2013. február 7., csütörtök

○ Star Relationship Chapter Thirty-Seven : The time has come...... ○

Szijjasztok baby-k! Így késő este hozom nektek az új fejezetet amiben már bizony történni fog egy fontos dolog. Remélem tetszeni fog.
Jó olvasást!
Lots of love : Bííía xx


Jade szemszöge:

2 hét múlva:

- Na jól van Jade Amelia Thrilwall. Már 2 hete ki sem lépsz a házból. Ez így nem mehet tovább. Azonnal felöltözöl és jössz velem. - rontott be a szobámba a kissé ideges Perrie. Mivel tekintetéből rájöttem hogy most nem tanácsos vele összeveszni így tettem amit mondott.
2 hét telt el azóta hogy történt a plázás incidens. Azóta Harry kismilliószor keresett sőt még el us jött ide de Perrie elküldte azzal hogy itt nem tartózkodok. Igazábűl nem tudom mit higgyek. 2 hetem arra ment el hogy csak törtem a fejem. Azon hogy mi lenne a legjobb mindkettőnknek. Azonban sosem jutottam közös nevezőre magammal.Azonban ez a 2hét mással nem is telt ugyanis azonkívül hogy lementem enni ( ami ugye elég gyakran volt) WC-re mentem vagy lezuhanyoztam nem nagyon csináltam semmit. Épp ezért volt most kiakadva Perrie ugyanis biztos már ő is unta hogy mást sem lát csak hogy Jade bent szomorkodik a szobájában mert szerelmi bánáta van. Azonban az is igaz hogy a terhesség egyik velejárója a hangulat változás. Na az nekem van bőven. Sokszor az agyára megyek Zayn-nek azzal hogy 2 perce mosolyogva sétáltam el mellette miközben joghurtot majszoltam 2 perc múlva pedig sírva hívtam oda hogy elmeséljem minden bánatom. Zayn ezalatt a 2 hét alatt 3 dologra jött rá. 1: Kibírhatatlan társaság vagyok. Bár azt mondta míg nem voltam terhes nem voltam ilyen de most szörnyű. 2: Jobban jár ha több időt tölt a srácokkal vagy inkább dolgozik amit meg is tesz. 3: Egyértelműen kijelentette hogyha Perrie esetleg terhes lesz 9 hónapig csak skype-on és telefonon fognak beszélni ugyanis szerinte a terhesség nem csak a nőnek de az őt körülvevő embereknek is szörnyű időszak. Hát köszi Zayn kedves vagy. Na mindegy.
Gyorsan magamra kaptam valamit ruhát ugyanis már javában tartott a nyár. Pontosabban Július 23-át írunk. Igen a One Direction megalakításának napja. Hallottam ahogy Zayn és Perrie beszélték hogy lesz valami kisebb buli ami nem lesz olyan mint a 2héttel ezelőtti hanem csak nosztalgiáznak egy kicsit videókkal és ősrági sztorikkal. Na ja ami 3 éve történt az tényleg ősrégi. Miután wlkéazültem leszaladtam a lépcsőn. Lent Perrie éppen a táskájába pakolta mellette ülő vidám Zayn pedig csokis jégkrémet evett azonban mikor észrevett engem azonnal elrakta és úgy tett mint aki nem evett volna. Mosolyogva ránéztem majd leültem a mellette lévő székre és néztem ahogy Perrie valamit nagyon keres. Zayn is ugyanezt tette mellettem ami Perrie-nek nem igen tetszett.
- Most komolyan? Én itt szaladgálok körbe-körbe. Keresek valamit. Ti meg nem hogy megkérdeznétek mit keresel vagy segítsünk-e? Nem ti néztek engem ahogy szerencsétlenkedek. - mondta felháborodva. Zayn azonnal kapcsolt felállt és segített Pezz-nek keresni amirők később megtudtuk hogy a kocsikulcs. Mikor meglett Perrie hatalmasat kiáltott és azonnal felállított helyemről amit én nyöszörögve megtettem. A kocsiban nem beszéltünk sokat. Perrie és Zayn néha váltottak pár szót egymással azon kívül azonban csak az Imagine Dragons - Radiactive-ja ment a rádióban. Azonban én csak ekkor jöttem rá valamire.
- Hova is cipeltek pontosan? - kérdeztem az elől ülő két eléggé gyanús embertől akik csak mosolyogva megvonták a vállunkat. Na jó én ekkor tudtam hogy ebből már jó nem sűlhet ki. Unottan dőltem hátra az ülséen azonban mikor oldalrafordíottam a fejem megláttam hova is cipeltek.
- Na ne! Azonnal fordúlj vissza Zayn. - kiabáltam rá de mintha a falnak beszéltem volna. Ránéztem Perrie-re aki egy sunyi mosoly kíséretében kinézett az ablakon majd amint megérkeztünk ki is pattanat. Kinyitotta nekem az ajtót és kezével intett hogy jó lenne kiszállni. Azonban én ezt nem tartottam ilyen jó öltletnek szóval gondoltam durcizok egy kicsit ami amúgy is nagyon jól megy.
- Ilyet nem játszunk. Kiszállsz szépen. - intett fejével Perrie mire én morogtam egyet és sóhajok közepette kiszálltam a kocsiból. Azonban ez a sóhaj nem csak azért jött mert nem tetszésemet fejeztem ki vele hanem tényle nehezen ment most a lélegzés. Lehet hogy ez ezzel jár hogy aki nyáron terhes melege van és hát ez nem egy szerencsés így összekombinálva. Előttem Perrie és Zayn feloldódva mentek a ház bejárata felé én azonban annál inkább kedvetlenül és feszengve. Ugyanis gondolom a 1D házban nem csak Zayn Niall Louis és Liam lesz hanem ott lesz Harry is. Zayn azonnal kivágta az ajtót és egy óriásit kiáltott.
- Megjöttünk. visította mire hallottuk hogy valaki a konyha felől érlezik. Na persze hogy Niall volt az. Megölelte Zayn-t és Perri-t és mikor sézrevette hogy én is ott vagyok elkerekedett a szeme.
- Szia csajszi. - mondta mosolyogva majd engem is megölelt. Szeretem a Niall ölesélesek olyan melegek és szeretetteljesek. Tényleg igaz hogy midnenkinek egyszer ezt éreznie kell. A nappli felől két nevetés szűrődött ki. Zayn és Perrie el is indúltak arra én pedig csak követtem őket Niall-lel a nyomomban aki valami uborkás majonézes szendvicset evett.Mikor beértünk Liam-et és Louis-t találtuk ahogy videójátékoznak pontosabban Need For Speed és mikor észrevettek engem azonnal felpattantak és odajöttek jól megölelgetni. Hihetetlen hogy mennyire hiányoztam nekik 2 hétig pedig könyörgöm ez csak 2 hét. Na jó tudom hülye vagyok. Már csak Harry hiányzott azonban én ezt egy kicsit sem bántam. Addig is elkerüljük a kellemetlen szituációkat. Láttam a szemem sarkából hogy Niall elindúl vissza a konyhába és mivel én is éhes volt követtem példáját. A konyhába érve Niall-lel szinte az egész hűtőt kifosztottuk. Liam biztos mérges lesz hisz általában ő végzi az ilyenekt de na. Nem jó ötlet egy kajamániást és egy terhes nőt egy konyhába engedni. Ott elszabadul a pokol.
- Mizu csajszi? Rég beszéltünk. - csámcsogta Niall miközben kajadarabok potyogtak ki a széjából. Odanyújtottam neki egy szalvétát majd elmosolyodtam.
- Semmi különös igazából. - vontam meg a vállam hanyagul majd beleharaptam az előbb kreált szendvicsbe.
- Nem sokára megszületik Lea! Izgulsz? - kérdezte mosolyogva ha én nem is azonban ő rajta láttam hogy ő igen.
- Persze hisz láthatom végre. - simítottam végig a kezem a kerek pocakomon mire egy kicsit megfájdúlt. - Áú. - adtam hangot fájdalmamnak mire Niall ijedten felnézett.
- Valami baj van? - kérdezte tőlem aggódva miközben tekintetemet fűrkészte.
- Nem csak egy kicsit fáj a hasam de elmúlik. Szokott ilyen lenni. - mondta elmosolyodva majd letettem a kezemben lévő szendvicsetugyanis időközben elment az étvágyam és visszamentem a fiúkhoz. Azoban bent már nem csak 4 személy tartózkodott hanem csatlakozott az utolsó egy is. Mikor meglátott engem közeledni arca lepettséget sugárzott majd felállt hogy odajöhessen hozzám.
- Beszélhetnénk? - siuttogta a fülembe mire én bólintottam egy aprót. Elém kerülve az emeletre vezetett egy szobába majd leült az ágyra és félig fekvős és ülő helyzetbe helyezkedtem el ugyanis számomra ez most kényelmesebb volt. - Jade hidd el hogy félreértetted a dolgokat. - nézett a szemebe Harry amit és hősiesen álltam. - Ha megengedted volna akkor hogy megmagyarázzam most nem itt járnánk. - mondta Harry miközben kezem után yúlt amken gyengéden végig simított.
- Nem tudom Harry! Az a csaj olyan kihívóan nézett rád. Hirtelen úgy éreztem magam mint akit ártvertek vagy cserbenhagytak. - mondtam lehajtott fejjel. Ekkor azonban kicsit fleszisszentem de tényleg csak egy kicist ugyanis Harry nem vette észre. A hasamban megint előjött ez a kissé erős fájdalom. Próbálam Harry előtt nem mutatni fájdalmam mert ő így is eléggé aggódós fajta.
- Jadie én sosem hagynálak cserben vagy vernélek át. - nézett mélyen a szemembe ezzel is megbélyegezve igazát. Igen hittem neki. Persze hogy hittem hisz szegény most is olyan halásápadt fejjel néz rám mint aki menten összeesik. Valahogy én is gíy ézhettem ki. Azonban én két okból kifolyólag. 1. egy kicsit én is tartottam ettől a beszékgetéstől eleite kellemetlenül éreztem magam. 2. A hasmba nyilaló fájdalom egyre csak nőtt szóval féltem hogy nem tudom elrejteni.
- Tudom. - mondtam halkan miközben pólóm szélét kezdtem birizgálni. Ő csak óvatosan elmosolyodott majd közelebb jött hozzám és gyenéden megcsókolt. Azonban csókunknak hamar végett kellett vetni jobban mondva vetettem véget én.
- Harry! - kaptam gyorsan hasamra mire Harry riadtan nézett rám.
- Mi az? - kérdezte aggódva miközben arocmat fűrkészte.
- Azt hiszem elfolyt a magzatvizem. - mondtam kétségbeesve mire Harry arca ismét falfehér lett és kétségbeesve nézett rám.....

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése