2012. február 28., kedd

Nancy zűrös élete 16.fejezet

Próbálom bepótolni az elmaradottságot.Valószínüleg holnap is lesz új fejezet.Ha nem akkor bocsyka.


Mélyen aludtam amikor meghallottam hogy rettenetesen zuhog az eső és egy ág kopogtak az ablakon mert újja a szél az ablakhoz.Gyorsan lementem és bezártam az ablakokat.Ian nem volt itthon hagyott egy üzenetet hogy elmegy vásárolni.Miután bezártam az ablakokat leültem tévézni ekkor kopogtak.Kinyitottam és az a pasas állt az ajtóban aki tegnap követett.


-Jó napot Ms.McCuries.Tegnap elfutott de ma nem fog.- ekkor elkezdett felém jönni.Én elkezdtem szaladni közben ami a kezembe esett mindent dobáltam a pasasra.De ő csak futott utánam.A hátsó ajtón kimentem és elszaladtam.Megálltam mert észrevettem hogy nem követ senki.Alaposan körbe néztem de sehol senki.Ekkor megpróbáltam z ajtó felé menni.Lassan óvatos léptekkel.Kinyitottam aza jtót de ot állt a pasas.Befogta a számt és felvitt a hálószobába.


-Mit választasz előbb szex vagy rögtön meg akarsz halni?- én csak próbáltam kiabálni de nem sikerült.- Várjunk csak itt én döntök.Inkább azonnal megöllek.- ekkor elővette a hatalmas kést és lassan felém kezdte fordítani.Majd megvágta a kezem.Hosszú csíkot vágott rajta ami nagyon fájt és vérzett.Aztán a nyakamat majd bele a hasamba.Erre lerogytam és a pasas elmenekült.Ott feküdtem majd minden kezdett homályos lenni és végül sötét lett.


-Nancy ébredj!- mondta egy hang a fejemben.Még mindig nem láttam.-Nancy gyerünk haza kell hogy vigyelek.
-Mi?- mondta félkábultan.- Jézusom!Én élek?
-Persze hogy élsz.Miért ne élnél?
-Volt egy rettenetes álmom.Megint azzal a pasassal.De most megölt.És esküszöm hogy éreztem ahogy kínoz.
-Semmi baj!Itt nem lesz semmi bajod.- mondta majd átölelt és homlokon csókolt.
-Nem lehetne hogy itt maradok ma is.Felhívod Jane-t és elmondod neki hogy miért?
-Persze!Megteszem.- mondta és elment a telefonjáért.Felhívta Jane-t aki azonnal beleegyezett.


-Hangosítsd ki!- mondtam Ian-nek aki ezt tette.
-Ne vigyem oda Lia-t?- Lia!Teljesen elfelejtkeztem a kislányomról akit annyira szeretek.Nem tudom mi lenne a helyes ha idehozza Jane akkor is meghalhat de ha meg ott van Jane-nel és nincs ki védje akkor is sokat gondolkoztam közben Ian arckifejezését néztem.Az ő arcán a válaszkeresésé látszott.Gondolom várta hogy mondjak valamit.Ian olyan hogy bármit mondok ha jó ha nem ő mindig elfogadja.Ezért is szeretem olyan megértő.Mindenben számíthatok rá.Sokat gondolkodtam-Újra és újra elmondtam a fejemben a két lehetséges választ míg végül döntöttem.


-Igen hozza.- mondtam de a szavak remegve jöttek ki a számon amit Ian észrevett és átölelt.Letette a telefont leült mellém.


-Nézd elmehetünk ebből a városból.Jó messzire ahol nem kell féltenünk egymást.
-Megtennéd?
-Persze hogy megtenném ha ezzel megvédelek téged és Lia-t akkor megteszem.
-Rendben akkor mikor indulunk?
-Ezen a héten nem mert el kell intéznem pár dolgot.
-Milyen dolgot?
-Öhm...... semmi.- ezt olyan furán mondta mintha valamit titkolni akarna.Rá akartam kérdezni erre a furcsa mondatra de csengettek.Valószínűleg Jane az Lia-val.Lementem és kinyitottam.Az ajtóban állt Jane Lia-val.


-Szia kicsim gyere ide anyuhoz!- mondtam boldogan és mosolyogva Lia-nak aki mikor meglátott rögtön mosolyogni kezdett.- Szia Jane hogy vagy?
-Ó nagyon jól köszönöm drágám és te?
-Megvagyok.Elhoztad Lia cuccait?
-Természetesen kint vannak a kocsiban szólnál Ian-nek hogy segítsen behozni?
-Olyan sok mindent hoztál?
-Igen.- mondta egy kcisit erőltetett hangnemben.
-Rendben akkor szólok neki.- szóltam Ian-nek és kimentek.Ian azonnal becsapta maga után az ajtót. Valamit biztos titkolnak hisz mind a ketten olyan furcsán viselkednek.Leültem Lia-val a kanapéra és beszéltem neki.Olyan aranyos volt hogy megbírtam volna enni.Több mint 10 percig nem jött be Ian és Jane.Felkaptam Lia-t és kinéztem az ablakon.Ian valamit nagyon magyarázott Jane-nek aki mérges tekintettel figyelte.Mikor láttam hogy közelednek gyorsan a tévéhez ültem és játszani kezdtem Lia-val mintha amióta kimentek azt csináltam volna.Ian belépett az ajtón és rám mosolygott.De ez nem igazi mosoly volt.Látszott rajta hogy ezt csak erőltette hogy vegyem észre nincs semmi baj.De én láttam rajta hogy van.


-Drágám nekem mennem kell majd néha-néha meglátogatlak titeket.Visszamegyek Jeremy-hez hogy ő se legyen egyedül.Gyere ide Nancy hagy öleljelek meg.- mondta Jane.Ez a kedvesség milyen erőltetett.Hogy tehetik ezt velem?Miért nem mondják el egyszerűen hogy mi a bajuk?
-Rendben szia Jane és vigyázz magadra!
-Meglesz sziasztok!- mondta és kiment.Mikor bementem Ian Lia-val játszott.Kimentem a konyhába inni egy pohár vizet.Ekkor az ablak kopácsolni kezdett.Nagyon megijedtem mostanában tiszta félelem az életem.Bezártam az ablakot.Éhes lettem szóval elkezdtem csinálni egy kis rántott húst sültkrumplival mivel nem volt más itthon.Körülbelül egy fél óráig sütöttem de Ian ki se jött a konyhába.Mikor bementem megkérdezni hogy kér-e enni láttam hogy alszik.A hasán pedig Lia aludt.Nagyon aranyosak voltak.Mivel nem akartam őket felkelteni Kikapcsoltam a tévét és leoltottam a lámpát.Magamba kezdtem el enni.Evés közben gondolkodtam.Igazából volt min de én mégsem a fontosabb dolgokon hanem azon hogy holnap el kéne menni vásárolni mert nincs itthon semmi.A gondolataimat egy kopogás zavarta meg.


-Mary?
-Szia kérlek engedj be valami szörnyű dolog történt.- mondta kétségbeesett hanggal közben körbe nézett nincs-e itt senki.
-Mi történt?Menjünk be az orvoshoz hogy nincs-e semmi baja a babának?
-Nem nincs semmi baja.Semmi fizikai dolog nem történt.Velem.- mondta és sírni kezdett.
-Akkor mi a baj?Mary mondjad már!
-Mikor hazaértem és lepakoltam felmentem megnézni hogy nincs-e fent Adam mert lent sehol sem találtam.Mikor felértem a fürdőszobában volt és tiszta vér volt.Egy üzenet volt írva a tükörre vérrel.Ezt azért amiért elfutottál előlem cica.
-Mi?- mondtam és rettenetes sírásba kezdtem.Ez a valaki az egész életemet tönkre fogja tenni.Az okát pedig senki sem tudja.-Adam.....Adam meghalt?
-Igen.
-És csak úgy otthagytad?Nem hívtad a mentőket?
-Nem.
-De miért nem lehet segíthettek volna rajta?
-Nem Nancy mellette volt a szíve kivágva.
-Jézusom!- mondtam és üvölteni kezdtem.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése