○ Star Relationship Chapter Twenty:Unbelievable..○

Szijajsztok bogarak! Tudom hogy tegnap estére ígértem a fejezetet de most olyan szinten beindult nálunk ez a karácsonyi készülődés hogy nem volt időm. Remélem tetszeni fog a fejezet.
Jó olvasást!
Lots of love : Bíííía xx

Jade szemszöge:

- Mi van veletek lányok? - ordibált velünk a menedzser. Hát igen a tegnap este meghozta gyümölcsét. Mindannyian olyanok vagyunk mint a zombik. Igaz a fiúk sem különbek de nekik délután lesz csak próba.Azonban hogy ne csak mi legyünk fáradtak elhurcoltuk őket ide. Ott ülnek az első sorban és "néznek" minket. Niall szerintem alszik is és talán még Louis is. De Liam olyan fitt ma mintha este 8-kor feküdtünk volna le. Harry és Zayn azonban mindjárt szétrobban a dühtől. Ahogy látom nem tetszik nekik ahogy Nessy beszél velünk. Néha küldök Harry felé egy nyugtató nézést hogy ne csináljon semmi hülyeséget. Hisz ki tudja lehet most összekap a menedzsmenttel holnaptól már a közelembe sem jöhet. Ez van Zayn-nel is. - Na jó ha így folytatjátok esküszöm hogy vonok le a fizetésetekből. - mondta idegesen Nessy miközben eljött hogy elénk álljon. Mi egy szó nélkül tűrtük amit mondott hisz mit tehettünk volna? Ő a főnökünk azt kell tennünk amit ő mond ha még nem is tetszik az adott dolog. - Szünet. - csettintett egyet ujjával majd letipegett a színpadról. Harry azonnal felállt és odajött hozzám. Láttam rajta hogy nagyon kevés kell neki hogy nehogy Nessy után fusson de türtőztette magát.
- Nyugi. - mondtam a szemébe miközben összekulcsoltam ujjainkat.
- Ez a nő egyszerűen szörnyű. Ha mi fáradtak vagyunk Paul mindig röhög hogy mit össze szerencsétlenkedünk ez a nő meg..... brrr. - rázta ki a hideg mire elröhögtem magam. Közelebb hajoltam hozzá és adtam neki egy csókot. - Mi lenne ha keresnénk egy nyugisabb helyet? - súgta csábítóan a fülembe. Az igazat megvallva nem tartottam ezt jó ötletnek de ha egy ilyen ember súgja ezt neki sajnos nem tudsz nemet mondani. Mosolyogva bólintottam egyet majd megragadta a kezem és elindultunk le a színpadról. Végig benyitottunk az összes ajtón ami a bacstage-be volt de szinte egyik sem felelt meg a mi "elvárásainknak"  miszerint legyen eldugott és senki se zavarjon minket. Végül úgy döntöttünk hogy megkerüljük az épületet és a kívül lévő szertárat tűzzük ki célul. Ki is mentünk az épületből minden simán ment azonban ekkor jött egy kisebb bökkenő.

Perrie szemszöge:

- Hol van már Jade? - ordítozott Nessy. Azt hittem leütöm. Itt üvöltözik már 5 perce de arra nem veszi a fáradtságot hogy esetleg fogja magát és megkeresse. Lefogadok minket fog küldeni hogy keressük meg.
- Én sejtem hol vannak. - suttogta Zayn a fülembe mire kíváncsian néztem rá.
- Ez így nem lesz jó. Akármit mond Harry Jade minden szavára ugrik. - mondtam miközben idegesen a hajamba túrtam. Jade teljesen belehabarodott Harry-be és ennek előbb-utóbb nem lesz jó vége. Ha valami hülyeségbe belerángatja Harry esküszöm hogy kitépem az össze göndör fürtjét.
- Jajj Perrie ez hülyeség. - mondta Zayn miközben félrehúzta a száját.
- Ez nem hülyeség Zayn. Észhez kell téríteni Jade-t. - mondtam miközben leültem a színpad szélére. Ideges voltam de nagyon.
- Na jól van lányok fiúk. Keresni.Most!- kiabált Nessy mire mindenki felugrott még a félig alvó Louis és Niall is. Mindenki ment amerre lát és teljes zűrzavar volt ugyanis mindent felbolygattunk.

Jade szemszöge:

- Harry , Jade mióta vannak együtt? - tolta elénk egy újságíró a mikrofont azonban mi nem mondtunk semmit.
- Csak barátok?
- Harry itt van a többi One Direction tag is?
- Harry, Jade önök járnak? Vagy esetleg csak barátok?
- Ezek szerint az a csók igaz volt? - jött a minél több kérdés. Össze-vissza kapkodtam a fejem nem tudtam mit csináljak. Egy egyszerű mozdulattal fogtam megfordultam és mindent otthagyva beszaladtam az arénába. Nem tudom Harry követett-e vagy ott maradt de ez most nem nagyon érdekelt. Vártam egy kicsi hátha Harry előkerül de nem jött. Ekkor Louis jött velem szembe lihegve majd megállt előttem.
- Végre hogy megvagy! Harry? - kérdezte miközben fejét össze-vissza forgatta hogy hátha meglátja valahol Harry-t.
- Kint van. - mutattam az ajtón túlra ahol ezerrel kattintgattak a paparazzik.
- A francba. - mondta majd megfordult és kiment Harry-hez gondolom segíteni neki.
- Jade gyere. - integetett Leigh-Anne az egyik ajtóból. Még utoljára kinéztem az ajtón de már Louis-t sem láttam annyira ellepték őket a firkászok. Egy sóhaj kíséretében fordultam meg és mentem Leigh-Anne felé.
- Beszédem van veled Jade. - jött azonnal elém Nessy. - Menj be a stadion irodájába mindjárt megyek én is. - mondta majd elment. Tettem amit mondott.Leültem egy székre és vártam hogy betoppanjon Nessy és jól lecsesszen amiért ilyen felelőtlen vagyok. Azonban nem jött egyedül. Harry is jött mellette és ahogy észrevettem nem volt valami jó kedvében. - Szóval... - csapta össze a tenyerét Nessy mire összerázkódtam. - Kerek-perec kimondom: nem lehettek együtt. - mondta mire a szemeim azonnal kitágultak.
- Hogy mi van? - kérdezte Harry egy oktávval feljebb.
- Nem lehettek együtt. Ennyi. Beszéltem a menedzseretekkel is. Nem vitázom. - mondta majd semmire sem várva kiment. Én csak szó nélkül ültem ott és néztem magam elé. Ezt egyszerűen nem hiszem el. Nehogy már egy idegbeteg nagyképű liba mondja meg nekem hogy kivel járjak. Félve néztem Harry-re aki szintén nem tudta most mit csináljon. Csak bámult maga elé és nem szólt semmit.Lassan felállt járkált körbe-körbe majd egy váratlan pillanatban tiszta erőből felrúgta a kukát majd belerúgott a székébe.
- A k**va életbe. - ordította majd fejét a falnak verte és úgy állt kb. 2 percig. Én nem mertem megszólalni hisz ki tudja ilyen állapotban mire képed. Bár csak merem gondolni hogy engem nem bántana.Mikor már azt vettem észre rajta hogy egy kicsit lenyugodott lassan odasétáltam hozzá és megsimítottam a vállát.
- Harry.... - mondtam halkan mire lassan szembefordult velem. A szemébe mérhetetlen düht láttam valamint hogy mintha valami összetört volna benne.Nem szóltam semmit csak lágyan a karjaiba omoltam mire ő szorosan szorított magához mintha sose akarna elveszíteni.
- Megoldjuk.... megígérem. - suttogta a nyakamba majd nyomott rá egy puszit.E meghitt pillanatot telefonom csörgése zavarta meg. Gyorsan nyúltam utána majd szóltam bele.
- Jade... az helyzet szóval... más szállodába raknak minket. - mondta Perrie. Hallani lehetett az ő hangján is hogy ő sem szeretné ezt de nem tud mit tenni.
- Csodás. - mondtam gúnyosan majd kínomban felnevettem.
- Gyere ide a hallba. - mondta majd letette. Belenéztem Harry gyönyörű szép zöldes kék szemébe majd könnyek kezdtek gyűlni a szemembe.
- Jajj gyere ide! - tárta szét Harry a karját majd egy szó nélkül azonnal karjaiba omoltam. Ott sírtam halkan miközben Harry simogatta a hátam.- Nem lesz semmi baj. - adott egy puszit a fejemre majd elengedett.De mielőtt kimentem volna a teremből a kezem után kapott. - Majd írd meg üzibe melyik szállodában vagytok. - suttogta majd még adott egy puszit a kézfejemre én pedig elmentem.

- Miért kaptunk olyan szobákat ahol 2 ágy van de csak egy ember alszik benne? - kérdeztem Perrie-t miután benéztem az én szobámba és láttam hogy egy személyre 2 ágyat raktak és ugyanez volt Perrie-nél is.
- Nem tudom. Azt sem tudom miért nem aludhatunk úgy hogy 2-en egy szobában. - mondta miközben lehuppant az ágy szélére.
- Én pedig azt sem tudom miért kell ezt csinálni. - ültem le én is mellé miközben sóhajtottam egyet.
- Utálom ezt az egészet. - mondta Perrie majd teljesen ledőlt az ágyon.
- Megyek kipakolok. csaptam rá a térdemre majd elindultam a szomszéd szobába ami történetesen az enyém. Azonban amikor bementem volt ott egy nem várt "vendég".....