2012. február 5., vasárnap

Nancy zűrös élete 8.fejezet

-Hogy érted hogy menyasszonya?
-Úgy hogy menyasszonya.Ezt hogy tehette olyan aranyos volt végig?
-Igen ahogy velünk is.De amikor megláttuk egyszer hogy stoppol akkor elszállt a kedvesség.
-Hát ez megnyugtat de rettenetesen.- elkezdtem ordibálni nem tudom mi ütött belém.
-Nyugodj meg drágám ez is a terhesség része.- mondta Ian anyja.De valahogy nem nyugodtam meg.


Később én és Mrs.Jensons kimentünk a konyhába.


-Szóval te szereted a fiamat Nancy?
-Persze hogy szeretem.
-Csak mert nem akarom hogy majd később csak a gyerek miatt maradjatok együtt.- erre nem szóltam semmit.Egy kicsit elszomorodtam.


Ian szülei este mentek haza.Elköszöntünk ők pedig elmentek.Majd elmentünk aludni Ian-nel.


6 hónappal később.....


Az elmúlt félévben nem történt semmi.Csak annyi hogy Ian talált munkát én pedig eljöttem gyesre.A hasam már nagy volt.Néha éreztem is kis rugdosásokat.


Holnap elmegyünk nyaralni hisz nyár közepe van.Most biztonságosabb helyet választott Ian London-t.


Most itthon vagyunk mind a ketten.Tv-t nézünk.Egyszer csak csengetnek.


-Megyek kinyitom.- mondtam.Elindultam az ajtó felé és egyre jobban kezdtek csengetni.Mikor kinyitottam egy nő állt ott.


-Szia.Én Ian Jensons keresem.Itt van?
-Igen itt van.Te ki vagy?
-Az egyik volt barátnője.Beszélnem kell vele.
-Azt én nem engedem.
-Miért ki vagy te?A testvére?- kérdezte mikor ránézett a hasamra és látta hogy azért a testvériségnél töb vagyok neki.- Szóval a felesége vagy.
-Igen.
-Hát nem érdekel én akkor is akarok vele beszélni.Ian.....- és kiáltott egyet.Ian persze meghallotta és kijött.
-Natasha.Te mit keresel itt?
-Beszélnünk kell szívem .
-Mit mondtál?Szívem.Adok én mindjárt egy olyan....
-Nancy drágám nyugodj le...
-Nancy?Nancy McCuaries?
-Igen miért?
-Azt hiszem hogy én megyek.......
-Ne várj!Miért félsz tőlem?
-Van egy titkom amit örzök amióta megszülettem és nem mondhatom el senkinek miattad.
-Mi?Miattam?Én nem tettem semmit.
-Dehogynem....
-Nem tudnád elmondani?
-Rendben elmondom.Bejöhetek?
-Igen persze.- Ian csak nézett rám nem tudtam mit leolvasni az arcáról.A csaj bejött és leült a kanapéra majd elkezdte mondani.


-Nancy hány éves voltál amikor meghaltak a szüleid?
-5 miért?
-Emlékszel arra a napra?
-Nem de miért mondjad már!
-Nos a szüleid nem egy balesetben haltak meg.
-Akkor hogy?
-Te ölted meg őket.
-Mi?Én?5 évesen?
-Épp főzött anyukád vágta a húst és te ott szaladgáltál.Felkaptál két kést.Az egyikkel hátb dobtad anyukádat.Az apukád mikor meghallotta hogy anyukád sír és ordibál odaszaladt te pedig eldobtad a másik kést is amivel hasba szúrtad apukádat.
-Hogy mi?Én?- és elkezdtem sírni és ordítani egyben.Ian csak ölelt és súgta a fülembe hogy semmi baj nyugodj meg.-Te honnan tudod ezt?
-Anyukád épp terhes volt amikor történt a baleset.Mikor megtalálták a holtesteket akkor még tudtak az anyukádban lévő kisbabán segíteni.Én vagyok a kisbaba.
-Szóval te a testvérem vagy?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése