam.
- Ja minden rendben. A kis Payne megszületett és Liam boldog mint még soha. - mondta ezt egy kicsit már vidámabban.Egy kisebb mosoly jelent meg az arcomon. Örülök hogy legalább ő boldog.
- Majd bemegyek. - mondtam.
- Persze haver tudom. De most pihenj biztos Liam is megérti. - mondta Louis kedvesen.
- Rendben de leteszem. Sok lesz a számla. - mondtam.
- Nem pazaroltam el. - mondta majd elköszöntünk egymástól és letettük. Ezután fogtam magam felmentem az emeltre és álomra hajtottam a fejem.
Stacey szemszöge:
- Lexi? - fordultam nővérem felé egy kiadós beszélgetés után.
- Tessék? - kérdezte a konyhából miközben egy jó kis forró csokit csinált nekem.
- Visszamegyek veletek Amerika-ba. - mondtam mire idejött.
- Mi? - kérdezte lepetten.
- Nem tudok magammal mit kezdeni itt. Jobb lesz úgy. - mondtam majd elvettem tőle a bögrét.
- Te tudod. - mondta majd leült mellém és magához ölelt.
Másnap írtam egy levelet mait megkértem hogy Lexi juttasson el Chels-hez. Mindent leírtam benne. Remélem megérti döntésem és nem fog életem végéig utálni. Most éppen pakolok. Lexi és Rayn - aki megjegyezném elég normális- megengedték hogy hozzájuk költözzek amíg nem találok munkát. Justin végül az ő gyerekükként és az én keresztfiamként fogja élni életét. Jobb lesz ez így neki.
- Kész vagy? - jött be Ryan.
- Persze mehetünk. - mondtam majd megfogtam a bőröndjeimet.
Chels szemszöge:
Ma nagy meglepetésemre Lexi látogatott meg. Stacey-től hozott egy levelet. Eleinte nem értettem de azt mondta ha elolvasom mindent megértek. Meglepően kedves volt ami ennyi idő után eléggé fura volt. Még Jeremy-t is megnézte és gratulált nekem is és Liam-nek is.
- Szia. - jött be Harry elég ramaty állapotban.
- Szia. - mondtam mosolyogva. Ekkor bejött Liam és elkezdtek beszélgetni így gondoltam kibontom a levelet.Azonban ami benne volt az egy kicsit nagyon meglepett épp ezért gondoltam hogy ezt Harry-nek kell elolvasnia és cselekednie.
- Harry. - mondtam mire Liam is és az említett személy is idekapta tekintetét. - Azt hiszem ezt el kéne olvasnod. - mondtam majd átnyújtottam neki a levelet.
Harry szemszöge:
" Kedves Chelsea
Tudnod kell hogy akárhol leszek mindig te leszel a legjobb barátnőm. Nem tudom most jól döntöttem-e valószínűleg nem. Biztos azt hiszed rólam hogy menekülök.Meglehet de ami elől menekülök az Harry. Rettenetesen szerelmes vagyok belé.Az hogy nem lehetek vele együtt teljesen tönkretesz. Ezért mivel ha egy városban élünk nem kizárt hogy összefutunk amit kerülni szeretnék ma visszautazom Amerika-ba és Lexi-ékkel fogok élni. Megpróbálok ha felejteni nem is mert az biztos nem menne de a nélkül élni ami nekem a világot jelenti.Kérlek add át mindenkinek hogy egy élmény volt velük ez a 8 hónap. Hiányozni fog Louis örökös viccelése és hogy néha komoly i tud lenni. Liam kedvessége Zayn egósága Niall hatalmas étvágya. Eleanor ruhamániája és Perrie hülyeségei. Perrie-nek külön add át hogy imádom melletted ő a másik legjobb barátnőm. Mindenkinek kívánom hogy becsülje meg a párját és soha de soha ne ne engedje el.Valamint Shell-ben az hogy mindig tudta mikor kell hol lennie.Természetesen mindenkinél jobban Harry fog hiányozni de ezt neki ne mond el. Csak még jobban összeomlana.
Remélem hogy mindannyian jó életetekben lesz részetek és puszilom Jeremy-t.
Szeretlek titeket: Satcey xx"
A levél elolvasása után megint könnynek gyűltek a szemembe.Elmegy soha többet nem látom már. Vége egy cseppnyi esély sem maradt. Chelsea várakozóan nézett rám amjd felé emeltem a tekintetem.
- Harry én csak egy dolgot tudok javasolni. - mondta. - Menj utána.
- Mi? - kérdeztem.
- Menj utána a reptérre. - mondta mire ebben a másodperceben leesett. Felkaptam a kabátom és futva indultam meg parkoló felé. Szerencsére most megúsztam minden közlekedési cécó nélkül. A reptéren megnéztem melyik járat mikor indul. Amerikába 13:15-kor ami 2 perc múlva lesz. Hatalmas sebességgel indultam el Satcey keresésére. Mindenhol bekerestem de sehol sem találtam. Már minden reményemet elvesztettem amikor megláttam egy lányt aki háttal áll nekem.Már elindult be a repülőhöz vezető folyosón. Gyorsan utána szaladtam de az őrök nem engedtek tovább.
- Engedjenek már tovább. Harry Styles vagyok fizetek amennyit csak akar. - mondtam miközben kapálóztam.
- Sajnáljuk de nem. - mondta a pasas.
- Stacey! -kiabáltam utána de nem figyelt. - Stacey! - kiáltottam megint és most végre ide is nézett. Lepetten kapta felém fejét.
- Harry? - kérdezte majd elkezdett visszafelé indulni. Az őrök ekkor végre már elengedtek. - Mit csinálsz itt? - kérdezte.
- Ne menj el. - kértem el-elcsukló hangon.
- Harry...- mondta de én befejeztem.
- Ne! Légyszíves! Ha most elmész nekünk nincs több esélyünk. Kérlek. - könyörögtem neki már remegő hangon az előjövő sírástól.
- Harry nem hiszem hogy működne. - mondta már ő is könnyes szemekkel.
- De működne hidd el! Én mindent megtennék érted. Te lennél a mindenem. Szeretlek mindennél és mindenkinél jobban. Ha elmész ezt nem tudom bebizonyítani. - mondtam. Ennyire még életemben nem könyörögtem mint most. Nem engedhettem hogy elmenjen. Akkor itt tényleg vége mindennek ahogy az életemnek is.
- Én... én..... nem tudom. - mondta sírva.
- Én viszont tudom. Bebizonyítom hogy képes vagyok komoly kapcsolatra, - mondtam majd letérdeltem elé.
- Harry mit csinálsz? - kérdezte értetlenül.Benyúltam a zsebembe és kihúztam belőle azt a gyűrűt amit már hónapok óta hordok magamnál de eddig nem volt merszem elővenni.
- Satcey Menders...- mondtam mire Stacey szája elé kapta a kezét.
- Úristen! - mondta könnyeivel küszködve.
- Esküszöm hogy mindent megfogok tenni érted. Te leszel a legfontosabb az életemben. Hozzám jönnél? - kérdeztem idegesen remegve.
- Mondj igent. - kiabálta a háta mögül Lexi. Stacey felém kapta fejét majd a szemembe nézett.
- Minden rendben lesz? - kérdezte.
- Minden....minden. - mondta reményteli hanggal.
- Akkor.... igen. - mondta mosolyogva mire felpattantam felvettem az ölembe és megpörgettem közben megállás nélkül csókoltam. A hátunk mögül hatalmas tapsvihar tört ki. Gondolom jó kis műsort adhattunk. A lényeg ami lényeg hogy innentől tényleg minden a legnagyobb rendben ment. Szerettük egymást és boldogan éltünk amíg meg nem haltunk.
ui: Holnap valószínűleg holnap ( nem biztos) jön majd egy utószó. xx
2012. október 24., szerda
Díj!!! ♥♥
Szijjasztok! Megkaptam a 1D Harry's Story történetem valószínűleg utolsó díját! Nagyon szépen köszönöm Rebii-nek!!! xx ♥♥
Szabályok:
1; A jelölő minden kérdésére válaszolni kell.
2; 11 kérdést fel kell tenni a jelölteknek.
3; Jelölni és linkelni kell annyi embert amennyit akarsz és tudsz.
4;Meg kell köszönni annak a kitől a díjat kapta.
Kérdések:
1; Nézed az X-Factor Usa-t vagy UK-t ha igen akkor ki a kedvenced?
Hát igazából nézném én nagyon szívesen csak nincs hozzáférésem. Tudom hogy lehet neten nézni de bonyolult miért nem tudom ;)
2; Kakaó vagy tea?
Mivel mamám minden reggel kakaóval vár így kakaó természetesen. ♥
3; Mi ad ihletet az íráshoz?
Igazából nem tudom. Sok blogot olvasok lehet onnan de az ihlet csak úgy jön mikor unalmas percemben ülök otthon.
4; Melyik blogot olvastad először?
Ha úgy érted hogy az egész blogolvasási történetem alatt akkor valamilyen Vámpírnaplósat de ha 1D-re érted akkor az I just wanna be with you-s Louis-s történetet.
5; Voltál már Angliában?
Jajj ne kínozz ezzel! xd Sajnos nem de minden vágyam ;)
6; Volt Jonas Brothers vagy Justin Bieber korszakod? ( esetleg van)
Jonas Brothers volt mikor ment a Disney-n a sorozatuk azt igazán szerettem. Justin Bieber pedig még javában van.
7; Ki lennél szívesebben Lux vagy az egyik 1D-s srác barátnője?
Hát elég egyértelmű hogy egy 1D-s barátnő de lennék olyan cuki mint Lux az is biztos ;)
8; Szereted a nyolcast?
Hát annyira nem :/ xd
9; Szerinted mit kéne kérdeznem?
Nem tudom de ez egy fogós kérdés xd.
10; Jó vagy matekból?
Igen 5-ös vagyok ;)
11; (a+b)(a-b)=
Mivel nincs megadva az a és a b értéke ez a feladat megoldhatatlan! Köszönöm a tapsot! ;)
Kérdéseim:
1; Ittál már valaha valamilyen alkoholt?
2; Voltál buliban a hétvégén?
3; Alma vagy körte?
4; X-factor USA UK vagy Hungary?
5; Nestea vagy Lipton?
6; Kedvenc blogod?
7; Olvasod a blogom?
8; Életedben hány blogot írtál?
9; Kutya vagy macska?
10; Mikor szeretted meg a 1D-t?
11; Ki a kedvenc tagod?
Akiknek tovább adom:
Dórucika
Diana
Szabályok:
1; A jelölő minden kérdésére válaszolni kell.
2; 11 kérdést fel kell tenni a jelölteknek.
3; Jelölni és linkelni kell annyi embert amennyit akarsz és tudsz.
4;Meg kell köszönni annak a kitől a díjat kapta.
Kérdések:
1; Nézed az X-Factor Usa-t vagy UK-t ha igen akkor ki a kedvenced?
Hát igazából nézném én nagyon szívesen csak nincs hozzáférésem. Tudom hogy lehet neten nézni de bonyolult miért nem tudom ;)
2; Kakaó vagy tea?
Mivel mamám minden reggel kakaóval vár így kakaó természetesen. ♥
3; Mi ad ihletet az íráshoz?
Igazából nem tudom. Sok blogot olvasok lehet onnan de az ihlet csak úgy jön mikor unalmas percemben ülök otthon.
4; Melyik blogot olvastad először?
Ha úgy érted hogy az egész blogolvasási történetem alatt akkor valamilyen Vámpírnaplósat de ha 1D-re érted akkor az I just wanna be with you-s Louis-s történetet.
5; Voltál már Angliában?
Jajj ne kínozz ezzel! xd Sajnos nem de minden vágyam ;)
6; Volt Jonas Brothers vagy Justin Bieber korszakod? ( esetleg van)
Jonas Brothers volt mikor ment a Disney-n a sorozatuk azt igazán szerettem. Justin Bieber pedig még javában van.
7; Ki lennél szívesebben Lux vagy az egyik 1D-s srác barátnője?
Hát elég egyértelmű hogy egy 1D-s barátnő de lennék olyan cuki mint Lux az is biztos ;)
8; Szereted a nyolcast?
Hát annyira nem :/ xd
9; Szerinted mit kéne kérdeznem?
Nem tudom de ez egy fogós kérdés xd.
10; Jó vagy matekból?
Igen 5-ös vagyok ;)
11; (a+b)(a-b)=
Mivel nincs megadva az a és a b értéke ez a feladat megoldhatatlan! Köszönöm a tapsot! ;)
Kérdéseim:
1; Ittál már valaha valamilyen alkoholt?
2; Voltál buliban a hétvégén?
3; Alma vagy körte?
4; X-factor USA UK vagy Hungary?
5; Nestea vagy Lipton?
6; Kedvenc blogod?
7; Olvasod a blogom?
8; Életedben hány blogot írtál?
9; Kutya vagy macska?
10; Mikor szeretted meg a 1D-t?
11; Ki a kedvenc tagod?
Akiknek tovább adom:
Dórucika
Diana
2012. október 23., kedd
29.fejezet Maybe I've a Chance..
Hola Directioner-ek. Nos az a nagy helyzet hogy 1 fejezet maradt a nagy befejezésig. Valójában el sem hiszem. Nagyon örülök és egyben szomorú is vagyok mert imádtam ezt a blogot írni. Na de ez még nem a búcsúzás ideje. Ahogy látttok oldalra kitettem egy szavazást. Mivel enm volt még időm kiírni miről szolnak ezért most kiírom:
Old New Love:
Fyba Stones egy amerikai álmodozó lány aki családi okok miatt úgy dönt elköltözik Anglia-ba édesanyjával. Az első fejezet 2008-tól fog játszódni amikor Fyba 14 éves. Ekkor kezdi első napját az új gimnáziumban. Teljesen elveszettnek érzi magát de szerencsére segítségére siet egy fiú akivel később még rengeteg bonyodalom várja.
Star Realitionship:
Mindenki azt hiszi ha két sztár egymásra talál könnyű dolguk van hisz tudják milyen egymás élete.Azonban ez nem így van. Bizonyításképp itt egy történet amely bemutatja milyen bonyodalmak lehetnek két sztár között. Főszerepben a Little Mix és a One Direction tagjai.
Stacey szemszöge:
Teljesen lefagytam. Nem hittem a szememnek. Hisz elment itt hagyott milyen oka volt arra hogy most mégis visszajöjjön. Louis bíztatóan rámmosolyogott majd otthagyott. Nem szóltam semmit vártam hogy ő lépjen de nem úgy nézett ki mint aki fog. Körülbelül 2 perces néma csned után végül megszólalt.
- Justin hol van? - kérdése olyan szinten meglepett hogy kiköptem a z éppen lenyelni készülő vízet.Honnan tud ő Justin-ről? Jó tudni tudta hogy fog születni de a nevét? Teljesen össze voltam zavarodva.
- Most ez komolyan kérdezed? - mondtam felháborofottan. Ide állít 8 hónap után és az az első mondata hozzám hogy Justin hol van? Szép nem mondom.
- Ha jól tudom az én tetsvérem is. - mondta miközben mélyen a szemembe nézett. Legszívesebben a képébe nyomtam volna hogy egy ujjal hozzá ne merjen érni Justin-hoz de sajnos ezt nem tehettem.
- Lexi 8 hónap. Ennyi ideig semmit sem tudtunk rólad. Azt hiszed hogy most te így beállítasz minden meg lesz bocsájtva? - kérdeztem már szinte kiabálva. Ekkor már az idegességtől muszáj voltam mozogni szóval felálltam.
- Nem. És nem is kérem hogy bocsáss meg. Tudom hogy eléggé rossz helyzetben vagy most de tudok segíteni. Én és Ryan szívesen elvisszük Justin-t és neveljük mintha a saját gyerekünk lenne. - mondta teljes nyugodtasággal. Megáll az eszem. Kérem valaki most csípjen meg vagy ébresszen fel mert ez egy álom. Valószínüleg nővérem most engem 100%-os hülyének néz.
- Na ezt most azonnal felejtsd el. - mondtam miközben mutatóujjammal felé böktem.
- Nem tilthatsz el tőle ugye ezt te is jól tudod. - mondta kisebb gúnnyal a hangjában. Hihetetlen hogy nekem mostanában minden összejön. Anya halála , Justin, Harry erre most beállít ez a nőszemély mert már nővéremnek sem hívom szívesen. Mintha valami földöntúli erők teljes mértékben azt szeretnék hogy nekem keserves életem legyen. Nem tudom mit követhettem el valószínűleg az előző életmben tehettem valamit és azt most adják nekem vissza.
- Menj el! - kaibáltam rá Lexi-re aki kitágúlt szemekkel válaszolt e tettemre.
- Mi van? - kérdezte olyan tipikus szőke cicababás kényes hangon. Elképesztő mi lett belőle. Talán ez a Ryan tette vele ezt akit mellesleg még egyszer sem mutatott be nekünk és szerintem nem mindhiába.
- Menj el! Te vagy az utolsó személy akit jelen pillanatban látni kívánok. - mondtam amjd válaszát meg sem várva otthagytam. Mivel ajtócsapódást hallottam gondolom elment. Bementem a hálószobába és leültem a franciaágyra és meredtem magam elé. Hirtelen tört ki belőlem minden. Ez nekem már túl sok. Nics senkim Justin-on kívül akit nagy valószínűséggel Lexi elvisz tőlem. Akkor most minek éljek ha senkinek sem kellek. Nincs egy olyan személy aki maga mellett szeretne tudni. Mindneki eltaszít magától.
Gondolatmenetemet a telefon csörgése zavarta meg. Gyorsan felkaptam majd beleszóltam.
- Haló? - mondtam halálos hanggal amin őszintén még én is meglepődtem.
- Steys Zayn vagyok. Azonnal gyere a kórházba. Chelsea-nél beindúlt a szülés. - mondta Zayn mire kipattanatak a szemim és felültem az ágyon. Hirtelen mint akit jéghidegvízzel leöntöttek felkeltem.
- Azonnal ott vagyok. - mondtam amjd letettem a telefont. Gyorsan kikaptam Justin-t a kiságyából beletettem a hordozóba majd elemntem felhúzni a cipőmet. Mikor kimentem nagy lepettségemre Lexi még mindig ott volt. Mint aki nem látja hogy ott van elemntem mellette de nem úsztam meg egy könnyen ugyanis utánam jött.
- Mit akarsz Lexi? - kérdeztem egy sóhaj közepette.
- Add ide Justin-t vigyázok rá míg bemész a kórházba. Addig is bebizonyítom hogy negem igen is érdekel Justin és te is. - mondta. Ekkor észrevettem valamit a szemében. Őszinte csillogást ami segítségével hittem neki. Nem könnyen de végül belementem így elvitte magához.Nem vezetek gyorsan de mivel most sűrgős dolgom volt így kénytelen voltam azt tenni. A percek óráknak tüntek mire ödaértem a kórházhoz. Mikor az ajtónál voltam azonban megálltam. Mi van ha itt van Harry? Nem tudok vele egy légtérben lenni sőt most egyáltalán látni sem akarom. De ha végülis most itt lesz akkor úgy tekintek rá mint ha levegő lenne és rá sem nézek. Mikor felértem azonban csak Perrie Zayn Niall és Shell voltak itt.
- Sziasztok. Valami hír? - kérdeztem lihegve ugyanis siettem és nem előnyös ennyi lépcsőt megtenni a 8.emeletig.
- Nem nincs. De bent van vele Liam. - mondta Zayn mire felkaptam Liam neve halatán a fejem.
- Liam? Kibékültek? - kérdeztem lepetten.
- Nagy valószínűséggel. - mondta Perrie mire egy kisebb mosoly kiült az arcomra legalább nekik sikerült.
- Na és Justin? - kérdezte Shell.
- Hosszú történet majd elmondom. - mondtam. Ekkor betoppant Harry és Louis. Harry-t próbáltam nem nézni ami sikerült is. Louis odajött hozzám és megölelt.
- Minden rendben? - kérdezte aggódó tekintettel mikor elváltunk.
- Hét nem! Nem tudom hogy volt erre képe. - mondtam Lexire célozva.
- Semmi baj. - mondta majd visszahúzott magához. Egyértelmű hogy az egész bandában Louis-val jövök ki a legjobban. Akármilyen hülye és nem veszi komolyan az életet lehet vele komoly dolgokról beszélni.
- Hogy lehetett már ilyen szemét. - mondtam továbbra is.Láttam hogy Harry eléggé feszengve áll hátul de nem különösebben érdekelt.
Harry szemszöge:
Eléggé egyértelmű volt hogy Steys rólam bezsélt Louis-nak. De legalább ne tenné ennyire nyílvánosan.Lehet megérdemlem de akkor sem esett jól.Eléggé feszengve éreztem magam hisz csak itt volt. Itt volt ő akit megbántottam összetörtem. Most is gyönyörű vol mint mindig.Pedig a szeme alatt éktelenkedtek karikák amik jelezték hogy elég sok alavtlan éjszakája volt amiről szintén én tehetek. De ő így is szép volt.Leültem egy székre ami a lehető legmesszebb vol tőle. Nem hiszem hogy előnyös lett volna most mellé vagy esetleg elé ülni. Louis egész végig ott ült mellette. Eléggé furcsa volt hogy ennyire jól kijönnek. Kicsit féltékeny is voltam de hát Louis tudja mit érzek mindent tud csak nem tenné ezt velem.Perrie észrevette hogy eléggé nem érzem maga jól így leült mellém. Eleinte nem szólalt meg de utána megkért hogy menjek ki vele egy kis friss levegőre. Tudtam hogy nem friss levegőre vágyik hanem beszélgetni akar. Vagy rosszabbik esetben jól lecseszni a fejem amiért ezt tettem Stacey-vel elvégre legjobb barátnők. Mikor kiértünk egy eléggé hűvös szellő csapott meg ami jelen pillanatban jól esett. talán egy kicsit átjárta a fejemet is.
-Tudod hogy gyerekes amit csinálsz. - mondta miközben maga elé bámúlt. Nem szóltam semmit csak lehajtottam a fejem. Ekkor felém kapta a fejét. - Harry mindenki tudja hogy még mindig szereted. Ő is majd meghal érted. Miért kínzod őt is és magadat is? - kérdezte miközben összehúzta kabátját. Biztos fázott elvégre attól hogy nekem jól esett ez a hideg szellő nem mondom hogy kellemesen meleg volt.
- Nem tudom. Mielőtt kimondtam úgy gondoltam helyes amit döntök de mikor kimondtam csak akkor tudatosúlt bennem mit tettem. - mondtam majd elkezdtem egyik rossz szokásomat a szám szélét kezdtem harapdálni.
- Harry csak annyit tudok tanácsolni hogy most cselekedj mielőtt késő lenne. - mondta majd megveregette a válam és bement. Igaza volt. Talán ha most nem teszek valamittalál valaki mást. De lehet az a valaki más normális ember nem híres aki csak hátrányára van a sok paparazzival és rajongóval. Miattam nincs élete de ha az a bizonyos normális valaki a képbe jönne talán neki is lenne esélye arra hogy ne ilyen szar életet éljen mint amilyen az enyém. Mindenki azt hiszi hogy a híres embereknek könnyű csajozni. Az meglehet de nem mindegy hogy azt a lányt szereti-e vagy csak azért van vele hogy ne higyjék azt róla hogy nem képes kapcsolatra. Sok sztár midnenféle modellt és más híres bombázó csajt összeszed csak hogy ezzel népszerűsítsék egymást.Sokan megkérdezték tőlem hogy miért járok egy olyan lánnyal akinek halványlilgőze sincs a sztáréletről. Hát ezért. Ő nem azért szeretett belém mert tudta hogy sztár vagyok és akkor több pénze hírneve és tekintélye lesz. Azt nem is szerelemnek hanem kihasználásnak nevezik. Ő azért szeret mert olyan vagyok amilyen. Hibáimmal bűneimmel mindenemmel együtt. Sosem szólt le ha este fáradtan izzadtam büdösen dőltem be mellé az ágyba. Megértette hogy fáradt vagyok de emgkért hogy holnap ne felejtsek el zuhanyozni. Ezen mindig jókat nevettem. Mikor Caroline-nal voltunk és ott aludtam nála avgy fordítva mindig nyavalyogva megkért hogy zuhanozzak le. Nem érdekelte hogy erőm az már noku csak ne legyek büdös. Ezért más volt a Satcey-vel való kapcsolatom mint a Caroline-nal való. De ez csak egy pici különbség van egy hatalmas nagy én szeretem Satcey-t és ő is. Caroline egyértelmű hogy a hírenvemre pályázott hisz nézzétek meg most egy világ tudja ki az a Caroline Flack. Az Xtra-Factor-ba is ő kell mert tudják ki ő és állítólag "szeretik". Na ja.Satcey 8 hónap alatt semmi hasznot nem húzott a hírnevemből pedig sokszor felajánlottam de ő mindig magára akrt hivatkozni ami valljuk be jó is meg nem is.Meg ugye ott volt Emma. Hát igazság szerint azt nem tudom miért csináltam. Mikor kiderűlt hogy van barátja mindenki elmondott minden beképzeltnek pedig én sem tudtam róla.Nos most az ő nevét is tudja midnenki és sorra kérik fel videóklippekbe. Hát igen... erre jó vagyok. Szeretnék olyan lenni mint az X-Factor előtt. Már nem is tudom miért jelentkeztem hisz akkor is volt bandám zenéltünk elvoltunk. De annyir biztos nem csinálnék vissza hogy most van 4 legjobb barátom akikért bármit megtenném és ez fordítva is műkösik ahogy sokszor bebizonyítottuk egymásnak.Nagyon kevés igaz kapcsolatom van az életben. Ha szoló énekes lennék talán csak anyát Gemma-t és a családomat mondanám de így benne van Louis Zany Niall és Liam is. Satcey pedig... hát ő is közéjük tartozik de elrontottam. Igaz hogy anyám ültetett bogarat a fülembe de nem hibáztatom. Hisz azt mondtam neki ezen nincs mit gondolkozni. Mégis gondolkoztam és hülyeségen maradtam.
Nem tudom mennyi ideje állhattam kint a hüvösön de gondolom elég régóte mert Louis kiött megnézni élek-e még.
- Na mi van ahver? Látom nagyon gondolkozol. - mondta majd elkezdett befelé csalogatni ugynais mikor kijött egy "Bassza meg te kurva hideg van" lágy szép mondattal közölte hogy nem eléggé kellemes ez az időjárás szóval bent folytatná a kommunikációt.
- Jól láttad? - mondtam majd kínomban felröhögtem.
- Na és mire jutottál? - kérdezte de nem nagyon tudtam mit modnnai. - Azt nem kérdezem hogy kiről hisz az egyértelmű. - mondta miközben leültünk a nagy teremben egy székre.
- Szeretem. - mondtam miközben fejemet a tenyerembe temettem. Persze hogy szeretem ezt eddig is tudtam csak jól esett kimondani ha még nem is mondhattam a szemébe.
- Haver nagyon ki van. Haza jött a testvére akit 8 hónapja nem látott és el akarja vinni Justin-t. - mondta mire felkaptam a fejem. Akkor lehet nem rám értette azokat a mondatokat. De hát mondjuk mindegy mert ha nem is mondja ki de biztos ezeket gondolja rólam is. - Kell neki valaki aki most mellette van és mind a ketten tudjuk hogy ez a valaki te vagy. Tudom nem szép ilyet mondani de most jelen pillanatban neked Stacey fontosabb mint a szülsé szóval teszünk érte hogy Satcey megbocsájtson. - mondta majd sejtelmesen elmosolyodott. Ennek nem szántam semmit jót de ha már így belekezdett nem állítom le.
- Mire akarsz kilyukadni? - kérdeztem a szemöldökömet huzogatva.
- Van egy ötletem. - mondta majd szinte láttam ahogy a képzeletbeli villanykörte megjelenik a feje fölött. Előre hajoltam és vártam hogy elmondja mit szőtt ki az a kicsi agy amit ha megforgat talán valami jó is kisűlhet belőle.
Old New Love:
Fyba Stones egy amerikai álmodozó lány aki családi okok miatt úgy dönt elköltözik Anglia-ba édesanyjával. Az első fejezet 2008-tól fog játszódni amikor Fyba 14 éves. Ekkor kezdi első napját az új gimnáziumban. Teljesen elveszettnek érzi magát de szerencsére segítségére siet egy fiú akivel később még rengeteg bonyodalom várja.
Star Realitionship:
Mindenki azt hiszi ha két sztár egymásra talál könnyű dolguk van hisz tudják milyen egymás élete.Azonban ez nem így van. Bizonyításképp itt egy történet amely bemutatja milyen bonyodalmak lehetnek két sztár között. Főszerepben a Little Mix és a One Direction tagjai.
Stacey szemszöge:
Teljesen lefagytam. Nem hittem a szememnek. Hisz elment itt hagyott milyen oka volt arra hogy most mégis visszajöjjön. Louis bíztatóan rámmosolyogott majd otthagyott. Nem szóltam semmit vártam hogy ő lépjen de nem úgy nézett ki mint aki fog. Körülbelül 2 perces néma csned után végül megszólalt.
- Justin hol van? - kérdése olyan szinten meglepett hogy kiköptem a z éppen lenyelni készülő vízet.Honnan tud ő Justin-ről? Jó tudni tudta hogy fog születni de a nevét? Teljesen össze voltam zavarodva.
- Most ez komolyan kérdezed? - mondtam felháborofottan. Ide állít 8 hónap után és az az első mondata hozzám hogy Justin hol van? Szép nem mondom.
- Ha jól tudom az én tetsvérem is. - mondta miközben mélyen a szemembe nézett. Legszívesebben a képébe nyomtam volna hogy egy ujjal hozzá ne merjen érni Justin-hoz de sajnos ezt nem tehettem.
- Lexi 8 hónap. Ennyi ideig semmit sem tudtunk rólad. Azt hiszed hogy most te így beállítasz minden meg lesz bocsájtva? - kérdeztem már szinte kiabálva. Ekkor már az idegességtől muszáj voltam mozogni szóval felálltam.
- Nem. És nem is kérem hogy bocsáss meg. Tudom hogy eléggé rossz helyzetben vagy most de tudok segíteni. Én és Ryan szívesen elvisszük Justin-t és neveljük mintha a saját gyerekünk lenne. - mondta teljes nyugodtasággal. Megáll az eszem. Kérem valaki most csípjen meg vagy ébresszen fel mert ez egy álom. Valószínüleg nővérem most engem 100%-os hülyének néz.
- Na ezt most azonnal felejtsd el. - mondtam miközben mutatóujjammal felé böktem.
- Nem tilthatsz el tőle ugye ezt te is jól tudod. - mondta kisebb gúnnyal a hangjában. Hihetetlen hogy nekem mostanában minden összejön. Anya halála , Justin, Harry erre most beállít ez a nőszemély mert már nővéremnek sem hívom szívesen. Mintha valami földöntúli erők teljes mértékben azt szeretnék hogy nekem keserves életem legyen. Nem tudom mit követhettem el valószínűleg az előző életmben tehettem valamit és azt most adják nekem vissza.
- Menj el! - kaibáltam rá Lexi-re aki kitágúlt szemekkel válaszolt e tettemre.
- Mi van? - kérdezte olyan tipikus szőke cicababás kényes hangon. Elképesztő mi lett belőle. Talán ez a Ryan tette vele ezt akit mellesleg még egyszer sem mutatott be nekünk és szerintem nem mindhiába.
- Menj el! Te vagy az utolsó személy akit jelen pillanatban látni kívánok. - mondtam amjd válaszát meg sem várva otthagytam. Mivel ajtócsapódást hallottam gondolom elment. Bementem a hálószobába és leültem a franciaágyra és meredtem magam elé. Hirtelen tört ki belőlem minden. Ez nekem már túl sok. Nics senkim Justin-on kívül akit nagy valószínűséggel Lexi elvisz tőlem. Akkor most minek éljek ha senkinek sem kellek. Nincs egy olyan személy aki maga mellett szeretne tudni. Mindneki eltaszít magától.
Gondolatmenetemet a telefon csörgése zavarta meg. Gyorsan felkaptam majd beleszóltam.
- Haló? - mondtam halálos hanggal amin őszintén még én is meglepődtem.
- Steys Zayn vagyok. Azonnal gyere a kórházba. Chelsea-nél beindúlt a szülés. - mondta Zayn mire kipattanatak a szemim és felültem az ágyon. Hirtelen mint akit jéghidegvízzel leöntöttek felkeltem.
- Azonnal ott vagyok. - mondtam amjd letettem a telefont. Gyorsan kikaptam Justin-t a kiságyából beletettem a hordozóba majd elemntem felhúzni a cipőmet. Mikor kimentem nagy lepettségemre Lexi még mindig ott volt. Mint aki nem látja hogy ott van elemntem mellette de nem úsztam meg egy könnyen ugyanis utánam jött.
- Mit akarsz Lexi? - kérdeztem egy sóhaj közepette.
- Add ide Justin-t vigyázok rá míg bemész a kórházba. Addig is bebizonyítom hogy negem igen is érdekel Justin és te is. - mondta. Ekkor észrevettem valamit a szemében. Őszinte csillogást ami segítségével hittem neki. Nem könnyen de végül belementem így elvitte magához.Nem vezetek gyorsan de mivel most sűrgős dolgom volt így kénytelen voltam azt tenni. A percek óráknak tüntek mire ödaértem a kórházhoz. Mikor az ajtónál voltam azonban megálltam. Mi van ha itt van Harry? Nem tudok vele egy légtérben lenni sőt most egyáltalán látni sem akarom. De ha végülis most itt lesz akkor úgy tekintek rá mint ha levegő lenne és rá sem nézek. Mikor felértem azonban csak Perrie Zayn Niall és Shell voltak itt.
- Sziasztok. Valami hír? - kérdeztem lihegve ugyanis siettem és nem előnyös ennyi lépcsőt megtenni a 8.emeletig.
- Nem nincs. De bent van vele Liam. - mondta Zayn mire felkaptam Liam neve halatán a fejem.
- Liam? Kibékültek? - kérdeztem lepetten.
- Nagy valószínűséggel. - mondta Perrie mire egy kisebb mosoly kiült az arcomra legalább nekik sikerült.
- Na és Justin? - kérdezte Shell.
- Hosszú történet majd elmondom. - mondtam. Ekkor betoppant Harry és Louis. Harry-t próbáltam nem nézni ami sikerült is. Louis odajött hozzám és megölelt.
- Minden rendben? - kérdezte aggódó tekintettel mikor elváltunk.
- Hét nem! Nem tudom hogy volt erre képe. - mondtam Lexire célozva.
- Semmi baj. - mondta majd visszahúzott magához. Egyértelmű hogy az egész bandában Louis-val jövök ki a legjobban. Akármilyen hülye és nem veszi komolyan az életet lehet vele komoly dolgokról beszélni.
- Hogy lehetett már ilyen szemét. - mondtam továbbra is.Láttam hogy Harry eléggé feszengve áll hátul de nem különösebben érdekelt.
Harry szemszöge:
Eléggé egyértelmű volt hogy Steys rólam bezsélt Louis-nak. De legalább ne tenné ennyire nyílvánosan.Lehet megérdemlem de akkor sem esett jól.Eléggé feszengve éreztem magam hisz csak itt volt. Itt volt ő akit megbántottam összetörtem. Most is gyönyörű vol mint mindig.Pedig a szeme alatt éktelenkedtek karikák amik jelezték hogy elég sok alavtlan éjszakája volt amiről szintén én tehetek. De ő így is szép volt.Leültem egy székre ami a lehető legmesszebb vol tőle. Nem hiszem hogy előnyös lett volna most mellé vagy esetleg elé ülni. Louis egész végig ott ült mellette. Eléggé furcsa volt hogy ennyire jól kijönnek. Kicsit féltékeny is voltam de hát Louis tudja mit érzek mindent tud csak nem tenné ezt velem.Perrie észrevette hogy eléggé nem érzem maga jól így leült mellém. Eleinte nem szólalt meg de utána megkért hogy menjek ki vele egy kis friss levegőre. Tudtam hogy nem friss levegőre vágyik hanem beszélgetni akar. Vagy rosszabbik esetben jól lecseszni a fejem amiért ezt tettem Stacey-vel elvégre legjobb barátnők. Mikor kiértünk egy eléggé hűvös szellő csapott meg ami jelen pillanatban jól esett. talán egy kicsit átjárta a fejemet is.
-Tudod hogy gyerekes amit csinálsz. - mondta miközben maga elé bámúlt. Nem szóltam semmit csak lehajtottam a fejem. Ekkor felém kapta a fejét. - Harry mindenki tudja hogy még mindig szereted. Ő is majd meghal érted. Miért kínzod őt is és magadat is? - kérdezte miközben összehúzta kabátját. Biztos fázott elvégre attól hogy nekem jól esett ez a hideg szellő nem mondom hogy kellemesen meleg volt.
- Nem tudom. Mielőtt kimondtam úgy gondoltam helyes amit döntök de mikor kimondtam csak akkor tudatosúlt bennem mit tettem. - mondtam majd elkezdtem egyik rossz szokásomat a szám szélét kezdtem harapdálni.
- Harry csak annyit tudok tanácsolni hogy most cselekedj mielőtt késő lenne. - mondta majd megveregette a válam és bement. Igaza volt. Talán ha most nem teszek valamittalál valaki mást. De lehet az a valaki más normális ember nem híres aki csak hátrányára van a sok paparazzival és rajongóval. Miattam nincs élete de ha az a bizonyos normális valaki a képbe jönne talán neki is lenne esélye arra hogy ne ilyen szar életet éljen mint amilyen az enyém. Mindenki azt hiszi hogy a híres embereknek könnyű csajozni. Az meglehet de nem mindegy hogy azt a lányt szereti-e vagy csak azért van vele hogy ne higyjék azt róla hogy nem képes kapcsolatra. Sok sztár midnenféle modellt és más híres bombázó csajt összeszed csak hogy ezzel népszerűsítsék egymást.Sokan megkérdezték tőlem hogy miért járok egy olyan lánnyal akinek halványlilgőze sincs a sztáréletről. Hát ezért. Ő nem azért szeretett belém mert tudta hogy sztár vagyok és akkor több pénze hírneve és tekintélye lesz. Azt nem is szerelemnek hanem kihasználásnak nevezik. Ő azért szeret mert olyan vagyok amilyen. Hibáimmal bűneimmel mindenemmel együtt. Sosem szólt le ha este fáradtan izzadtam büdösen dőltem be mellé az ágyba. Megértette hogy fáradt vagyok de emgkért hogy holnap ne felejtsek el zuhanyozni. Ezen mindig jókat nevettem. Mikor Caroline-nal voltunk és ott aludtam nála avgy fordítva mindig nyavalyogva megkért hogy zuhanozzak le. Nem érdekelte hogy erőm az már noku csak ne legyek büdös. Ezért más volt a Satcey-vel való kapcsolatom mint a Caroline-nal való. De ez csak egy pici különbség van egy hatalmas nagy én szeretem Satcey-t és ő is. Caroline egyértelmű hogy a hírenvemre pályázott hisz nézzétek meg most egy világ tudja ki az a Caroline Flack. Az Xtra-Factor-ba is ő kell mert tudják ki ő és állítólag "szeretik". Na ja.Satcey 8 hónap alatt semmi hasznot nem húzott a hírnevemből pedig sokszor felajánlottam de ő mindig magára akrt hivatkozni ami valljuk be jó is meg nem is.Meg ugye ott volt Emma. Hát igazság szerint azt nem tudom miért csináltam. Mikor kiderűlt hogy van barátja mindenki elmondott minden beképzeltnek pedig én sem tudtam róla.Nos most az ő nevét is tudja midnenki és sorra kérik fel videóklippekbe. Hát igen... erre jó vagyok. Szeretnék olyan lenni mint az X-Factor előtt. Már nem is tudom miért jelentkeztem hisz akkor is volt bandám zenéltünk elvoltunk. De annyir biztos nem csinálnék vissza hogy most van 4 legjobb barátom akikért bármit megtenném és ez fordítva is műkösik ahogy sokszor bebizonyítottuk egymásnak.Nagyon kevés igaz kapcsolatom van az életben. Ha szoló énekes lennék talán csak anyát Gemma-t és a családomat mondanám de így benne van Louis Zany Niall és Liam is. Satcey pedig... hát ő is közéjük tartozik de elrontottam. Igaz hogy anyám ültetett bogarat a fülembe de nem hibáztatom. Hisz azt mondtam neki ezen nincs mit gondolkozni. Mégis gondolkoztam és hülyeségen maradtam.
Nem tudom mennyi ideje állhattam kint a hüvösön de gondolom elég régóte mert Louis kiött megnézni élek-e még.
- Na mi van ahver? Látom nagyon gondolkozol. - mondta majd elkezdett befelé csalogatni ugynais mikor kijött egy "Bassza meg te kurva hideg van" lágy szép mondattal közölte hogy nem eléggé kellemes ez az időjárás szóval bent folytatná a kommunikációt.
- Jól láttad? - mondtam majd kínomban felröhögtem.
- Na és mire jutottál? - kérdezte de nem nagyon tudtam mit modnnai. - Azt nem kérdezem hogy kiről hisz az egyértelmű. - mondta miközben leültünk a nagy teremben egy székre.
- Szeretem. - mondtam miközben fejemet a tenyerembe temettem. Persze hogy szeretem ezt eddig is tudtam csak jól esett kimondani ha még nem is mondhattam a szemébe.
- Haver nagyon ki van. Haza jött a testvére akit 8 hónapja nem látott és el akarja vinni Justin-t. - mondta mire felkaptam a fejem. Akkor lehet nem rám értette azokat a mondatokat. De hát mondjuk mindegy mert ha nem is mondja ki de biztos ezeket gondolja rólam is. - Kell neki valaki aki most mellette van és mind a ketten tudjuk hogy ez a valaki te vagy. Tudom nem szép ilyet mondani de most jelen pillanatban neked Stacey fontosabb mint a szülsé szóval teszünk érte hogy Satcey megbocsájtson. - mondta majd sejtelmesen elmosolyodott. Ennek nem szántam semmit jót de ha már így belekezdett nem állítom le.
- Mire akarsz kilyukadni? - kérdeztem a szemöldökömet huzogatva.
- Van egy ötletem. - mondta majd szinte láttam ahogy a képzeletbeli villanykörte megjelenik a feje fölött. Előre hajoltam és vártam hogy elmondja mit szőtt ki az a kicsi agy amit ha megforgat talán valami jó is kisűlhet belőle.
2012. október 11., csütörtök
28.fejezet : Nem hiszem el....
Sziasztok! Itt is van az új fejezet. Nem tudom fog-e nektek tetszeni majd eldöntitek. Vészesen közeledünk a blog végéhez. Igazság szerint sajnálom is de nem is mert érdekel mi lesz majd róla a véleményetek.
Jó olvasást!
Bíía xx
Harry szemszöge:
Remegtem. Minden egyes porcikám remegett.Nem mertem a szemébe nézni mert féltem , hogy összetörök és nem merem kimondani amit eldöntöttem. Nem tudom hogy jól döntöttem-e. Valószínűleg nem de ez így neki sokkal jobb lesz ha én szenvedni is fogok. Láttam a szemében a félelmet amint látta rajtam hogy most nem egy jó hírt akarok vele közölni. A számat szólásra nyitottam de nem jött ki rajta egy szó sem.
- Szakítani szeretnék. - mondtam ki amit eldöntöttem. Mikor kimondtam egy világ omlott össze bennem. Tudtam hogy már ezt nem tudom visszavonni pedig most az kívántam. Stacey arca hirtelen sötétűlt el és lett lepett. Lehajtotta a fejét és hallottam ahogy elkezd szipogni.
- De miért? - kérdezte olyan gyerekes olyan lágy hangon hogy ezzel csak megnehezítette a dolgomat. Hátrahajtottam a fejemet és próbáltam elfolytani elő-előjövő könnyeimet. Hogy miért: Én sem tudom. Nem tudom mikor voltam olyan hülye és felelőtlen hogy eldöntöttem jobb így mindkettőnknek. Valószínűleg nem gondolkoztam normálisan vagy csak egyszerűen nem voltam magam. Most hogy belenéztem Stacey könnyes és megterhelt szemibe rájöttem hogy egy igazi barom vagyok. De sajnos már nem tehetek semmit. Kimondtam! Kimondtam azt , amit egy igazán szerelmes ember nem tett volna. Pedig én az vagyok csak kissé megijedtem.
- Sajnálom. - mondtam mivel miért-jére nem tudtam válaszolni. Ha azt mondom hogy "Bocsi Stacey de csak kipróbáltam de amúgy halálosan szerelmes vagyok beléd" Nem hiszem hogy megbocsájtott volna. Ezután nem mondtam semmit csak mielőtt még előtte sírtam volna el magam felkaptam a kabátomat és kimentem a hűvös londoni utcára. Beültem a kocsimba és olyan gyorsan ekzdtem el vezetni mint még soha. Kiadtam magamből mindent. Barom! Barom! Barom! Ennyi volt amit magamra tudtam most mondani. Szeretem. istenem hogyne szeretném. Életem legszebb 8 hónapját adta nekem. Ilyen boldog még sosem voltam. Szerelmes, boldog és teljes. Ez voltam én Satcey-vel az elmúlt 8 hónapban. Most! Most pedig szerelmes, boldogtalan, és hiányos. Egyértelmű hogy Stacey nélkül nem vagyok teljes de ez az űr....ez már örökké így marad hisz nem hsizem hogy nekem Stacey valaha megfog bocsájtani.
Stacey szemszöge:
Megsemmisűlve rotytam a földre és bámúltam magam elé. Kimondta! Kimondta azt a két szót amit azt hittem sose legalább is a közeljövőben nem fog kimondani.Az okát azonban még mindig nem tudom. Talán már nem szeret? Talált valaki mást? Vagy elijeszthettem ezzel a Justin dologgal? Nem tudom. Sírtam nem is hisziztem a padlón miközben arra gondoltam hogy akármennyire is próbálom utálni ezért de nem megy. Szeretem ezt a fiút. Egyszerűen nem megy nélküle az élet. Ha ő nincs kihez jöjjek haza esténként avgy ki melett keljek reggelenkén? Nincs már senkim Justin-on kívűl aki szegény nem is tudja milyen szörnyű élet vár rá. Fog szeretni , csalódni, lesz büszke és biztos fog olyan dolgokat tenni amit nem gondol át és nem sül el jól de majd kap egy pofont az élettől és rájön ezt nem így kellett volna. Talán Harry nekem egy meggondolatlan hiba volt az életben? A pofont pedig maga Harry adta a szakítással? Nem kizárt. De az biztos hogy egész életemben egy pofon sem fájt ennyire nagyon mint ez.
2 nappal később
2 nap. Ennyi idejes emmit sem hallottam Harry-ről sőt az egész abndáról. Egyikőjük sem hívott vagy írt nekem. Úgy érzem az én történetem Harry-vel sőt az egész One Direction-nel itt ért véget. Tudom ilyenen enm szabadna de azon gondolkozok hogy lehet nem kéne meglátogatni Chelsea-t mert valamelyikőjük sőt ha szerencsém van Harry biztos ott lenne. Az elmúlt 2 nap nem telt mással mint depizéssel és vagy 10 100-as zsepi elfogyasztásával. Most is csak itt ülök a szobámban melettem Justin-nal és egy vígjátékkal aminek a címe Ted próbálom felvidítani magam. Igaz hogy ez a film rohadt vicces de még egyszer sem röhögtem fel rajta. Körülbelül a felénél járhattam amikor csengettek. Nyögtem egyet ezzel jelezve lustaságomat és felálltam az ágyról. Előtte belenéztem a tökrübe és megállapítottam hogy minden rendben. Minden rendben a mostani állapotomhoz. Kisírt vörös szem sápadt vehér arc és kiszáradt száj amit egy csodás csók Harry-től biztos újra élesztene sőt engem is. Lassan szinte csúszva elértem az ajtóóig amit nagy nehezen kinyítottam. Az ajtóban pedig Louis állt szomorú arccal. Mikor meglátott eleresztett egy szomorú mosolyt - igen olyan is létezik- majd megszólalt.
- Bejöhetek? - kérdezte halk lágy hangon. Gondolom próbált nem feszültnek tűnni. Nem mondtam semmit csak kijjebb nyitottam az ajtót majd elindúltam a nappali felé ő pedig követett. Mikor beértünk leültem a fotelba és ő is követte a példámat. - Hogy vagy? - kérdezte bár gondolom utána rájött miylen hülyeséget kérdezett hisz csak rám kell nézni.
- Tökéletesen. - mondtam mosolyogva mintha semmi sem lenne de persze ő látta a gúnyt a dologban.
- Beszéltem Harry-vel. - mondta mire görcsbe rándúlt a gyomrom már csak a neve hallatára. Igazából nagyon is kiváncsi voltam arra hogy van. Akármennyire bánt ez hogy szíktott én azt szeretném hogy jól legyen bár gondolom ő fele ennyire sincs padlón mint én.
- Igen? Gondolom éli életét mint előttem. - mondtam gúnyosan amjd felálltam és elemntem egy pohár vízért. Lépteket hallottam magam mögül ami azt jelentette hogy Louis jött utánam.
- Nagyon maga alatt van Stacey. - mondta miközben megállt velem szemben. Láttam az arcán hogy iagazt mod de nem tudtam elhinni. Valmaiért nem.
- Majdnem bevettem. - mondtam miután belekortyoltam egyet a vizembe.
- Látszik rajta hogy megbánta. - mondta. Nem tudom hogy ő most ezzel azt akarja elérni hogy sírva omoljak Harry karjaiba és jöjjek vele újra össze vagy csak azért jött ezt elmondani hogy ne csak azt higyem hogy én vagyok ennyire magam alatt.
- De megtette. Visszaszívni pedig már nem tudja. - mondtam amjd betettem a poharat a mosogatóba. Leültem egy székre majd elekzdtem aza sztalon lévő virágot babrálni amie később rájöttem hogy Harry vette nekem így fogtam kivettem a virágo a vázából és kidobtam. Louis értetlenül nézett rám majd folytatta.
- Rossz így látni titeket. - mondta mire felkaptam a fejem.
- Mi az hogy titeket? Louis engem ti le se szartatok. - mondtam már egy oktávval feljebb. Egész idő alatt még egy SMS-t sme ejtettek most meg azzal jön hogy rossz így látni minket. Hát szép.. nem mondom. Jó színész.
- Tévedsz! Vagy zereszer hívtunk de ki vagy kapcsolva. - mondta mire elkezdtem röhögni. Legalább ne hazudna olyat amiegyértelmű.
- Louis most te hülyének nézel? - kérdeztem nevetve miközben ránéztem de ő továbbra is komoly arccal nézett.
- Akkor nézd meg. - mondta könnyedén. Meghúztam a vállam majd bementem a szobámba ahol Justi békésen aludt. Összegezve békés baba csak nem a legjbb dolog benne hogy van amikor hajnal 3-kor is képes felkelni bár mostanában én sme aludtam sokat szóval nem számított. Megfogtam a telefonom és kimentem Louis-hoz.
- Tessék. - nyomtam a kezébe a tudomásom szerint igen is MŰKÖDŐ telefont. Louis elkezdte nyomogatni de a képernyő továbbra is fekete maradt. Lepetten figyeltem a telefonra miközben Louis egy "Én megmondtam." nézést küldött felém.
- Jó talán.. talán mégis érdeklődtetek irántam . -adtam meg magam mire Louis győztesen elmosolyodott.
- Fogd már fel hogy szeretünk Steys. - mondta mosolyogva Louis majd felállt és megölelt. Ekkor megint eltörtem elkzdtem sírni mire Louis elekzdte a hátamat simopgatni és csitítgatni.
-Innen átveszem. - jött Louis háta mögöl egy hang mire megfordúltam és szinte majd elájúltam mikor megláttam ki áll ott...
Liam szemszöge:
Az elmúlt 3 napban mióta megtudtam hogy Chels kórházban van szinte mindig eldöntöttem hogy meglátogatom de valahogy sosem volt merszem. Ma azonban különös érzés fogott hatalmába mintha muszáj lenne. Ezt az érzést már hívhatom rossz előérzetnek szóval valami vonz oda. Nagy nehezn feltápászkodtam az ágyból és elindúltam a szülészetre. Útközben szóltam egy nővérnek holl leszek. Velem egyébként nagyjából minden rendben. Járni tudok a kezem igaz még gipszben van de amúgy semmi komolyabb. Sajnos 2 hónapra le kellett mondanunk a fellépéseket aminek Paul nem nagyon örült de az egészségem miatt természtesen nem bánta. Beütöttem a liftbe az emelet számát és vártam amíg felérek. Mikor a lipftajtó kinyílt elkezdtem izgúlni. A tenyerem izzadott és visszketett a többi testrészem pedig remegett. Hamarosan elértem Chelsea szobája elé. Remegve emeltem fel szabad kezem és kopogtam 3-mat. A válasz egy lágy halk "Tessék?" volt amire vettem a bátorságot és benyitottam. Chesl éppen egy újságot olvasott és amikor észrvette hogy bejöttem meg egyáltalán hogy ki azonnal letette.
- Liam. - mondta csodálkozva mire én egy gyenge mosolyt küldtem felé.
- Szia. - mondtam halkan majd elindúltam felé.
- Nem hittem hogy meglátogatsz. - mondta miközben a körmét tanúlmányozta.Zavarban volt legalább isúgy tünt.
- Sajnálom. - mondtam majd megfogtam kezét és összekúlcsoltam aze nyémmel.
- Te? Mit? - kérdezte csodálkozva. - Nekem kéne sajnálnom. - mondta már-már könnyezve.
- Meg kellett volna értenem hogy félsz. Ez csak természetes. Elvégre csak 19 vagy nem vagy erre felkészűlve. - mondta majd eltűrtem egy tincset a szeméből amiből most hullott le az első könnycsepp.
- Szeretlek. - mondta azt a szót amit már rég nem hallottam az ő szájából és nagyon jól esett. Átjárt a melegség.
- Én is nagyon szeretlek. - mondtam mosolyogva majd megcsókoltam.
- Hmm... - mondta Cheslea mire eltávolodtam tőle.
- Mi a baj? - kérdeztem kissé réműlten.
- Nem tdom.. - mondta majd felkiáltott egyet és a hasához kapott.
- Hozok orvost. - mondtam majd azonnal felpattanatam és egy orvost kerest. Akit meg is találtam. - Elnézést a barátnőm nem jól érzi magát. - mondtam mire az orvos komoly arcra váltott és jött velem Chelsea szobája felé. Megvizsgálta miközben fogtam Chelsea kezét ami remegett ebből is tudtam hogy elég nagy fájdalmat él most át.
- Itt az idő. - mondta az orvos mire chels-szel egyszerre kaptuk fel a fejünket. - Azonnal hívok orvosokat és beindítjuk a szülsét. - mondta az orvos majd kiment . Kissé lesokkolva álltam Chelsea mellett aki továbbra is szenvedett. Igazából csak most gondoltam bele hogy apuka leszek most mikor már csak pár óra választ el attól hogy lássam. Örültem de egyben aggódtam is ugyanis még csak a 8 és fél hónapos ami egyenlő a koraszüléssel.
Jó olvasást!
Bíía xx
Harry szemszöge:
Remegtem. Minden egyes porcikám remegett.Nem mertem a szemébe nézni mert féltem , hogy összetörök és nem merem kimondani amit eldöntöttem. Nem tudom hogy jól döntöttem-e. Valószínűleg nem de ez így neki sokkal jobb lesz ha én szenvedni is fogok. Láttam a szemében a félelmet amint látta rajtam hogy most nem egy jó hírt akarok vele közölni. A számat szólásra nyitottam de nem jött ki rajta egy szó sem.
- Szakítani szeretnék. - mondtam ki amit eldöntöttem. Mikor kimondtam egy világ omlott össze bennem. Tudtam hogy már ezt nem tudom visszavonni pedig most az kívántam. Stacey arca hirtelen sötétűlt el és lett lepett. Lehajtotta a fejét és hallottam ahogy elkezd szipogni.
- De miért? - kérdezte olyan gyerekes olyan lágy hangon hogy ezzel csak megnehezítette a dolgomat. Hátrahajtottam a fejemet és próbáltam elfolytani elő-előjövő könnyeimet. Hogy miért: Én sem tudom. Nem tudom mikor voltam olyan hülye és felelőtlen hogy eldöntöttem jobb így mindkettőnknek. Valószínűleg nem gondolkoztam normálisan vagy csak egyszerűen nem voltam magam. Most hogy belenéztem Stacey könnyes és megterhelt szemibe rájöttem hogy egy igazi barom vagyok. De sajnos már nem tehetek semmit. Kimondtam! Kimondtam azt , amit egy igazán szerelmes ember nem tett volna. Pedig én az vagyok csak kissé megijedtem.
- Sajnálom. - mondtam mivel miért-jére nem tudtam válaszolni. Ha azt mondom hogy "Bocsi Stacey de csak kipróbáltam de amúgy halálosan szerelmes vagyok beléd" Nem hiszem hogy megbocsájtott volna. Ezután nem mondtam semmit csak mielőtt még előtte sírtam volna el magam felkaptam a kabátomat és kimentem a hűvös londoni utcára. Beültem a kocsimba és olyan gyorsan ekzdtem el vezetni mint még soha. Kiadtam magamből mindent. Barom! Barom! Barom! Ennyi volt amit magamra tudtam most mondani. Szeretem. istenem hogyne szeretném. Életem legszebb 8 hónapját adta nekem. Ilyen boldog még sosem voltam. Szerelmes, boldog és teljes. Ez voltam én Satcey-vel az elmúlt 8 hónapban. Most! Most pedig szerelmes, boldogtalan, és hiányos. Egyértelmű hogy Stacey nélkül nem vagyok teljes de ez az űr....ez már örökké így marad hisz nem hsizem hogy nekem Stacey valaha megfog bocsájtani.
Stacey szemszöge:
Megsemmisűlve rotytam a földre és bámúltam magam elé. Kimondta! Kimondta azt a két szót amit azt hittem sose legalább is a közeljövőben nem fog kimondani.Az okát azonban még mindig nem tudom. Talán már nem szeret? Talált valaki mást? Vagy elijeszthettem ezzel a Justin dologgal? Nem tudom. Sírtam nem is hisziztem a padlón miközben arra gondoltam hogy akármennyire is próbálom utálni ezért de nem megy. Szeretem ezt a fiút. Egyszerűen nem megy nélküle az élet. Ha ő nincs kihez jöjjek haza esténként avgy ki melett keljek reggelenkén? Nincs már senkim Justin-on kívűl aki szegény nem is tudja milyen szörnyű élet vár rá. Fog szeretni , csalódni, lesz büszke és biztos fog olyan dolgokat tenni amit nem gondol át és nem sül el jól de majd kap egy pofont az élettől és rájön ezt nem így kellett volna. Talán Harry nekem egy meggondolatlan hiba volt az életben? A pofont pedig maga Harry adta a szakítással? Nem kizárt. De az biztos hogy egész életemben egy pofon sem fájt ennyire nagyon mint ez.
2 nappal később
2 nap. Ennyi idejes emmit sem hallottam Harry-ről sőt az egész abndáról. Egyikőjük sem hívott vagy írt nekem. Úgy érzem az én történetem Harry-vel sőt az egész One Direction-nel itt ért véget. Tudom ilyenen enm szabadna de azon gondolkozok hogy lehet nem kéne meglátogatni Chelsea-t mert valamelyikőjük sőt ha szerencsém van Harry biztos ott lenne. Az elmúlt 2 nap nem telt mással mint depizéssel és vagy 10 100-as zsepi elfogyasztásával. Most is csak itt ülök a szobámban melettem Justin-nal és egy vígjátékkal aminek a címe Ted próbálom felvidítani magam. Igaz hogy ez a film rohadt vicces de még egyszer sem röhögtem fel rajta. Körülbelül a felénél járhattam amikor csengettek. Nyögtem egyet ezzel jelezve lustaságomat és felálltam az ágyról. Előtte belenéztem a tökrübe és megállapítottam hogy minden rendben. Minden rendben a mostani állapotomhoz. Kisírt vörös szem sápadt vehér arc és kiszáradt száj amit egy csodás csók Harry-től biztos újra élesztene sőt engem is. Lassan szinte csúszva elértem az ajtóóig amit nagy nehezen kinyítottam. Az ajtóban pedig Louis állt szomorú arccal. Mikor meglátott eleresztett egy szomorú mosolyt - igen olyan is létezik- majd megszólalt.
- Bejöhetek? - kérdezte halk lágy hangon. Gondolom próbált nem feszültnek tűnni. Nem mondtam semmit csak kijjebb nyitottam az ajtót majd elindúltam a nappali felé ő pedig követett. Mikor beértünk leültem a fotelba és ő is követte a példámat. - Hogy vagy? - kérdezte bár gondolom utána rájött miylen hülyeséget kérdezett hisz csak rám kell nézni.
- Tökéletesen. - mondtam mosolyogva mintha semmi sem lenne de persze ő látta a gúnyt a dologban.
- Beszéltem Harry-vel. - mondta mire görcsbe rándúlt a gyomrom már csak a neve hallatára. Igazából nagyon is kiváncsi voltam arra hogy van. Akármennyire bánt ez hogy szíktott én azt szeretném hogy jól legyen bár gondolom ő fele ennyire sincs padlón mint én.
- Igen? Gondolom éli életét mint előttem. - mondtam gúnyosan amjd felálltam és elemntem egy pohár vízért. Lépteket hallottam magam mögül ami azt jelentette hogy Louis jött utánam.
- Nagyon maga alatt van Stacey. - mondta miközben megállt velem szemben. Láttam az arcán hogy iagazt mod de nem tudtam elhinni. Valmaiért nem.
- Majdnem bevettem. - mondtam miután belekortyoltam egyet a vizembe.
- Látszik rajta hogy megbánta. - mondta. Nem tudom hogy ő most ezzel azt akarja elérni hogy sírva omoljak Harry karjaiba és jöjjek vele újra össze vagy csak azért jött ezt elmondani hogy ne csak azt higyem hogy én vagyok ennyire magam alatt.
- De megtette. Visszaszívni pedig már nem tudja. - mondtam amjd betettem a poharat a mosogatóba. Leültem egy székre majd elekzdtem aza sztalon lévő virágot babrálni amie később rájöttem hogy Harry vette nekem így fogtam kivettem a virágo a vázából és kidobtam. Louis értetlenül nézett rám majd folytatta.
- Rossz így látni titeket. - mondta mire felkaptam a fejem.
- Mi az hogy titeket? Louis engem ti le se szartatok. - mondtam már egy oktávval feljebb. Egész idő alatt még egy SMS-t sme ejtettek most meg azzal jön hogy rossz így látni minket. Hát szép.. nem mondom. Jó színész.
- Tévedsz! Vagy zereszer hívtunk de ki vagy kapcsolva. - mondta mire elkezdtem röhögni. Legalább ne hazudna olyat amiegyértelmű.
- Louis most te hülyének nézel? - kérdeztem nevetve miközben ránéztem de ő továbbra is komoly arccal nézett.
- Akkor nézd meg. - mondta könnyedén. Meghúztam a vállam majd bementem a szobámba ahol Justi békésen aludt. Összegezve békés baba csak nem a legjbb dolog benne hogy van amikor hajnal 3-kor is képes felkelni bár mostanában én sme aludtam sokat szóval nem számított. Megfogtam a telefonom és kimentem Louis-hoz.
- Tessék. - nyomtam a kezébe a tudomásom szerint igen is MŰKÖDŐ telefont. Louis elkezdte nyomogatni de a képernyő továbbra is fekete maradt. Lepetten figyeltem a telefonra miközben Louis egy "Én megmondtam." nézést küldött felém.
- Jó talán.. talán mégis érdeklődtetek irántam . -adtam meg magam mire Louis győztesen elmosolyodott.
- Fogd már fel hogy szeretünk Steys. - mondta mosolyogva Louis majd felállt és megölelt. Ekkor megint eltörtem elkzdtem sírni mire Louis elekzdte a hátamat simopgatni és csitítgatni.
-Innen átveszem. - jött Louis háta mögöl egy hang mire megfordúltam és szinte majd elájúltam mikor megláttam ki áll ott...
Liam szemszöge:
Az elmúlt 3 napban mióta megtudtam hogy Chels kórházban van szinte mindig eldöntöttem hogy meglátogatom de valahogy sosem volt merszem. Ma azonban különös érzés fogott hatalmába mintha muszáj lenne. Ezt az érzést már hívhatom rossz előérzetnek szóval valami vonz oda. Nagy nehezn feltápászkodtam az ágyból és elindúltam a szülészetre. Útközben szóltam egy nővérnek holl leszek. Velem egyébként nagyjából minden rendben. Járni tudok a kezem igaz még gipszben van de amúgy semmi komolyabb. Sajnos 2 hónapra le kellett mondanunk a fellépéseket aminek Paul nem nagyon örült de az egészségem miatt természtesen nem bánta. Beütöttem a liftbe az emelet számát és vártam amíg felérek. Mikor a lipftajtó kinyílt elkezdtem izgúlni. A tenyerem izzadott és visszketett a többi testrészem pedig remegett. Hamarosan elértem Chelsea szobája elé. Remegve emeltem fel szabad kezem és kopogtam 3-mat. A válasz egy lágy halk "Tessék?" volt amire vettem a bátorságot és benyitottam. Chesl éppen egy újságot olvasott és amikor észrvette hogy bejöttem meg egyáltalán hogy ki azonnal letette.
- Liam. - mondta csodálkozva mire én egy gyenge mosolyt küldtem felé.
- Szia. - mondtam halkan majd elindúltam felé.
- Nem hittem hogy meglátogatsz. - mondta miközben a körmét tanúlmányozta.Zavarban volt legalább isúgy tünt.
- Sajnálom. - mondtam majd megfogtam kezét és összekúlcsoltam aze nyémmel.
- Te? Mit? - kérdezte csodálkozva. - Nekem kéne sajnálnom. - mondta már-már könnyezve.
- Meg kellett volna értenem hogy félsz. Ez csak természetes. Elvégre csak 19 vagy nem vagy erre felkészűlve. - mondta majd eltűrtem egy tincset a szeméből amiből most hullott le az első könnycsepp.
- Szeretlek. - mondta azt a szót amit már rég nem hallottam az ő szájából és nagyon jól esett. Átjárt a melegség.
- Én is nagyon szeretlek. - mondtam mosolyogva majd megcsókoltam.
- Hmm... - mondta Cheslea mire eltávolodtam tőle.
- Mi a baj? - kérdeztem kissé réműlten.
- Nem tdom.. - mondta majd felkiáltott egyet és a hasához kapott.
- Hozok orvost. - mondtam majd azonnal felpattanatam és egy orvost kerest. Akit meg is találtam. - Elnézést a barátnőm nem jól érzi magát. - mondtam mire az orvos komoly arcra váltott és jött velem Chelsea szobája felé. Megvizsgálta miközben fogtam Chelsea kezét ami remegett ebből is tudtam hogy elég nagy fájdalmat él most át.
- Itt az idő. - mondta az orvos mire chels-szel egyszerre kaptuk fel a fejünket. - Azonnal hívok orvosokat és beindítjuk a szülsét. - mondta az orvos majd kiment . Kissé lesokkolva álltam Chelsea mellett aki továbbra is szenvedett. Igazából csak most gondoltam bele hogy apuka leszek most mikor már csak pár óra választ el attól hogy lássam. Örültem de egyben aggódtam is ugyanis még csak a 8 és fél hónapos ami egyenlő a koraszüléssel.
2012. október 3., szerda
27. fejezet Stacey én...
Szijjasztok! Tudom tudom régen hoztam fejezetet. De sajnos suli van és gőzerővel megy a tanulás. Nálunk ráasául most Somogyi-hét van ( a sulink nevéből) és mindenféle hülyeséget rendeztek délutánra.Ami jó hír vagyis hát félig meddig ennek a történetenek nem sokára vége (persze nem ez a jó) azonban a következő storymból már 13 fejezet megvan. Majd nem sokára azt is olcashatjátok addig még jöjjön ez!
Jó olvasást!
Bííía xx
Louis szemszöge:
Harry eléggé kétségbeesetten hívott felami bevallok megijjesztett. Annyi minden összejött most nekünk ráadásul a média is elégg ránk van szállva. Ezt utálom a legjobban a hírnévben semmi magaánélet. Pedig ami most a bandán belül folyik igazán nem az ő dolguk.Még hogy eljegyeztem Eleanor-t? Jó elfogom mert tényleg szeretem de nem most.
Átmentem a másik szobába ahol éppen Eleanor tartózkodott és elmondtam neki a fejleményeket. Azonnal felpattant és szedte a cuccát. Igazából nem vagyok eg gyors hajtó de most nagyon gyorsan vezettem. Néha még El emlékeztetett hogy jó lenne ha megállnék a piros lámpánál. Mikor megérkeztünkmegkértem El-t hogy ő várjon a kocsiban majd én bemegyek. Gyorsan a hotel szobályához szaladtam majd eligazítsást kértem. A nő eléggé nehezen de úgy hogy elmagyaráztam neki hogy milyen gond van beengedett. Hát persze hogy a lift ilyenkor nem működik. Kettessével szedtem a lépcsőfokokat majd végül megérkeztem a 45-os szobába. Kopogás nélkül bementem nem is gondoltam arra hogy esetleg nem jó szobába nyitok. Chelsea ott ült az ágyon sírva összegörnyedve. Amint halotta hogy jövök felkapta a fejét. Odamentem hozzá és felsegítettem.
- Mi történt? - kérdeztem miközben már a lépcsőnél jártunk. Gondolom nem lehetett neki valami jó ilyen állapotban lépcsőzni de az is csak ilyenkor tud elromlani.
- Nem tudom. Olyan hirtelen jött. - mondta nyöszörögve. Lent megkértem a recepcióst hogy intézze el helyettünk a szobát mert most nem tudjuk.Mikor kiértünk bevallom féltem hogy lesznek fotósok de persze ennek most semmi nyoma sem volt.Amint Eleanor meglátott minket kipattant a kocsiból és odaszaladt segíteni. Beült hátra Chelsea-hez majd még az előbbinél is gyorsabban kezdtem el vezetni.A kórháznál ketten El-le segítettünk Chels-nek.Azonnal segítséget kértünk ami szerencsére jött is.Azonban minket tovább már nem engedtek.
- Menj nézd meg Liam-et addig én itt maradok. - mondta Eleanor mikor már 10 perce ültünk és vártunk a vizsgálóm előtt.
- Biztos? - kérdeztem kételkedve miközben rákaptam a tekintetem.
-Biztos majd felhívom Pezz-t vagy Shay. - mondta majd bíztatóan rámmosolygott.
- Rendben de ha bármi fejleményt megtudsz hívj. - adtam ki a "parancsot". El csak bólintott majd megcsókoltam és elindultam a sebészet felé. Utálom a kórházat erre már napok óta itt vagyok órákat. Elve ez a szag meg a kinézete is visszataszít. Nem tudom az orvosok ápolók meg a többi dolgozók hpgy bírják. Bár egyszerű egy orvos biztos nem keres keveset de ahogy én tudom más útja is megvan arra hogy sok pénzed legyen mondjuk az éneklés. Persze én ezzel nem azt mondom hogy mondjon fel az összes orvos és ne tudják meggyógyítani a betegeket. Csak eléggé visszataszító egy munka.Lassan Liam szobájához értem ahol kopogtam az ajtón majd egy "Gyere be!" után be is nyitottam. Bent azonban egy olyan személy tartózkodott akire egyáltalán nem számítottam.
- Danielle? - kérdeztem lepetten majd hol Liam-re hol Danielle-re néztem. Danielle nem mondott semmit csak elköszönt és elment. Kérdőn néztem Liam-re de nem úgy nézett ki mint aki valamit ki akar bökni. - Esetleg valami myagyarázat? - kérdeztem ekkor már kicsit idegsebben.
- Milyen magyarázatot akarsz Louis? - kérdezte miközben maga elé emelte a kezét mintha védekezne valami elől.
- Mi az hogy milyen magyarázatot? Mit keresett itt ez a nő? - kérdeztem idegesen miközben a kezemmel össze-vissza hadonásztam.
- Csak bejött megnézni. - mondta teljesen természetesen mintha normális lenne hogy ez az undorító nőszemély bejön őt meglátogatni.
- CSAK? - kérdeztem már kiabálva. Rettenetesen ideges voltam. A mai nap meg persze az ez előttiek teljesen kikészít idegileg.Láttam hogy Liam mondani akar valamit védelmére de ekkor megcsörrent a telefonom.Eleanor hívott.
- Na? - kérdeztem türtelmetlenűl. - Mi van? - ordítottam a telefonba miközben Eleanor elmondta a fejleményeket.
Harry szemszöge:
- Eleanor hívott hogy menjek be hozzá. Baj lenne ha elmennék? - kérdezte Steys miközben kijött Justin szobájából ahol anyával egy fél óráig babáztak.
- Nem menj csak. - mondtam mosolyogva miközben odasétáltam hozzá.
- Ha bármi lesz hívlak. - mondta majd lehelt egy ágy rövid de annál inkább kellemesebb csókor a számára és elment.Nem sokkal később anya jött ki a szobából és egyenesen leült mellém a nappaliba.
-Stacey? - kérdezte miközben észrevette hogy barátnőm nem tartózkodik itthon.
- Elment a kórházba. - mondtam mire anya érthetően bólintott.
- Kicsim tudom hogy szereted Stacey-t. - mondta miközben felém fordúlt 5 perc csend után. - De ez az egész most nem tesz jót neked. - mondta.
- Ezt hogy érted? - kérdeztem értetlenül. Lesütötte a fejér majd elkezdett gondolkozni hogy tálalja ki nekem amit mondani akar.
- Szívem ez hogy te most vállasz egy gyereket teljesen rossz hatással van í hírnevedre. Szerintem neked ebből kikéne maradni. - mondta. Nem értettem ezzel hova akar kilyukadni amit ki is mutattam neki.
- Hogy ki maradni? - kérdeztem összehúzott szemöldökkel.
- Szerintem szakítanod kéne Stacey-vel. - mondta mire én azt hittem rossul hallok vagy egyzserűen csak álmodok. Az anyám a saját anyám aki mindneben támogat és velem van most azt akarja hogy tegyem le azt ami most a világot jelenti számomra? Nem akartam elhinni.
- Hogy mi van? - kiáltottam rá anyámra ki ahogy láttam meglepősdött. Gondolom nem erre számított.
- Kicsim hid el igazam van. Csak gondolkozz el rajta egy kicsit. - mondta majd felállt.
- Ezen nincs mit gondolkozni. - mondtam magamban mikor már anya nem tartózkodott a nappaliban.Annak ellenére hogy nem akartam ezen gondolkozni mégis sikerült. Anyának igaza volt de csak annyiban hogy szíktanom kéne Stacey-vel. Nem azért mert nem szeretem igen is szeretem hisz ő az életet jelnti nekem. Hanem azért mert nm elég neki Justin és Chelsea én a nyakába zúdítottam Liam baját mert ha nem ismer erre sem kéne gondolnia meg minden nyomár fotósok követik. Akárhogy gondokozok ezt csak 2 úton lehet megakadályozni az első nem megy ki sosem utcára ami ugye egy normális embernél nem lehetséges. 2. pedig hogy szakítok vele kimehet az utcára élné a saját boldog életét. Sajnos akárhogy nézzük a 2. a legjobb. Azonban vagyok olyan önző hogy én őt magamnak akarom tudni. Rossz abba bele gondolni is hogy mással aludna este más ölelné, csókolná. Én pedig ezeket mással nem is tudnám csinálni csak vele.
Haragszom magamra amiért híres vagyok bár tudom ezt akartam de belekevertem Stacey-t is aminek ő csak a hátrányait látja. Utálkozó rajongók paparazzi hülye újságcikkek riportok. Ez mind-mind az én hibám. Haragszom anyára amiért ilyet felhozott és most azon töröm a fejem vajon jól cselekszem-e ha elengedem. Elengedem és hagyom hogy éle a saját életét ahol nincsenek se paparazzik se rajongók. Mindezek rosszak voltak de van ebben jű is. Szeret én szeretem és akármi történik jól esik hogy van aki megvígasztal és én is megteszem ezt vele szívesen.Mégsem tudom mi a helyes út és ez egyszerűen felemészt belülről.
Stacey szemszöge:
- Mit mondott az orvos? - kérdeztem Eleanor-tól miután beértem a kórházba és megtaláltm.
-Be kell feküdnie mert lehet koraszülett a baba. De ez még nem biztos de lehet. - mondta miközben elrakta a telefonját a zsebébe ugyanis előtte telefonált.
- Teljesen ki vagyok készűlve.- mondtam majd leültem egy székre és a fejemet a tenyerembe temettem. Eleanor is követte példámat és bíztatóul elkezdte a hátamat simogatni.
- Semmi baj. Minden rendbe jó figyeld meg. - mondta kedvesen. Ekko kicsapódott Chelsea szobájának ajataja és egy orvos jött ki.
- Jó napot! Be lehet hozzá menni? - kérdezte El aki azonnal felugrott a helyéről nekem azonban erre se energiám se erőm nem volt.
- Igen. De még alszik ne terheljék nagyon. - mondta majd megköszöntük neki és elment. Ketten halkan benyitottunk Chels-hez aki békésen aludt az ágyban. Leültünk mellé és mind a ketten csöndben néztük Chelsea-t. A csöndet telefonom rezgése zavarta meg. Egy SMS-em jött Harry-től.
" Tudom hogy fontos bent lenned de én is szeretnék valami fontosat mondani. Nem tudnál hazajönni?"
Olvastam fel magamban. Ránéztem El-re és belekzdtem.
- Harry most írt hogy valami fontosat akar mondani. Nagy baj lenne ha elmennék? - kérdeztem
- Nem menj csak ha fontos. - mondta mosolyogva.Megöleltem majd elindultam kifelé. A folyosón össezfutottam Louis-val aki egy cseppet sem volt jó kedvében.
- Szia. Mi a rossz kedv oka? - kérdeztem már úgy mintha ez nálunk szokásos lenne bár már az is.
- Majd klésőbb elmondom. - mondta.
- Rendben. Nekem mennem kell. Köszi hogy elmentetek Chels-ért. - mondtam mosolyogva bár nem volt valami sikeres mosoly.
- Igazán nincs mit! - mondta majd megölelt. Ezután elköszöntünk én pedig egyenesen ahaz emntem. Az úton azon gondolkoztam hogy vajon mi lehet az oka hogy Harry sűürgősen hazahív? Egy kicsit féltem d evolt benem egy kisebb remény is hogy most talán valami jót mondhat. Mikor hazaértem Harry bent űlt a nappaliban a TV előtt majd mikor észrevette hogy megjöttem felállt és elémsétált.
- Na mi az a fontos dolog amiről beszélni akarsz? - kérdeztem miközben vettem le a sálamat.
- Figyelj sokat gondolkodtam valójában gondolkodtunk anyával de ezt a döntést én hoztam meg. - mondta és arca kicsit sem volt kedves inkább ilyen hivatalos komoly.
- Miről is? - kérdeztem miközben felnevettem fájdalmasan.
- Stacey én......
Jó olvasást!
Bííía xx
Louis szemszöge:
Harry eléggé kétségbeesetten hívott felami bevallok megijjesztett. Annyi minden összejött most nekünk ráadásul a média is elégg ránk van szállva. Ezt utálom a legjobban a hírnévben semmi magaánélet. Pedig ami most a bandán belül folyik igazán nem az ő dolguk.Még hogy eljegyeztem Eleanor-t? Jó elfogom mert tényleg szeretem de nem most.
Átmentem a másik szobába ahol éppen Eleanor tartózkodott és elmondtam neki a fejleményeket. Azonnal felpattant és szedte a cuccát. Igazából nem vagyok eg gyors hajtó de most nagyon gyorsan vezettem. Néha még El emlékeztetett hogy jó lenne ha megállnék a piros lámpánál. Mikor megérkeztünkmegkértem El-t hogy ő várjon a kocsiban majd én bemegyek. Gyorsan a hotel szobályához szaladtam majd eligazítsást kértem. A nő eléggé nehezen de úgy hogy elmagyaráztam neki hogy milyen gond van beengedett. Hát persze hogy a lift ilyenkor nem működik. Kettessével szedtem a lépcsőfokokat majd végül megérkeztem a 45-os szobába. Kopogás nélkül bementem nem is gondoltam arra hogy esetleg nem jó szobába nyitok. Chelsea ott ült az ágyon sírva összegörnyedve. Amint halotta hogy jövök felkapta a fejét. Odamentem hozzá és felsegítettem.
- Mi történt? - kérdeztem miközben már a lépcsőnél jártunk. Gondolom nem lehetett neki valami jó ilyen állapotban lépcsőzni de az is csak ilyenkor tud elromlani.
- Nem tudom. Olyan hirtelen jött. - mondta nyöszörögve. Lent megkértem a recepcióst hogy intézze el helyettünk a szobát mert most nem tudjuk.Mikor kiértünk bevallom féltem hogy lesznek fotósok de persze ennek most semmi nyoma sem volt.Amint Eleanor meglátott minket kipattant a kocsiból és odaszaladt segíteni. Beült hátra Chelsea-hez majd még az előbbinél is gyorsabban kezdtem el vezetni.A kórháznál ketten El-le segítettünk Chels-nek.Azonnal segítséget kértünk ami szerencsére jött is.Azonban minket tovább már nem engedtek.
- Menj nézd meg Liam-et addig én itt maradok. - mondta Eleanor mikor már 10 perce ültünk és vártunk a vizsgálóm előtt.
- Biztos? - kérdeztem kételkedve miközben rákaptam a tekintetem.
-Biztos majd felhívom Pezz-t vagy Shay. - mondta majd bíztatóan rámmosolygott.
- Rendben de ha bármi fejleményt megtudsz hívj. - adtam ki a "parancsot". El csak bólintott majd megcsókoltam és elindultam a sebészet felé. Utálom a kórházat erre már napok óta itt vagyok órákat. Elve ez a szag meg a kinézete is visszataszít. Nem tudom az orvosok ápolók meg a többi dolgozók hpgy bírják. Bár egyszerű egy orvos biztos nem keres keveset de ahogy én tudom más útja is megvan arra hogy sok pénzed legyen mondjuk az éneklés. Persze én ezzel nem azt mondom hogy mondjon fel az összes orvos és ne tudják meggyógyítani a betegeket. Csak eléggé visszataszító egy munka.Lassan Liam szobájához értem ahol kopogtam az ajtón majd egy "Gyere be!" után be is nyitottam. Bent azonban egy olyan személy tartózkodott akire egyáltalán nem számítottam.
- Danielle? - kérdeztem lepetten majd hol Liam-re hol Danielle-re néztem. Danielle nem mondott semmit csak elköszönt és elment. Kérdőn néztem Liam-re de nem úgy nézett ki mint aki valamit ki akar bökni. - Esetleg valami myagyarázat? - kérdeztem ekkor már kicsit idegsebben.
- Milyen magyarázatot akarsz Louis? - kérdezte miközben maga elé emelte a kezét mintha védekezne valami elől.
- Mi az hogy milyen magyarázatot? Mit keresett itt ez a nő? - kérdeztem idegesen miközben a kezemmel össze-vissza hadonásztam.
- Csak bejött megnézni. - mondta teljesen természetesen mintha normális lenne hogy ez az undorító nőszemély bejön őt meglátogatni.
- CSAK? - kérdeztem már kiabálva. Rettenetesen ideges voltam. A mai nap meg persze az ez előttiek teljesen kikészít idegileg.Láttam hogy Liam mondani akar valamit védelmére de ekkor megcsörrent a telefonom.Eleanor hívott.
- Na? - kérdeztem türtelmetlenűl. - Mi van? - ordítottam a telefonba miközben Eleanor elmondta a fejleményeket.
Harry szemszöge:
- Eleanor hívott hogy menjek be hozzá. Baj lenne ha elmennék? - kérdezte Steys miközben kijött Justin szobájából ahol anyával egy fél óráig babáztak.
- Nem menj csak. - mondtam mosolyogva miközben odasétáltam hozzá.
- Ha bármi lesz hívlak. - mondta majd lehelt egy ágy rövid de annál inkább kellemesebb csókor a számára és elment.Nem sokkal később anya jött ki a szobából és egyenesen leült mellém a nappaliba.
-Stacey? - kérdezte miközben észrevette hogy barátnőm nem tartózkodik itthon.
- Elment a kórházba. - mondtam mire anya érthetően bólintott.
- Kicsim tudom hogy szereted Stacey-t. - mondta miközben felém fordúlt 5 perc csend után. - De ez az egész most nem tesz jót neked. - mondta.
- Ezt hogy érted? - kérdeztem értetlenül. Lesütötte a fejér majd elkezdett gondolkozni hogy tálalja ki nekem amit mondani akar.
- Szívem ez hogy te most vállasz egy gyereket teljesen rossz hatással van í hírnevedre. Szerintem neked ebből kikéne maradni. - mondta. Nem értettem ezzel hova akar kilyukadni amit ki is mutattam neki.
- Hogy ki maradni? - kérdeztem összehúzott szemöldökkel.
- Szerintem szakítanod kéne Stacey-vel. - mondta mire én azt hittem rossul hallok vagy egyzserűen csak álmodok. Az anyám a saját anyám aki mindneben támogat és velem van most azt akarja hogy tegyem le azt ami most a világot jelenti számomra? Nem akartam elhinni.
- Hogy mi van? - kiáltottam rá anyámra ki ahogy láttam meglepősdött. Gondolom nem erre számított.
- Kicsim hid el igazam van. Csak gondolkozz el rajta egy kicsit. - mondta majd felállt.
- Ezen nincs mit gondolkozni. - mondtam magamban mikor már anya nem tartózkodott a nappaliban.Annak ellenére hogy nem akartam ezen gondolkozni mégis sikerült. Anyának igaza volt de csak annyiban hogy szíktanom kéne Stacey-vel. Nem azért mert nem szeretem igen is szeretem hisz ő az életet jelnti nekem. Hanem azért mert nm elég neki Justin és Chelsea én a nyakába zúdítottam Liam baját mert ha nem ismer erre sem kéne gondolnia meg minden nyomár fotósok követik. Akárhogy gondokozok ezt csak 2 úton lehet megakadályozni az első nem megy ki sosem utcára ami ugye egy normális embernél nem lehetséges. 2. pedig hogy szakítok vele kimehet az utcára élné a saját boldog életét. Sajnos akárhogy nézzük a 2. a legjobb. Azonban vagyok olyan önző hogy én őt magamnak akarom tudni. Rossz abba bele gondolni is hogy mással aludna este más ölelné, csókolná. Én pedig ezeket mással nem is tudnám csinálni csak vele.
Haragszom magamra amiért híres vagyok bár tudom ezt akartam de belekevertem Stacey-t is aminek ő csak a hátrányait látja. Utálkozó rajongók paparazzi hülye újságcikkek riportok. Ez mind-mind az én hibám. Haragszom anyára amiért ilyet felhozott és most azon töröm a fejem vajon jól cselekszem-e ha elengedem. Elengedem és hagyom hogy éle a saját életét ahol nincsenek se paparazzik se rajongók. Mindezek rosszak voltak de van ebben jű is. Szeret én szeretem és akármi történik jól esik hogy van aki megvígasztal és én is megteszem ezt vele szívesen.Mégsem tudom mi a helyes út és ez egyszerűen felemészt belülről.
Stacey szemszöge:
- Mit mondott az orvos? - kérdeztem Eleanor-tól miután beértem a kórházba és megtaláltm.
-Be kell feküdnie mert lehet koraszülett a baba. De ez még nem biztos de lehet. - mondta miközben elrakta a telefonját a zsebébe ugyanis előtte telefonált.
- Teljesen ki vagyok készűlve.- mondtam majd leültem egy székre és a fejemet a tenyerembe temettem. Eleanor is követte példámat és bíztatóul elkezdte a hátamat simogatni.
- Semmi baj. Minden rendbe jó figyeld meg. - mondta kedvesen. Ekko kicsapódott Chelsea szobájának ajataja és egy orvos jött ki.
- Jó napot! Be lehet hozzá menni? - kérdezte El aki azonnal felugrott a helyéről nekem azonban erre se energiám se erőm nem volt.
- Igen. De még alszik ne terheljék nagyon. - mondta majd megköszöntük neki és elment. Ketten halkan benyitottunk Chels-hez aki békésen aludt az ágyban. Leültünk mellé és mind a ketten csöndben néztük Chelsea-t. A csöndet telefonom rezgése zavarta meg. Egy SMS-em jött Harry-től.
" Tudom hogy fontos bent lenned de én is szeretnék valami fontosat mondani. Nem tudnál hazajönni?"
Olvastam fel magamban. Ránéztem El-re és belekzdtem.
- Harry most írt hogy valami fontosat akar mondani. Nagy baj lenne ha elmennék? - kérdeztem
- Nem menj csak ha fontos. - mondta mosolyogva.Megöleltem majd elindultam kifelé. A folyosón össezfutottam Louis-val aki egy cseppet sem volt jó kedvében.
- Szia. Mi a rossz kedv oka? - kérdeztem már úgy mintha ez nálunk szokásos lenne bár már az is.
- Majd klésőbb elmondom. - mondta.
- Rendben. Nekem mennem kell. Köszi hogy elmentetek Chels-ért. - mondtam mosolyogva bár nem volt valami sikeres mosoly.
- Igazán nincs mit! - mondta majd megölelt. Ezután elköszöntünk én pedig egyenesen ahaz emntem. Az úton azon gondolkoztam hogy vajon mi lehet az oka hogy Harry sűürgősen hazahív? Egy kicsit féltem d evolt benem egy kisebb remény is hogy most talán valami jót mondhat. Mikor hazaértem Harry bent űlt a nappaliban a TV előtt majd mikor észrevette hogy megjöttem felállt és elémsétált.
- Na mi az a fontos dolog amiről beszélni akarsz? - kérdeztem miközben vettem le a sálamat.
- Figyelj sokat gondolkodtam valójában gondolkodtunk anyával de ezt a döntést én hoztam meg. - mondta és arca kicsit sem volt kedves inkább ilyen hivatalos komoly.
- Miről is? - kérdeztem miközben felnevettem fájdalmasan.
- Stacey én......
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)