Csak visszhangozva hallottam hangokat.Hallottam hogy Ian kiabálja hogy Nancy kelj fel ne hagyj itt.Valahogy mintha a ne hagyj itt egy jelszó lett volna mert amint kimondta újra láttam éreztem és lélegeztem.
-Nancy... Nancy hála istennek hogy élsz.Jól vagy?
-Nem nagyon.
-Be kell vinnünk a kórházba hogy kivizsgálják.
-Rendben.- majd valaki felemelt és betett egy ágyba.Ian végig ott volt velem és engem nézett.
-Sajnálom.- jött ki a számon a szó nehezen.
-Mit sajnálsz?Én ígértem meg hogy nem lesz semmi bajod és nézd meg mi történt.
-Nem a te hibád.
-De!Tudtam hogy veszélyes idehozni téged de reménykedtem hogy nem.
-Akkor ígérd meg hogy mától mindent elmondasz nekem.- mondtam.De látszott Ian arcán hogy ez nem lesz így.De legalább most lelkiismeret furdolást tudtam neki okozni.
Mikor beérkeztünk a kórházba bevittek a műtőbe majd elaltattak.Minden homályos semmire sem emlékszem.
Jó sokkal később ébredezni kezdtem a műtétből.Ian most is ott volt.Láttam rajta hogy fáradt de ő nem aludt el miattam hogy tudja hogy jól vagyok.
-Ian..
-Csss ne beszélj csak pihenj.Van valamire szükséged?
-Nem itt vagy te szóval mindenem megvan.- mosolygott egyet és homlokon csókolt.Majd megcsörrent a telefonja és kiment.Fél füllel hallottam hogy Ian kiszáll a dologból mert nem bírja tovább.Talán ezután szakítani fog velem?
Még aznap kiengedtek a kórházból.Ian elvitt a szállodába ahol idegesnek tűnt.
-Mi az idegesnek tűnsz?
-El kell mondanom valamit.- ekkor már tudtam hogy jön az a rész amikor mindent bevall és szakítunk.Bárcsak ne jött volna el ez a pillanat.
-Igen?Hallgatlak.
-Szóval nem ügyvéd voltam vagyok hanem egy újságíró akinek azt a feladatot adták hogy vegyelek le a lábadról és szedjem ki belőled azt hogy mi történt pontosan...
-Ne ne mondd ki azt a napot senki sem tudhat róla.
-Sajnálom.
-Tudod mi a legrosszabb?
-Mi?
-Hogy akármennyire is kihasználtál mert én ezt tudtam mert kihallgattam egy beszélgetésed és April figyelmeztetett hogy ne szeressek beléd de én beléd szerettem és most kiderül hogy ez az egész egy átverés volt.- már elkezdtem sírni.
-Nancy.
-Ne hagyjuk tudom sajnálod bla bla bla...
-Én is beléd szerettem.- amikor kimondta abbahagytam a sírást és ránéztem.Elkezdett felém jönni és megcsókolt.Egyre hevesebben csókolóztunk.Elkezdte levenni rólam a felsőt majd én róla.Aztán a nadrág míg végül minden lekerült.Nem mentünk fel a hálószobába hanem ott a padlón történt a kandalló előtt.Minden percét élveztem az együtt létnek.
Mikor felkeltem egy plédbe voltam burkolózva.Ian éppen kaját készített.Gyorsan felkaptam magamra a plédet és odamentem hozzá.
-Hello.Nagyon szexi vagy így plédben.- mosolygott rám Ian.
-Köszönöm.Te is szexi vagy gatyában.- mondtam nevetve majd megcsókoltam.
-Ma mit fogunk csinálni?
-Ma itt maradunk és kettesben csinálunk valamit.
-Óóó már alig várom.
Este megint megtettük amit tegnap hajnalban a vallomás után.Következő nap is szinte minden nap.Nem tudom mi ütött belém minden este?Ha ezt April megtudja azt mondja majd hogy olyan vagyok mint ő csak annyiban különbözünk hogy én egy sráccal ő meg 20-szal.
Az utolsó napunk volt a a nyaralásból elkezdtünk pakolni.Mikor összepakoltunk elindultunk haza.Az úton rengeteget nevettünk.
Megérkeztünk haza Ian felajánlotta hogy költözzek hozzá amit elvállaltam.Otthon a kocsifelüljárón ott állt April aki nem volt boldog hogy fel sem hívtam 2 hétig.Morcosan ballagott elém.
-Jó napot Ms.McCuaires.
-Jajj April.- tudtam ha így szólít már haragszik.
-Be kell jönnöd és elmondanod mindent ami miatt annyira lekötött voltál hogy nem bírtad felemelni a telefont és beszélni velem.
-Rendben.Mindjárt megyek.- kiáltottam oda Ian-nek.
April végig vonszolt a házon míg el nem érkeztünk a szobámig.
-Szóval?
-Hát elmondott mindent.
-Mindent?
-Igen mindent és azt is hogy belém szeretett.Oda költözök hozzá.
-Komolyan?
-Igen.Komolyan.
-Remélem most megtalálod a szerelmedet.
Összepakoltam a cuccaimat és átmentem Ian-hez aki nagy mosollyal fogadott.Mikor felmentem Ian szobájába hogy kipakoljak hirtelen elájultam....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése