2012. február 2., csütörtök

Nancy zűrös életet 2.fejezet

Úgy álltam ott mint egy szobor honnan ismerhetik egymást?


-Nancy nem lehetne most az a vacsora?
-De lehetne.Csak ti honnan ismeritek egymást?
-Nem lehetne mellőzni a témát?Gyere menjünk.
-Oké menjünk.- az úton Ian egy szót sem szolt.Ki lehet neki Marie ha ennyire elrontotta a kedvét hogy látta?


-Miért nem szólsz egy szót sem?
-Semmiért.
-Ian.....Ki neked Marie?
-Miért érdekel téged ez annyira?
-Mert ha azt szeretnénk hogy legyen ebből a kapcsolatból bármi is akkor el kell mondanunk mindent egymásnak.
-Ó értem szóval te azt hitted hogy én hosszú távra tervezek?Ez csak egy vacsora nem történhet több annál hogy eszünk és megismerjük egymást.Ennyi.
-Állítsd meg a kocsit!- mondtam dühösen.
-Mi miért?- kérdezte Ian de láttam rajta hogy tudja.
-Ki akarok szállni.Nekem ez semmit sem jelent így.Állj meg!
-Oké oké fel ne robbanj!- megállt a kocsival én pedig sírva haza gyalogoltam.Mikor hazaértem Marie rögtön észre vette hogy valami baj van.Bejött a szobámba beszélgetni.


-Mi történt a randin?
-Semmi.Szó szerint semmi.Mond Marie te honnan ismered Ian-t?
-Elmondom neked de ígérd meg hogy Adam-nak erről egy szót sem szólsz.
-Megígérem.
-Szóval Ian a volt férjem.Adam miatt váltunk el.
-Szóval ennyi?Ezt nem bírta kibökni?
-Sajnálom.- mondta Marie majd kiment.Az estém azzal telt hogy szerelmes filmeket éztem popcorn-nal megkoronázva.A film egy April nevű lányról szólt.Erről a névről eszembe jutott az én April-em aki 3 órája azt mondta hogy 10 perc múlva itt lesz.




Marie


-Ugye nem gond ha kimegyek és szívok egy kis friss levegőt Adam?
-Nem persze menj nyugodtan én addig lezuhanyzok.
-Rendben nem sokára jövök.- kimentem a teraszra vártam 2 percet hogy megbizonyosodjak hogy Adam nem jön utánam.Elindultam Ian új háza felé becsöngettem ő pedig kijött.


-Mit akarsz?- kérdezte lenézően.
-Nos tudom hogy rám haragszol de Nancy-t rettenetesen megsértetted.Amióta hazajött csak sír.Mit mondtál neki?
-Csak annyit hogy én nem akarok tőle semmit a barátságon kívül.
-Ian te tetszel Nancy-nek vedd már észre.
-Miért pont te jöttél ide hogy kioktass?
-Mert kedvelem Nancy-t és neki is boldog életre van szüksége.26 éves már lehetne családja.
-Egy feleség csak ront a helyzeten higgy nekem.
-Nancy nem olyan mint én.Gondold át és szerintem megérdemli hogy kérj tőle bocsánatot.
Sziaaa!- mondta majd becsapta az ajtót.Bementem a házba és lefeküdtünk aludni.Valószínűleg Nancy már aludt vagy tévét nézett.




Nancy


Felhívtam April-t telefonon és elmondta hogy az anyjáék hazajöttek és családi vacsorát tartottak.Örültem hisz April már vagy 6 hónapja nem látta a szüleit.De az örömömet ez sem hozta teljesen vissza.Még mindig szomorú voltam azért amit Ian mondott és tett velem.Miközben a gondolatokat emésztettem kopácsolást hallottam az abéakban.Kinéztem és Ian dobálta kaviccsal.


-Mit akarsz?- kérdeztem.
-Bocsánatot kérni.
-Ó tényleg mi lett veled?
-Nem jönnél ki úgy sokkal könnyebb beszélni.
-De kapj el!- mondtam majd ugrásra készültem.
-Nem lenne jobb ha az ajtón jönnél?
-Már késő!- és kiugrottam pont Ian ölébe.Mikor leérkeztem egymás szemébe néztünk és szánk lassan összeért míg csók nem lett belőle.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése